Többfunkciós központ létesülne az egykori Minerva telkén
Közösséget, kultúrát szolgál majd az Iskola Alapítvány Brassai utcai létesítménye
Közösséget, kultúrát szolgál majd az Iskola Alapítvány Brassai utcai létesítménye
Vissza

Többfunkciós központ létesülne az egykori Minerva telkén

Erdélyi jelentőségű művelődési és tudományos központot hoz létre az Iskola Alapítvány az egykori Minerva részvénytársaság Brassai utcai ingatlanaiban. Nagy Zoltán Leventét, az alapítvány igazgatóját arról kérdeztük, miben áll ennek a tervezetnek a lényege, milyen célokat szolgál majd a létesítmény, milyen funkciójú tereket szándékoznak kialakítani.

Az 1920-ban létesült egykori részvénytársaság nyomdai vállalatot, lap- és könyvkiadót működtetett, tevékenységi körével Erdély kulturális fejlődését, a kultúra terjesztését szolgálta. Ezeknek a hagyományoknak a tudatában, ezeket felvállalva működne a tervezett létesítmény, benne kortárs képzőművészeti kiállítótérrel, műteremmel, korszerű előadóteremmel, alternatív oktatási központtal, sőt egy planetáriummal s csillagvizsgálóval. A kultúraszervezés, közösségépítés, fejlődés szolgálatába állítják majd ezeket a tereket, s egy irodalmi kávézóval is gazdagodna a kolozsvári kínálat.

Az Iskola Alapítvány 2018 elején vásárolta meg a Minerva Művelődési Egyesület Brassai Sámuel utca 5. szám és a Dávid Ferenc utca 4. szám alatti, 1320 négyzetméter területű telkét (a János Zsigmond Unitárius Kollégium mögött) és a rajta álló öt, részben lelakott, részben pedig romos épületingatlant.

Az Iskola Alapítvány erdélyi fontosságú és kisugárzású művelődési és tudományos központot szándékszik létrehozni a restitúció révén visszaszerzett közösségi ingatlanvagyont hasznosítva, amelyben helyet kapnának mindazok a közösségi funkciók és terek, amelyek az erdélyi, és azon belül a kolozsvári magyar oktatási és kulturális jelenlét erősítéséhez hozzájárulnak – hangsúlyozta Nagy Zoltán Levente.

Az igazgatót arról is faggattuk, hogy a telken jelenleg álló ingatlanokat átépítik-e majd oly módon, hogy valamely részüket megtartják, vagy pedig teljesen új épületegyüttest terveznek. Elmondta: a telken levő ingatlanok nagy részét lebontják, egyedül a Dávid Ferenc utcai homlokzat marad meg, az ehhez az ingatlanrészhez tartozó északi tűzfallal, és a homlokzati szárny alatt levő, 16–17. századi pincét fogják restaurálni. A Dávid Ferenc utcáról új bejáratot nyitnak meg a belső udvarra. A Brassai utca frontján egy négyszintes új épületet emelnek, a belső udvaron pedig egy kétszintes ingatlant építenek, összesen 3.200 négyzetméternyi területen. Az épületegyüttesben kortárs képzőművészeti galéria, egy többfunkciós rendezvényterem, az Iskola Alapítvány munkatársainak irodái kapnak majd helyet, illetve vendégszobákat is kialakítanak, ahol megszállhatnak majd a meghívott művészek és oktatók. A vendégszobák és a galéria egy műteremmel is kiegészül az emeleti szinten.

A kolozsvári, erdélyi kulturális örökséget jelentő közgyűjtemények számára a pinceszinten archívumot rendeznek be – tudatta Nagy Zoltán Levente. A manzárdban és tetőtérben alternatív oktatási helyszínt alakítanak ki, egy planetáriummal kiegészítve. Mindezek mellett a központ helyet biztosít majd egy irodalmi kávézóval egybekötött könyvesboltnak is.

Arra a kérdésre, miért tartják fontosnak a projektet, és miben áll jelentősége a közösség számára, az igazgató kifejtette: folytatni szeretnék, illetve kibővítenék az egykori részvénytársaság tevékenységi körét, kiegészítenék a Minerva Egyesület jelenlegi, Jókai utcai rendezvényközpontjának funkcióit.

„Az új létesítmény elsősorban kortárs képzőművészeti központként kíván működni, hiszen Erdély fővárosában nincs egy olyan közösségi tér, ahol kortárs magyar alkotók állandó kiállításait meg lehetne szervezni, nincs olyan intézmény, amely szálláslehetőséget és munkafeltételeket is tud biztosítani meghívott vendégművészeknek” – fejtette ki Nagy Zoltán. A kiállítótér mellett, a kolozsvári civil szervezetek rendezvényeinek otthont adhat a mai technikai igényeknek megfelelően kialakított, többfunkciós előadóterem. Az irodalmi kávéház szintén a kortárs alkotók előadóterévé minősülhet, kiegészítve a város jelenlegi, hasonló profilú kínálatát – magyarázta az igazgató. Az Iskola Alapítvány 2018-tól akkreditált könyvkiadóként is működik, kiadványainak, a galéria katalógusainak helyet biztosít majd a központba tervezett könyvesbolt.

Az Alapítvány oktatási profiljába illő planetárium és csillagvizsgáló működtetése az EmpirX fizikus egyesülettel közös kezdeményezés, amely elsősorban az iskolásoknak szól, és egyedüli ilyen típusú alternatív oktatási helyszín lesz Kolozsváron. A lehetőségek függvényében, igény szerint más, kreatív gyerekfoglalkoztatást is támogatni szándékszik majd az Iskola Alapítvány. „Reményeink szerint egy élettel teli, sokoldalú tevékenységet folytató helyszín lesz ez a központ, ahol a kolozsváriak apraja-nagyja megtalálja majd a helyét” – emelte ki Nagy Zoltán. Elmondta: a beruházás becsült értéke 1,612 milliárd forint, amelyet az RMDSZ kezdeményezésére, teljes egészében Magyarország kormánya biztosít. 

Az Iskola Alapítvány egyébként hasonló célú létesítményt, Magyar Házat hoz létre Nagyváradon is: 2018 decemberében megszerezte az utolsó eladó szecessziós palota, az 1911 és 1913 között épült Sonnenfeld-ingatlan tulajdonjogát, a magyar kormány pedig valamivel több, mint négy milliárd forinttal járult hozzá tavaly az ingatlan-beruházáshoz. A tervek szerint a már az épületben működő Szigligeti Színház és a hozzá tartozó intézmények mellett könyvtár, előadótermek, kiállítótér, pedagógusi és kulturális egyesületi irodák kapnak helyet a volt Sonnenfeld-palotában. Az elképzelés szerint, a Magyar Ház biztosítja majd a helyi magyar kulturális szervezetek számára a működéshez szükséges állandóságot; a nagyváradi program költségvetése 2,47 milliárd forint.

Nagy Zoltán Levente szerint a két projekt megvalósulása jelentősen hozzájárul az erdélyi magyar kulturális élet fenntartásához, fejlődési lehetőséget biztosít sokak számára.

Az egykori Minerva Részvénytársaság

A kolozsvári Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. az erdélyi magyar kisebbségi lét első időszakában, 1920 és 1940 között, majd 1940-től 1948-ig a mindmáig legnagyobb teljesítményű erdélyi magyar kiadó- és nyomdavállalat volt, amely nagymértékben hozzájárult a magyar oktatás, sajtó, irodalom, tudomány, ismeretterjesztés és művészet fejlődéséhez – összegezte a Kolozsvári Minerva Története és Bibliográfiája (1920 –1948) című kötetben közölt tanulmányában Tibori Szabó Zoltán újságíró.

A Minerva Rt. által kiadott, Pásztortűz folyóirat egyik ismert munkatársa, Jász Pál a Minerva fennállásának tízedik évfordulója alkalmából egy visszatekintést közölt, amely forrásértékű adatokat tartalmaz a részvénytársaság alapításának körülményeiről. Mint írja, a „részvényaláírási”felhívást 1919 decemberében tették közzé, s annak nyomán indult el a részvényjegyzés egész Erdély területén. Az alapítók felhívásukban leszögezték: olyan vállalatot kívánnak létrehozni, „amely megoldja a tankönyvkiadást, elősegíti az irodalmi termékek megjelenését, szépirodalmi folyóiratot, néplapot s esetleg politikai napilapot ad ki, és amely vállalat emellett foglalkozik mindennemű nyomdai termék előállításával és terjesztésével.”

Tibori Szabó Zoltán tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy a Kolozsvári Állami Levéltár „Minerva nyomda” elnevezésű fondjának anyagában a különböző gazdasági iratok mellett megtalálható az alapítók névsora is. Ennek tanúsága szerint, a részvénytársaság alaptőkéjét a legszélesebb erdélyi, bánsági és partiumi összefogással gyűjtötték össze, és azt 55321 magánszemély jegyezte, köztük az arisztokráciának több tagja, jeles értelmiségiek és tehetősebb polgári családok tagjai. Az alapító tagok között olyan nevekkel találkozunk, mint például a Bethlen, a Bánffy, a Betegh, a Kemény, a Teleki és a Wass főnemesi családok különböző tagjai, Gyergyai Árpád, György Lajos, Grandpierre Emil, Kristóf György, Makkai Sándor, Mikó Imre, Pusztai Kálmán, Tavaszy Sándor, Vásárhelyi János és Vékás Lajos. A lista sok neves orvos és tanár nevét is tartalmazza. Az erdélyi magyar egyházak valamivel később, 1922-ben társultak a vállalkozáshoz.

Az alakuló közgyűlést 1920. augusztus 16-án tartották, és a Minerva Rt. működését 1920. szeptember 27-én kezdte meg. Az alapítók még a részvényjegyzés ideje alatt megvásárolták a Stief Jenő-féle könyvnyomdát és könyvkötészetet, elkezdték a legszükségesebb elemi iskolai tankönyvek kiadását. A Minerva átvette az Erdélyi Orvosi Lap közlését, s ugyancsak 1920-tól kezdte kiadni az Erdélyi Magyar Naptárt. Ugyancsak 1920. december 15-én megvásárolta a részvénytársaság a Stein János-féle könyvkereskedést is, amelyet később papírkereskedéssel is kibővített. A Pásztortűz folyóiratot 1920 januárjától, a Magyar Népet pedig ugyancsak az év novemberértől jelentették meg. A könyv- és lapkiadás, könyvnyomtatás és –kötészet mellett üzleti könyveket, naptárakat, füzeteket is gyártott a vállalat. A tankönyvek mellett szépirodalmi műveket jelentetett meg; csak az alakulása utáni első évtizedben közel egymillió darab könyvet adott ki – számolt be írásában Jász Pál. A Minerva saját kiadványainak sorába tartoztak olyan könyv- és füzetsorozatok is, mint a Magyar Nép Könyvtára, a Minerva Könyvtár, a Magyar Ifjúság Könyvtára, a Pásztortűz Könyvtár, a Minerva Népkönyvtár.

Borítókép és fotók: látványtervek

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Zeneiskolás emlékmorzsák 3.
Sebvédelem kényszerzubbony nélkül?
Csigalassúsággal halad a belvárosi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ