Törvényileg támogatnák a nagyszülők bevonását a gyermekgondozásba
Vissza

Törvényileg támogatnák a nagyszülők bevonását a gyermekgondozásba

A szenátus néhány napja hallgatólagosan elfogadott egy törvénytervezetet, amely szerint jövőtől 650 lej értékű gyermekgondozási javadalmazásban részesülne a nagyszülő, aki – a gyermeknevelési szabadságról a munkájához visszatérő szülőt helyettesítve – felvállalja a két évet be nem töltött unoka gondozását. A tervezetet a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) törvényhozói kezdeményezték. Csép Éva Andreától, az RMDSZ Maros megyei képviselőjétől megtudtuk: a szövetség családtámogatási törvényjavaslat-csomagja is tartalmaz egy tervezetet. Eszerint a munkaerőpiacon még aktív, de nyugdíjhoz közel álló nagyszülő olyan jogosultságokkal igényelhetné a gyermeknevelési szabadságot és támogatást, mint a szülő – nyilván, abban az esetben, ha utóbbi újra munkába áll. A nagyszülő tehát munkahelyi régiségének megtörése nélkül nevelheti az unokát, a fiatal szülő pedig aktív lehet, szakmailag fejlődhet, munkahelyén nyugodtabban, hatékonyabban tevékenykedhet.

A PMP törvénytervezete értelmében a saját vagy fogadott unokát gondozó nagyszülő 650 lej összegű juttatásban részesülhet, amennyiben a gyermekgondozási szabadságon levő szülő a szabadságidőszak lejárta előtt visszatérne dolgozni. A javaslat akkor lép érvénybe, ha azt a kérdésben döntő képviselőház is elfogadja. A törvénykezdeményezés módosítja és kiegészíti a 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a gyermeknevelési szabadságra és javadalmazásra vonatkozik. Amennyiben átmegy az alsóházon is, érvényben marad a fenti kormányrendelet által bevezetett, kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiaci visszatérését ösztönző juttatás, a gyermeknevelést átvállaló nagyszülők pedig külön részesülnének a szintén 650 lej értékű támogatásban.

A kezdeményezők feltételei szerint ahhoz, hogy a gyermeknevelésért járó pótlékot igényelhessék, a nagyszülőknek és az unokáknak Romániában kell élniük, és csak a szülők írásos beleegyezésével vállalhatnak szerepet a gyermekek gondozásában. Az igényléseket a polgármesteri hivatalokban lehetne a törvény érvénybe lépése esetén benyújtani, a megfelelő igazoló iratokkal együtt. A nagyszülő elveszti viszont a gyermeknevelési juttatáshoz való jogot abban az esetben, ha börtönbüntetésre ítélik, vagy ha már nem él Romániában.

Az RMDSZ családtámogatási javaslat-csomagjában szereplő törvénytervezetben  más hangsúlyoknak megfelelően kidolgozott megoldás szerepel: ez a jogszabály-javaslat gyakorlatilag rávetíti a gyermeknevelési jogosultságokat a nagyszülőkre: amennyiben a gyermeknevelési szabadságot igényelt szülő újra munkába állna, akkor a nagyanya, vagy nagyapa kaphatná a továbbiakban a pótlékot, amely esetükben sem lehet kevesebb az országos bruttó minimálbér 85 százalékánál – magyarázta alsóház munkaügyi és szociális bizottságának titkári tisztségét is betöltő Csép Éva Andrea.

Kiemelte: az RMDSZ törvényjavaslata lehetőséget ad a még aktív, de már a nyugdíjazáshoz közel álló nagyszülőknek, akik részt akarnak venni unokáik nevelésében, hogy gyermeknevelési szabadságot, s az annak megfelelő juttatást igényeljék, ha a szülő dolgozni szeretne. – Amennyiben a fiatal szülő visszatérne munkájához, foglalkozásának gyakorlásához, ezt sokkal nyugodtabban teheti majd meg, annak tudatában, hogy gyermekét egy családtag gondozza otthon, a közös értékek szellemében – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: az állam szempontjából is jó, hogy a fiatal szülő aktív a munkaerőpiacon, termel, adózik. Korántsem elhanyagolható szempont, hogy ha az anya vagy apa a gyermekét jó kezekben, biztonságban tudja, hatékonyabban is dolgozik; arra is gondolni lehet, hogy a jelenlegi, gyors ütemben változó, alakuló világban milyen hátrényokkal jár, ha valaki kimarad a szakmai körforgásból, nem él a képzési lehetőségekkel – magyarázta Csép Éva Andrea.

A 2010/111-es kormányrendelet előírja, hogy ha a gyermeknevelési szabadság két évének lejárta előtt legalább két hónappal visszatér a szülő dolgozni, 650 lej értékű, a munkaerőpiacra visszatérését ösztönző támogatásban részesül a gyermek harmadik életévének betöltéséig. Amennyiben viszont a fent leírt helyzetnek megfelelően, a szülő újra dolgozni kezd, s valamelyik nagyszülő igényli helyette a gyermeknevelési szabadságot, akkor az ösztönző pótlékot a szülő nem kapná. „Így látom korrektnek az állam részéről a segítséget; mindamellett, nem jelentene többletterhet sem, a gyermeknevelési támogatást a nagyszülőnek is a központi költségvetésből fizetnék” – összegezte a politikus.

Magyarországon 2020. január 1-től a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra (GYED), ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Ekkor a szülő helyett a nagyszülőt illeti meg a GYED. Egyszerre csak az egyik nagyszülő, de akár több – nem ugyanazon várandósságból született – unoka után is felveheti a juttatást. 2020. január 1-jétől a még nem nyugdíjas, biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra a szülő és a nagyszülő közös döntése alapján. A nagyszülői gyermekgondozási díj abban az esetben nem jár, ha a nagyszülő dolgozik (és nem marad otthon a gyermekkel), kivéve, ha a keresőtevékenységet otthonában végzi; ha a gyermeket bölcsődében vagy más napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el;

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kolozs megye prefektus: újabb két ...
Koronavírus: 156 halálos áldozat
Ludovic Orban: ha nem jutnak hozzá, az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ