Tőkés: Fontos az RMDSZ-szel való összefogás
Vissza

Tőkés: Fontos az RMDSZ-szel való összefogás

Az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és partnerei által képviselt elvekről, törekvésekről, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt politikai szövetségéről, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) európai polgári kezdeményezésének fontosságáról és egyéb aktuális kérdésekről beszélt Tőkés László, az EMNT elnöke szerdán, Kolozsváron. A politikus üdvözölte az EMNP és MPP közötti egyezséget, azt az erdélyi magyar jobboldal erősödéseként értékelte, ugyanakkor megállapította: az erdélyi magyar egység akkor lehet sikeres, ha az RMDSZ is részt vállal benne, és visszatér a harminc évvel ezelőtt felvállalt célkitűzésekhez. Az EMNT elnöke jó jelnek tartotta, hogy a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezést támogató aláírások gyűjtésén az RMDSZ-szel együtt dolgoznak a többi erdélyi magyar pártok és szervezetek. Az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina az EMNT által tíz éve működtetett Demokrácia-központok tevékenységi köréről, eredményeikről számolt be.

„Jó évet zártunk, s kezdtünk is” – emelte ki Tőkés László, emlékeztetve, hogy a a temesvári forradalom 30. évfordulója alkalmából tavaly decemberben nagyszabású, román-magyar kerekasztalt is tartalmazó programsorozatot szervezett az EMNT. „Továbbra is valljuk, hogy a rendszerváltásnak a magyar kisebbség önrendelkezéshez, autonómiához való jogának terén is érvényesülnie kell, ennek híján az nem teljes” – hangsúlyozta Tőkés László.

„Idén januárban az EMNT stratégiai partnere, az EMNP és az MPP a közösen tartott kongresszusukon eldöntötték, hogy politikai szövetségre lépnek, távlatilag pedig egyesülni fognak”, folytatta az EMNT elnöke. Értékelése szerint, ezáltal „helyreáll a nemzeti oldal egysége formailag is”, és ennek az egységnek egyik legfőbb célkitűzése az önrendelkezés és az autonómia képviselete. Mindamellett, ahhoz, hogy sikeres legyen a törekvés, az RMDSZ-szel együttműködve kellene fellépni, a 2018 januárjában aláírt három-párti nyilatkozat szellemében – tette hozzá Tőkés László.

Felidézte az RMDSZ alapításának időszakát, úgynevezett „hőskorát” is, amikor legalább 600 ezer tagja volt a szervezetnek. Emlékeztetett: 30 éve maga is alapítója volt a Szövetségnek, melynek legelső dokumentumai még a nemzeti önrendelkezést alapvető célnak tekintették. Úgy vélte: az erdélyi magyar politikai erők új egységét az RMDSZ-nek a kezdeti célokhoz való visszatérése teremthetné meg

Tőkés László jó jelnek tekintette, hogy a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtésen együtt dolgoznak az RMDSZ-szel. Elmondta, az aláírásgyűjtés nem halad jól, az online rendszerbe bevezetett szignók száma egyelőre alig lépte meg a százezret, s a széleskörű összefogás sokat lendíthet a helyzeten.

A politikus szerint, ha éppen a Trianon századik évfordulója alkalmából meghirdetett nemzeti összetartozás évében lenne sikertelen az aláírásgyűjtés, az magyar nemzetpolitika számára is vereséget jelentene. „A román nacionalisták kinevetnék a magyarságot”, ha annyi év pereskedés és az Európai Bizottsággal és Romániával szemben megnyert per után nem sikerülne összegyűjteni a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéshez szükséges egymillió aláírást – emelte ki Tőkés László. Elmondta: levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől és Csáky Csongortól, a Rákóczi Szövetség elnökétől, hogy az SZNT törekvéséhez is nyújtsanak politikai, diplomáciai támogatást, mint ahogyan az RMDSZ által kezdeményezett Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezést is támogatták.

Politikai asszimiláció fenyegeti a magyarságot

Tőkés szerint az erdélyi magyarságot főként politikai asszimiláció veszélye fenyegeti, mert egyre több a román pártokra leadott szavazat, ezért a magyar politikai alakulatoknak feltétlenül vissza kellene szerezniük a közösség bizalmát, a lemorzsolódott voksokat.

Kérdésre válaszolva elmondta: a helyhatósági választásokon, ahol lehetséges, és nem a közösség képviseletének rovására megy, ott a pártok versenye hozhat eredményt; ahol kérdéses a választási küszöb meglépése, ott szerinte az összefogásra kellene törekedniük a pártoknak. „Az új egység irányvonala jó. Ugyanakkor, akár verseny, akár együttműködés által, vissza kell szerezni a magyar szavazatokat; ha nem szedjük össze magunkat, a felvidéki magyar közösség sorsára juthatunk, amelynek nincs önálló képviselete” – hangsúlyozta Tőkés László.

Csomortányi karlendítése „erkölcsileg elévült” 

Tőkés László újságírói kérdésre megjegyezte: Csomortányi István EMNP-elnök helyében bocsánatot kért volna az ifjúkori karlendítős fotó miatt. Mindamellett, úgy vélte, hogy a fotó által rögzített megnyilvánulás erkölcsileg elévültnek tekinthető, hiszen a pártelnök jelenlegi tevékenységére nem jellemző a szélsőségesség.

Tőkés László szolidaritást vállalt az idegengyűlölettel vádolt ditrói székely közösséggel is, amelyet illetően szerinte nem kellene szélsőséges értelmezésekhez folyamodni. Elmondta: volt példa arra is, hogy egy svájci kantonban népszavazáson utasították el a bevándorolók befogadását, és inkább a visszautasításért járó büntetés kifizetéséről döntöttek.

„Erdélyben helyenként zártak és hagyományőrzők a közösségek; előfordul, hogy egy család is nehezen fogad be egy új vőt vagy menyet; a néphagyományairól híres Széken például a Felszegiek a Forrószegiekkel nem is házasodtak”, említett néhány példát Tőkés László.
 

 


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hány dózist igényelt Románia a ...
Visszatér a politikába Sorin Grindeanu
Amerikai elhárítás: Peking és Teherán ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ