Több mint két évszázad után ismét szerephez jut egy királyi vár-rom

Átfogó állagmegőrzés, régészeti kutatás kezdődhet Sebesvár várában

Szerző

Zay

Éva

Rovat

Máskép(p)

2018. január 24. - 12:40

Több mint két évszázad után ismét szerephez jut egy királyi vár-rom

Sebesvár (Bologa) falunál, a Sebes-patak fölötti meredély tetején egy máig impozáns várrom emelkedik. Régebben a köznyelv Hunyadváraként, vagy Kalotaszeg váraként is emlegette a sziklakőből készült erődítményt, melynek legkorábbi részeit a 13. században építették. A Făclia kolozsvári napilap két olyan cikket is közölt, amelyben sérelmezi, hogy az író-politikus Bánffy Miklós Marokkóban élő örököse, Katalin lánya „többezer hektárnyi földterületet és erdőt igényel vissza” apja államosított birtokaiból, „többek között Sebesvár várát is.” Érdeklődésünkre Bánffy Katalin elmondta, valóban vannak földbirtokokat visszaigénylő perei, és igenis rendelkezik az örökösi jogait igazoló dokumentumokkal.

Sebesvár vára a 15. század első harmadától kezdődően az államosításig a losonci Bánffy-család tulajdonában volt, a terjedelmes uradalomhoz földek, erdők, havasok tartoztak. Biztató hír, hogy a 18. század óta omladozó középkori vár maradványai az utókor számára is megmaradhatnak, ugyanis egy sikeres pályázat révén a közeljövőben átfogó állagmegőrzési munkálatok indulnak, ígéretes eredményekkel kecsegtető régészeti kutatás kezdődik területén.

A letelepedő magyarok földvárat építettek a területen talált római kasztrum maradványaira, amely a nagy tatár betöréskor elpusztult – írja Kelemen Lajos (Művészettörténeti Tanulmányok II.). Az elsődlegesen védelmi célokat szolgáló kővárat a 13. század második felében építették, egyes feltevések szerint a Borsa nemzetségbeli tartományurak.

A vár első okleveles említése 1319-ből származik. 1317-ben az Anjou-házbeli Károly Róbert híve, Elefánti Dezső veszi át és uralja az épületegyüttest a király nevében, 1319-től kezdve több mint egy évtizedig ő volt várnagya is. A Castrum Bene egyesület honlapján közölt tanulmány szerint, a királyi vár kezdetben Bihar vármegyéhez tartozott, a 14. század közepén került Kolozs vármegyéhez, ettől kezdve a mindenkori erdélyi vajda igazgatta a király nevében. A vár köré szervezett uradalom központja Bánffyhunyadon volt, ezért szerepel esetenként Hunyadvár néven az írott forrásokban is.

Mircea cel Bătrân adományba kapta – tíz évig

Luxemburgi Zsigmond 1398–99-ben Mircea cel Bătrân havasalföldi vajdának adományozta, akivel 1395-ben szövetséget kötött. A király egy évtizeddel később visszavette a várat (a szintén feudális adományként átadott Törcsvárral egyetemben), így az újból az erdélyi vajdák igazgatása alá került. 1433-ban végül losonci Bánffy Istvánnak és Lászlónak adományozta Sebesvár várát Zsigmond király, 1435-ben említi őket először oklevél a vár birtokosaiként. Zsigmond adományát a későbbiekben is megerősítették magyar királyok a Bánffyak számára, ezek közül II. Ulászló király 1496-ban kelt adománylevele maradt meg. A váruradalom igen kiterjedt volt, erdőségek, havasok és aranymosó helyek is tartoztak hozzá. A Csánki Dezső (Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. V. kötet) által összesített források adatai szerint, 1519-ben losonci Bánffy László fia Miklós birtokaként említik „Dámos, Nyárszó, Ketest, Remete, Sálvására, Malomszeg, Martonlaka, Váralja, Nagy-Sebes, Kis-Sebes, Csicse, Kalota, Bócs, Bököny, Czigánfalva, Hodos és Füld helységek” mellett még (Bánffy)Hunyad várost is.