Torockói napfelkelték a hagyományőrző táborban

Torockói napfelkelték a hagyományőrző táborban
Azt, hogy Torockón naponta kétszer kel fel a Nap, már egyre többen tudják. De hogy kilencedszerre is ugyanolyan szépen tud mosolyogni a Tóbiás-ház brassais táborozóira, csak mi láthattuk, kik idén is a Hagyományőrző Tábor résztvevői voltunk június 22. és 27. között.

Kolozsvárról Torockóra menet kitérőt tettünk a gyulafehérvári várhoz, és megnéztük a székesegyházat. Ennek belseje is csupa múzeum, itt található Hunyadi János, Hunyadi László, Izabella királyné, János Zsigmond és még sok híres ember sírköve. Megtudtuk, hogy ez az egyik legrégebbi templom, hisz itt volt az erdélyi püspökség székhelye, amelyet még Szent István alapított.

Ezután meglátogattuk Nagye­nyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot. Eredetileg Gyulafehérváron alakult ez az iskola, később helyezték át Enyedre. Nemrég újították fel az épületet, most gyönyörű és hatalmas. Régen ebbe a kollégiumba járt Kőrösi Csoma Sándor szolgadiákként, de itt tanult több híres ember is: gróf Mikó Imre történész, Barabás Miklós festő, Sütő András író, és itt tanított Áprily Lajos költő is. Miután a városban fagyiztunk, indultunk is Torockóra.

Megérkezéskor csapatokba tömörültünk, nyolcadikosok lettek a csapatkapitányok. A hat csapatnak nevet kellett adni, és el kellett készíteni a címereiket is. Kvízkérdések és zenés játékok színesítették még első esténket.

Másnap reggeli után mentünk is a Székelykőre. Nehéz volt felmászni, de a csúcson nagyszerű látványban volt részünk. Még Torockószentgyörgyöt is láttuk. Ott született iskolánk névadója Brassai Sámuel. Miután leereszkedtünk a hegyről szabadprogram következett, a falu központjában is eltölthettük a szabadidőnket. A fakanalak festése
következett. (Minden évben valamilyen fatárgyat szoktunk festeni – fogas, kulcstartó, sulyok.) Nagy fakanalakat díszítettünk, ezúttal kalotaszegi motívumokkal. Először ráfestettünk egy alapszínnel, miután megszáradt, megrajzoltuk a mintát ceruzával, kifestettük a mintát, majd lelakkoztuk a fakanalainkat. Mindegyik gyönyörű lett. Ez a folyamat többnapos volt, kiegészítette a többi programot.

Egy másik nap a Torockó Touré és az ügyességi játékoké volt a főszerep. A torockói körút arról szólt, hogy feladatokat kellett teljesítenünk a faluban: interjút kellett készítenünk, különböző dolgokat kellett megkeresnünk és lefényképeznünk. Kedves, segítőkész emberek a torockóiak, mi pedig jól megismertük a falut. Az ügyességi játékok közé tartozott a kötélhúzás, lufidobálás, zsákbafutás és még sok érdekes feladat. A falutúra és a játékok eredményei is pontot értek.

A diáktanácsosok sok mindenben segítettek tanároknak és diákoknak egyaránt. Ezen kívül egyik éjszaka kifestették a diákok arcát. A többi éjszaka viszont a más szobákba szökni készülő diákok szintén a DT-seknek köszönhetően megismerkedhettek a Drága Laurenciával. Mindenki nagyon jól szórakozott. Voltak még esti zenélgetések, énekelgetések is. A játékok egy részét a nagyobb diákok, másik részét a tanárok vezették le, s a feladatoknál is megoszlott a szervezés. 

A falu néprajzi múzeumát, illetve vízimalmát is meglátogattuk. Akik már tavaly is részt vettünk a táborban, ezúttal a vízimalmot választottuk. Megtekinthettük a már nem működő, nagyon régi malom szerkezetét. Érdekes volt végighallgatni a malom történetét. Itt az udvarban pisztrángtenyésztést is láthattunk.

Utolsó előtti napunk szintén programgazdag volt. A számháborúzást a faluban nagyon élveztem, még akkor is, ha én a vesztes csapatban voltam. Utána a hat csapat felkészülhetett az esti drámák előadására és a himnuszok eléneklésére. Magukat a szövegeket is az előző napokban a csapattagok írták. Ebéd után egy régi vasbányához kirándultunk, ahol hajdanán a torockóiak dolgoztak. Visszaérkezéskor a Tóbiás-házban elénekeltük a himnuszainkat, és előadtuk drámáinkat. Jövőre, ígérjük, vidámabbak lesznek.

Mielőtt Kolozsvárra indultunk volna kiosztották csapatonként a díjakat. Mindenki gazdagabb lett nemcsak oklevelekkel és nyereményekkel, hanem a sok élménnyel, amit hat nap alatt összegyűjtöttünk. Hazafele jövet még egy rövid pancsolásra is lehetőségünk volt, ami szintén színesítette tábori utunkat.

Köszönjük tanárainknak és diáktársainknak, hogy velünk voltak, és értünk dolgoztak. Hisszük, hogy jövőre – a 10 éves évfordulón – a torockói Nap tízszeresen fog mosolyogni minden brassaisra.

Szallós Kis Flóra
6. osztály

(Borítókép: A Székelykőt is meghódították a tábor résztvevői)