Trump csak tréfál? TOVÁBBI HOZZÁSZÓLÁSOK

Trump csak tréfál? TOVÁBBI HOZZÁSZÓLÁSOK
Olvasónk, az Amerikai Egyesült Államokban élő Farkas D. Gábor szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében Ercsey-Ravasz Ferenc Novemberi perspektíva című cikkére reagál. Az alábbiakban az olvasói levelet és a szerző válaszát közöljük.

Tisztelt Ercsey úr!

Bár az amerikai helyzetről szóló cikke sok igazságot is tartalmaz, van egy pár dolog, amiről gondoltam, írok néhány sort.

Én nem emlékszem arra, hogy Trump „gerinctelen szektás agyú barmoknak” nevezte volna szavazóit. Kíváncsi vagyok, ezt hol olvasta?

– Trump és egyik elnök sem jelölhette magát „kereszténynek”, ti. az amerikai alkotmány tiltja a valamilyen valláshoz való kapcsolódás említését mint tényezőt a jelöléshez.

– A Clinton–Lewinsky-ügy nem „affér” volt, hanem egy beosztott szexuális zaklatása a főnöke által. Több nagyvállalat vezetőjét mondatták már le emiatt.

– A „ketrecekben” tartott gyerekek ügye az Obama-elnökség idejére nyúlik vissza, aki ugyebár nem volt konzervatív.

– A halálra ítélték 4 százaléka ártatlan? Ezt honnan lehet tudni?

– A „gyilkológépek” birtoklása nem korlátlan. Korlátozni kellene azt, hogy elmebajosok is hozzájussanak, de ez főleg azért lehetetlen, mert a liberálisok nem akarják a „background check”-et, vagyis a kivizsgálást, mert ez sértené az elmebetegek jogait.

– Amikor Trump McCain-t gúnyolta, sokan bírálták érte, sok konzervatív is.

– „Ha valami kiderül róla” az nagyon relatív fogalom. Sajnos elég sok a „fake news”, vagyis álhír.

– „Félig-meddig burkolt rasszizmusa” egyszerűen nem igaz, a neonácikkal való rokon­szenvezése sem.

– Az egyik lánya és a veje visel valami szerepet az admini­sztrációban, családja sokkal nagyobb ennél.

– McConnel tényleg megakadályozta Obama jelöltjének a kinevezését, de ehhez joga volt, mert a szenátus a republikánusok kezében volt és a szenátus dönt. Ugyanez történik most, csak fordítva, az ok ugyanaz.

– Biden konzervatív? Ezt honnan vette? Ráadásul szenilis.

– A „fertőtlenítő injekció” álhír.

– A zavargások sajnos mindennaposak. De nem a Trump-hívők által, hanem a baloldal által „békés protestálóknak” nevezett „gyújtogató, fosztogató, mindent szétverő” bandák által.

– Trump nem követelte senkinek sem a letartóztatását. De azok után, amik sorozatban derülnek ki az Obama-adminisztrációról, nem csodálkoznék, ha bűnügyi eljárás következne.

– Ami az ámokfutást illeti, lehet, nem ismeri az itteni alkotmányt. Ez nem egy banánköztársaság.

Tisztelettel,

Farkas D. Gábor - Portland, Oregon

Válasz Farkas D. Gábornak

Először is köszönöm, hogy cikkemhez hozzászólt (http://szabadsag.ro/-/novemberi-perspektiva) Ami az ön által felvetett érveket illeti, szerintem a helyzet a következő:

Trump nem nevezte közvetlenül és szó szerint szektás agyú barmoknak a követőit, de az az állítása, hogy őt akkor is megszavaznák, ha valakit meggyilkolna, ezzel egyenértékű. Csak agymosott szektások hajlamosak a végsőkig kitartani vezérük mellett, akkor is, ha az nyilvánvaló gaztetteket követ el.

Az alkotmány sok mindent állít és tilt, ami nem fordítódik le az Egyesült Államok mindennapjaira. Ha lesz az országnak olyan elnökjelöltje, aki nyíltan ateista, vagy zsidó, vagy muszlim és e minőségének felvállalása nem lesz politikai öngyilkossággal egyenértékű, akkor ezt az érvet komolyan veszem. Addig sajnos csupán szavak papíron. Ne feledjük, az Obama-ellenes riogatások egyik nagyágyúja pontosan az az érv volt, hogy Obama „titkos muszlim”. Ha az ön érve igaz, és a jelölt vallása nem lehet tényező, akkor miért volt ez egyáltalán téma?

Ami Clinton és Lewinsky botrányát illeti, abban igaza van, hogy az nem sima affér, hanem hatalommal való visszaélés eredményeként fellépett szexuális zaklatás. Ettől függetlenül, szeretném látni, melyik demokrata politikusnak nézné el az amerikai jobboldal azt, amit szexuális kicsapongás terén Trump mindeddig művelt.

A ketreceket valóban Obama idején építették, csakhogy van a történetben egy csavar: akkoriban rengeteg magányos kiskorú lépte át a határt és rögtönözni kellett egy megoldást, ameddig az illetékes szervek eldöntik, mi legyen ezeknek a gyermekeknek a sorsa. Rossz megoldás volt, ez tény, nagyon rossz. Viszont abban a felállásban a gyermekek mindössze hetvenkét órát töltöttek a ketrecekben, átmenetileg. Trump adminisztrációja alatt viszont felnőtt kísérettel érkező gyerekeket választottak el szüleiktől, s dugtak ketrecbe, nem is csak 72 órára, legalábbis 2018-ig, amikor egy szövetségi bíró ennek a gyakorlatnak véget vetett.

A halálra ítéltek négy százalékának ártatlanságára vonatkozó adataim az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiától származnak (Proceedings of the National Academy of Sciences), a kutatócsoportot Samuel Gross, a Michigan Egyetem tanára vezette.

Ami a lőfegyverekhez szükséges ellenőrzést, a „background check”-et illeti, tudtommal az egyedüli törvény, ami erre vonatkozik, az úgynevezett Brady Bill-törvény, kezdeményezője a demokrata Charles Schumer. Az Országos Puska Szövetség (NRA) minden erejével megpróbálta megakadályozni, és Bill Clinton demokrata elnök aláírása nyomán lett belőle törvény. Emellett, ha annyi egydollárosom lenne, ahányszor hallottam republikánus politikusokat azzal riogatni a népet, hogy „a liberálisok el akarják venni a fegyvereiteket”, egy évre előre kifizetném a Szabadság villanyszámláját. Érdemes azt is meghallgatni, ahogyan 2013 február negyedikén a szintén demokrata Barack Obama elnök pontosan a szükséges, észszerű korlátozások bevezetése mellett érvel a minneapolisi rendőrségen. Elérhető itt: https://www.youtube.com/watch?v=XqlgCw39LIs.

Ön azt mondja, sokan a jobboldalon is bírálták Trumpot, miután becsmérelte John McCaint. Ez jó hír. A rossz hír az, hogy emiatt igen kevesek véleménye változott meg Trumpról.

Valóban sok az álhír, de innentől odáig, hogy bármit, ami számára kedvezőtlen, ellát a „fake news” címkével, elég hosszú az út. A régi vicc csattanóját juttatja eszembe: „Te azt hiszed, amit látsz, vagy azt, amit én mondok neked?” Úgy gondolom, eléggé veszélyes arra az álláspontra helyezkedni, hogy ha valamiről Trump azt mondta, hogy álhír, akkor az tényleg nem igaz.

Rasszista-e Trump?

Hadd beszéljenek a tények.

Az igazságügyminisztérium 1973-ban (Nixon elnöksége alatt!) vádat emelt a Trump Corporations ellen, mert az megszegte a Fair Housing Act nevű törvényt: nem volt hajlandó bérbe adni feketéknek, letagadta, hogy van üres, bérelhető lakása. Az eljárás nyomán Trump aláírt egy egyezményt, amelyben vállalta, hogy a jövőben nem fog faji alapú hátrányos megkülönböztetést alkalmazni.

1989-ben négy fekete és egy latin-amerikai tinédzsert azzal vádoltak, hogy a Central Parkban egy kocogót megtámadtak és megerőszakoltak. Trump (pedig elvileg, és az alkotmány szerint, amíg nem találják bűnösnek, minden vádlott ártatlan, ugye?) egész oldalas hirdetést vásárolt a lapokban, amelyekben követelte, hogy az öt fiatalt ítéljék halálra. A tinédzserek több év börtön után végül ártatlannak bizonyultak, a város pedig összesen negyvenegy millió dollár kártérítést fizetett nekik. Trump 2016-ban is azt nyilatkozta, hogy a DNS-bizonyíték dacára még mindig bűnösnek hiszi őket. (Milyen alapon? Megvizsgálta a bizonyítékokat? Részt vett netán a detektívmunkában? Vagy pedig egyszerű a logika: négy fekete és egy barna suhanc mi más lehetne, mint bűnös!)

1991-ben a Trump Plaza Hotel volt elnöke, John O’Donnell idézte Trumptól a következőket: „Fekete fickók számolják a pénzemet! Utálom. Az egyedüliek, akiket szeretek, ha a pénzemet számolják, az alacsony fickók, akik naponta jármulkát hordanak… Azt hiszem, az a fickó lusta. És valószínűleg nem az ő hibája, mert a lustaság a feketék sajátossága. Tényleg az, ebben hiszek. Nem olyasmi, amin tudnának változtatni”. Trump ezt nemhogy nem tagadta, de egy 1997-es Playboy-interjúban meg is erősítette mondván: „a dolog, amit O’Donnell írt rólam, valószínűleg igaz”.

Egy évvel később, 1992-ben a Trump Plaza Hotel and Casino kétszázezer dollár büntetést fizetett, mivel eltávolította a játékasztaloktól a fekete és a női alkalmazottakat, nehogy azok jelenléte sértse a nagy hazárdjátékosok előítéleteit.

A 2016-os kampány során a mexikóiakat rendszeresen bűnözőknek, erőszakolóknak nevezte, felszólított egy bírót, hogy mexikói származásúként ne vállalja fel az egyik ügyet.

Szintén a kampányban, Twitter-üzenet­ben elküldött (majd törölt) egy képet, amelyen Hillary Clinton látható egy halom pénz, illetve egy nagy piros Dávid-csillag mellett. A kép megtekinthető itt: https://www.vox.­com­/2016/7/2/12087532/donald-trump-anti-semitic-clinton-attack.

Tegyük még hozzá az Occasio-Cortez, Rashida Tlaib, Ilhan Omar és Ayanna Presley elleni kirohanást, amelyben azt üzente a négy kongresszusi képviselőnek, hogy „menjenek vissza és segítsenek helyrehozni a tönkrement és bűnözéssel fertőzött helyeket, ahonnan jöttek”. Ha valakinek esetleg nem egyértelmű: mind a négy színes bőrű politikus amerikai születésű, amerikai állampolgár.

Végül pedig valahányszor fehér felsőbbrendűséget hirdető szervezetekről volt szó, soha nem tudott azonnal, egyértelműen elutasító, elhatárolódó választ adni. Az illető szervezetek értékelték is, vezetőik David Duke-tól Richard Spencerig elismerően nyilatkoztak róla, az utóbbi dicsérte is Trumpot, hogy „megvédi az igazságot”. A charlotteville-i események után is azt nyilatkozta, hogy „mindkét oldalon nagyon jó emberek voltak”.

A tábora szereti félrelegyinteni ezeket az incidenseket. „Csak tréfált” – hangoztatják gyakran. Ez elég szomorúan emlékeztet a fehér felsőbbrendűségi mozgalom egyik vezető fórumának számító The Daily Stormer című weboldal irányelvére: „A beavatatlanok soha ne tudják megmondani, hogy tréfálsz-e vagy sem”.

Csak az egyik lánya és egy veje játszik szerepet az adminisztrációban. Nem elég? Ha Romániában (vagy a banánköztársaságokat leszámítva szinte bárhol) az államfő arra vetemedne, hogy közeli családtagjait alkalmazza, zúgna a felháborodástól az ország!

McConnelnek valóban joga van a bírójelölt ügyében azt tenni, amit tett, az nem kérdés. Csakhogy ami törvényes, az nem mindig és nem feltétlenül erkölcsös és helyes, mert az általa említett elvből kiindulva: hamarosan új szenátus lesz, nem biztos, hogy republikánus többségű.

Ami a fertőtlenítő injekciós ötletét illeti, ön szerint álhír. Az elnök nyilvánosan a következőket mondta egy orvos szakértőnek, áprilisban: „…a fertőtlenítő végez a vírussal egy perc alatt… van-e mód arra, hogy tegyünk valami ilyesmit, esetleg injekció formájában? A nyilatkozatról készült felvétel meghallgatható itt: https://www.youtube.com/watch?­v=K63t4fMTH6c&t=108s.

A zavargások sajnos valóban mindennaposak, és erőszakcselekmények mindkét oldalon előfordulnak. Ezért is tartok rosszabbtól a választások után. Egy ismerősöm békés tüntetésen vett részt a nyáron Indiana államban, South Bend városában, amikor egy jobboldali szimpatizáns a tömegbe hajtott. Szerencsére senkinek nem esett baja.

Végül pedig, ön azt állítja, hogy Trump nem követelte senkinek sem a letartóztatását. Az elnök október nyolcadikán telefoninterjút adott a Fox Business csatornának, amelyben a következőket mondta: „Hacsak Bill Barr vádat nem emel ezen emberek ellen a bűncselekményekért, országunk történelmének legnagyobb politikai bűncselekményéért, akkor kevés elégtételünk lesz, hacsak nem győzök. Mert én nem fogom elfelejteni. De ezek az emberek ellen vádat kell emelni, ez volt az országunk történelmének a legnagyobb politikai bűncselekménye. És ide tartozik Obama, és ide tartozik Biden, ezek az emberek kémkedtek a kampányom ellen...” Aki szeretné hallani Trump saját szavaival, megteheti itt: https://www.youtube.com/watch?v=vojJOU3GClg

Azt hiszem, ön túlságosan bízik az alkotmányban. Elfelejti, hogy az alkotmány – amilyen csodálatos okmány –, ha nem áll mögötte az ország hite, politikai akarat és bizalom, akkor csupán egy darab papír. Szavak. Ahhoz, hogy az alkotmánynak élete és ereje legyen, emberek szükségesek, és az Egyesült Államok történetében akadtak olyan pillanatok, amikor alkotmány ide vagy oda, politikusok, hivatalnokok bizony elég alapos ámokfutásra adták a fejüket. Gondolok itt például a nicaraguai Iran–Contra-botrányra (14 hivatalnok ellen emeltek vádat emiatt), a soha meg nem talált iraki tömegpusztító fegyverekre, amelyek miatt háborúba rángatták nemcsak Amerikát, hanem annak szövetségeseit is, gondolok a hidegháború során a CIA által levezényelt kábítószer-kereskedelemre, a guantanamói kínzásokra, az 1954-es guatemalai puccs megszervezésére és hasonlókra. De szívemből kívánom, hogy ebben önnek legyen igaza, és bármi lesz a novemberi választások eredménye, ússzuk meg valamennyien nagyobb gondok nélkül!

Ercsey-Ravasz Ferenc

Trumpról elég sok ember véleménye változott…

Tisztelt Ercsey úr, nagy érdeklődéssel olvastam válaszát (Trump csak tréfál? Szabadság, október 23.) Habár nem szeretném ezt a végtelenségig folytatni, néhány szóban reagálok.

- Az Egyesült Államok alkotmánya igenis lefordítódik az ország mindennapjaira. Hogy egy nyíltan ateistát, zsidót, muszlimot esetleg nem választanának meg, az nem az ország alkotmányának érvénytelenségét bizonyítja, hanem a lakosság akaratát. (Különben eddig négy zsidó és két ateista elnökjelöltje volt az országnak). Hogy az Obama-riogatások témája a “titkos muszlimság” volt, az csak azt jelzi, hogy itt (ugyancsak az alkotmány értelmében) teljes szólásszabadság van, ez vonatkozik mindenféle megnyilvánulásra. (Kivéve arra, ami erőszakra buzdít).

- A ketrecekkel kapcsolatban: először is manapság ezek a “ketrecek” lényegében jól felszerelt óvodák, iskolák, valószínűleg a gyerekek jobb kondícióban vannak, mint otthon. Másodszor: az Egyesült Államoknak bevándorlási törvényei vannak. Azok, akik ezeknek a törvényeknek a megszegésével kerülnek ide, vállalniuk kell a következményeket. Manapság 11-22 millióra becsülik az itt tartózkodó illegális bevándorlók számát. Valahogy ezt le kell állítani, nem? Még hozzátenném, hogy a pillanatnyilag “ketrecben” tartott kb. 535 közül 485 gyereknek azonosították szüleit, de azok nem akarják őket, ezek a gyerekek lényegében szüleik nélkül érkeztek ide…

- Az igaz, hogy a kutatócsoport megállapította, hogy a halálraítéltek négy százaléka ártatlan. De azt nem, hogy ebből hányat végeztek végül ki. Itt többnyire 15 év telik el egy halálos ítélet és a kivégzés között. Ez az idő fellebbezésekkel és az elítélt ártatlanságának bizonyításával telik el.- Trumpról elég sok ember véleménye változott, valószínűleg ezért fogja elveszteni a választást. Én csak azt írtam, hogy sok az álhír.- Ami a Fair Housing Actet illeti, abban az időben szinte mindegyik nagy ingatlan tulajdonos ellen voltak hasonló perek. Én 1975 és 2011 között éltem New York-ban, a dolgok nem voltak éppen olyan egyértelműek…- Trump nem a mexikóiakat nevezte bűnözőknek, erőszakolóknak. Azt állította, hogy az illegális mexikói bevándorlók között voltak olyanok is, ami sajnos igaz volt.- A Dávid-csillagos esetet inkább Trump hülyeségével hoznám kapcsolatba, mint antiszemitizmusával. (Különben az amerikai sheriff-jelvény többnyire egy hatágú csillag, néha nyolcágú). Lánya áttért a zsidó vallásra és zsidó veje fontos szerepet tölt be kormányban.- A négy képviselő közül kettő tényleg színes bőrű, a másik kettő közül az egyik arab, a másik Porto Rico-i.- A charlotteville-i események után azt is mondta, amit ön írt, de azt is, hogy kivéve a nácikat és a fehér szupremáció híveit. Az, hogy szélsőséges jobboldaliak támogatták, arról nem tehet, nem kérte azt, mint ahogy Biden sem kérte az amerikai kommunista párt támogatását (de megkapta).- Elnöki családtagok gyakran vettek részt amerikai elnökök kormányaiban. Pl. Robert Kennedy JFK idejében.- A szenátust és az elnököt nem három és fél  vagy három és háromnegyed évre választják, hanem négy évre. Hasonló esetek többször előfordultak az amerikai történelemben.- A fertőtlenítő injekcióról ön azt írta, hogy azt Trump javasolta. Az idézett felvételen világos, hogy a jelenlévő szakértők egyikétől kérdi, nem lehetne valami ilyesmit csinálni. Én élőben láttam ezt a sajtóértekezletet és a kérdésre való nemleges választ.- Itt, Amerikában a vádemelés és a letartóztatás között nagy különbség van. Mindenki ártatlan, amíg egy bíróság el nem ítéli.- Az idézett esetek valószínűleg nem sértettek az alkotmányt (az alkotmány nem sokat foglalkozik külpolitikával, azt az elnökre bízza, a szenátus felügyelete alatt).

Meg ennyit tennék hozzá a témához: Trump nekem nem szimpatikus, nem szavaztam rá 2016-ban. De azt elfogadhatatlannak tartottam, hogy miután megválasztották, másnap megindult a “resistance” mozgalom, sokan kiírták autójukra, hogy “ez nem az én elnököm”, a kongresszusban pedig azonnal elkezdődött az impeachmentről a szöveg és azóta is folyik. (Hillary Clinton még ma is azt állítja, hogy tulajdonképpen őt választották meg…)

Farkas D. Gábor

Nem járunk jól, ha játszunk a szavakkal…

Kedves Farkas D. Gábor!

Először is megköszönöm a civilizált hangnemet, és azt, hogy a tényekre szorítkozik, kár, hogy ön ebben egyre ritkább kivételnek számít!

Csak néhány dologban szeretném kifejteni a véleményemet. Ha a lakosság akarata azt eredményezi, hogy csak keresztény elnököt választanak meg, akkor az pontosan azt jelenti, hogy az Alkotmány bizony nem fordítódik le a mindennapokra. Egyet ír papíron s mást akar a nép.  A törvények nem foglalkoznak a jelöltek vallásával, de a hatalom birtokosa végső soron a nép.

Hogy a ketrecek jobbak, mint otthon, az relativizálása annak, hogy mi jó s mi nem. Erős túlzással: egy romániai börtön jobb, mint a Gulág, de azért nem dicsérjük meg azt, aki a szovjet munkatáborból hazatérőt cellába dugta. Az illegális bevándorlókkal kapcsolatosan mindig kicsit vegyes érzéseim vannak, mert vannak abban az országban olyan emberek – és ha vitatható is, azért nem feltétlenül és nem teljes mértékben humbug, amit mondanak – aki szerint az illegális bevándorlók száma nagyjából háromszáznegyven millió. Az őslakosokat leszámítva mindenki. Amerika illegális bevándorlásra épült a Mayflower utasaitól  a negyvennyolcas és az ötvenhatos magyarokon át azokig, akik ma is a világ megannyi részéről turista-, avagy diákvízummal mennek oda, s ottragadnak. Mindannyian tudjuk, hogy amikor Trump illegális bevándorlókról beszél, akkor nem az indiai informatikusokra gondol, akik doktori után elfelejtenek hazamenni.

Az ártatlan halálraítéltek arányát pontosan azokból számolták ki, akikről kivégzésük után derült ki, hogy ártatlanok, de mellesleg engem az sem vigasztalna, ha „csak” két százalékuk lenne ártatlan. Tudom, hogy az amerikai nép kitart a halálbüntetés mellett, és joga van hozzá, de attól még nem lesz erkölcsileg helyeselhető. A történelem során sok gonosz dolgot műveltek világszerte többségi döntéssel.

Abban egyetértünk, hogy sokak véleménye változott Trumpról és hogy valószínűleg alulmarad novemberben. Több amerikai ismerősöm tart viszont attól, hogy amennyiben szoros lesz az eredmény, csalásra hivatkozva nem fogja elismerni veszteségét, a Legfelső Bíróság kezébe kerül az ügy, amely szinte biztos, hogy Trump javára fog dönteni. Az pedig nagyon durva konfliktusokhoz vezethet.

A Fair Housing Act-el kapcsolatosan, egy rossz cselekedetre soha nem mentség az, hogy mások is azt tették.

Az illegális bevándorlók között voltak és vannak bűnözők. A közhiedelemmel s a propagandával ellentétesen viszont az összes statisztika szerint pontosan ugyanolyan arányban, mint a lakosság többi része között.

Trump hülyeségével kapcsolatosan is egyetértek önnel, de a seriffjelvényes érv a Fehér Ház utólagos magyarázkodása, és mint olyan gyenge. Azért annak a jelvénynek van egy jellegzetes formája, ami jelentősen megkülönbözteti a Dávid-csillagtól. Attól még persze ez csak az elnök butasága, antiszemitának én sem tartom, bár a jármulkás könyvelőkkel kapcsolatos megjegyzése arra utal, hogy legalábbis sztereotípiákban gondolkodik.

Hogy arab, illetve Puerto Rico-i eredetű? Tény, hogy nem fehér.

Én arról írtam, hogy nem határolódik el egyértelműen, s főleg nem azonnal a fehér felsőbbrendűségi szervezetektől. Amikor David Duke nyilvánosan támogatni kezdte, konkrétan rákérdeztek Trumpra, hogy elhatárolódik-e a volt Ku Klux Klan vezértől? Nem volt hajlandó egyértelmű választ adni, csak másnap.

Robert Kennedy valóban szolgált JFK idején, de van két lényeges különbség: az egyik, hogy Robert Kennedy önerőből lett politikus, nem az elnök hozzátartozójaként lett ismert, a másik, hogy ő értett is valamihez. Ivankáról azért ezt nem állítanám.

Jómagam is élőben láttam a fertőtlenítő injekciós jelenetet. Semmi gond nem lett volna, ha a kérdést ebben a formában (bár még úgy is döbbenetes butaság) zárt ajtók mögött teszi fel. Az elnök szavának súlya van, ezt többféleképpen láthattuk. Nem engedhet meg magának bármit nyilvánosan, különösen akkor nem, ha egyes rajongói szentírásnak tekintik minden szavát.

Nem járunk jól, ha játszunk a szavakkal. Ön is tudja, hogy ha valaki ellen „az ország történelmének a legnagyobb politikai bűntényéért” vádat emelnek, azon csak idő kérdése, hogy mikor kattan a bilincs. Különben Trump maga fogalmazott így az említett interjút követően, október hetedikei twitter-üzenetben: „Where are all of the arrests?” (Hol vannak a letartóztatások?).

Ja, és a nép egyébként valóban Clintont választotta, aki csaknem három millió szavazattal többet kapott, tehát bizonyos értelemben igaza van: őt választották, de nem ő nyert.

Ercsey-Ravasz Ferenc