Törvények és törvényértelmezések
Vissza

Törvények és törvényértelmezések

Folytatódik a nagyüzem az alkotmánybíróságon, amely számos törvény alkotmányosságáról kell döntsön, miután az ellenzék és az államfő rendszerint a politikai blokád céljára használja a taláros testületet. A grémium akarva-akaratlanul politikai döntőbíróvá lépett elő, mivel a fontos kérdésekben kormány és ellenzék képtelen közös nevezőre jutni.

A taláros testület előtt van egyebek mellett a közigazgatási kódex, amely különösen fontos a romániai magyarság számára, hiszen az államfő cseppet sem kímélte a kisebbségi jogokat: július végén százoldalas beadványának mintegy egytizede főleg a romániai magyarokat érintő kisebbségi jogokat kérdőjelezte meg. A beadvány annyira hajmeresztőre sikeredett, hogy nem csak a közigazgatási kódex által tervezett jogbővítéseket támadta, hanem a már mintegy másfél évtizede létező jogoknak is hadat üzent.

Tegnap az alkotmánybíróság ismét tárgyalta az elnök és az ellenzék beadványait, a döntést október 25-ére halasztották, így továbbra is várni kell, hogy megtudjuk, mit enged meg a román alkotmány a kisebbségeknek, netán másfél évtizede alkotmányellenesen éltünk-e bizonyos jogainkkal.

A nagyfokú jogi bizonytalanság Románia egyik legnagyobb rákfenéje, az ország egyetlen területen sem halad előre az elvárt ütemben főleg a folyamatos jogi csűrés-csavarás miatt, ami a zavarosban való halászást teszi lehetővé. Normális országokban ezt kerülik, nálunk viszont virágzik. Persze, van előnye a zavarosban való halászásnak, hiszen elméletileg bármi elérhető, megkérdőjelezhető, megfordítható, így minden lehetségessé válik, az is, ami ennek az ellentéte - mondhatnánk viccelődve. Viszont elég egyértelmű, hogy modern társadalmat csak kiszámíthatósággal lehet építeni.

Johannis nyilatkozatokban pártolja ugyan a kiszámíthatóságot, de akciójával lényegében a legtipikusabb balkáni hagyományú zavarosban való halászást műveli. Szerinte például Szászmedgyesen vagy Brassóban nem lenne szabad kiírni magyarul is a helységneveket, hiszen a helyi magyarság számaránya nem éri el a 20 százalékot. A helyi önkormányzati képviselőknek sem szabadna anyanyelvükön felszólalniuk tanácsüléseken, mivel Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Az erdélyi magyarok, főleg a kolozsváriak betéve ismerik ezt az érvrendszert, amelyet Gheorghe Funar fejlesztett tökélyre abszurditásában.

Most Johannis is a nacionalista húrokat pengeti, ami azt igazolja, hogy sajnos igazuk volt azoknak, akik attól tartottak, hogy a szász származású elnök kompenzálni fog, és a románoknál is románabbnak akar majd tűnni, hogy bizonyítsa hazafiságát. Johannis hazafisága egy asszimilált szász patriotizmusa, amely mesterkéltnek, kirakatiasnak tűnik. Nem csoda, hiszen politikai célok húzódnak mögötte. Johannis főleg a román nacionalista szavazatokkal akar vélhetően újabb elnöki mandátumot szerezni. Számítása előfordulhat, nem helytelen, hiszen a centenárium környékén a társadalom vevőbb lesz a nacionalista üzenetekre. A jövő évi európai parlamenti és elnökválasztás jó fokmérője lesz annak, hogy a centenáriumi hangulat milyen változásokat idéz elő a társadalomban, mennyire gerjeszti fel a nacionalizmust a tömegekben.

Addig is egyedüli reményünk a kilenc alkotmánybíróban van, akiknek nagy felelősségük van annak kijelölésében, hogy a román alkotmánynak mennyire kisebbségbarát értelmezést tulajdonítanak. Romániában ugyanis nem törvények uralkodnak, hanem az éppen aktuális törvényértelmezések.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Több millió eurótól esett el az Európa ...
Csoma Botond: Munkával teli évnek ...
Jó hír: pénteken nem lesz tanítás ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Tanügyminiszter: lehessen megbuktatni ...
  • Még nincs vége
  • Lehullt a vakolat az Első Magyar ...
  • Új vezetősége van az RMDSZ kolozsvári ...
  • Futóverseny