Több egészséges ételt eszünk, de a gyorsétkezdék is megélnek

Járvány idején felfedeztük az otthoni sütés-főzés örömét

Több egészséges ételt eszünk,  de a gyorsétkezdék is megélnek
Egy nemzetközi kommunikációs csoport által a koronavírus-járványnak az élelmiszer-fogyasztásra vonatkozó, nemrég közzétett tanulmánya szerint a romániai lakosok az elmúlt hónapokban egészségesebben étkeztek, mint a járvány előtt, azaz a megkérdezettek 38%-a több friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztott, 29%-a pedig több folyadékot (teát, szénsavmentes ásványvizet) ivott. A tanulmány szerint a romániaiak jobban figyeltek arra, hogy milyen élelmiszert vásárolnak, a megkérdezettek közel 90%-a igyekezett kerülni az adalékanyagokat tartalmazó ételeket, 86%-a természetes vagy organikus hozzávalókat használt, 82% pedig nem fogyasztott szénsavas italokat. Sokan ismét felfedezték az otthoni sütés-főzés örömét, és új receptek kipróbálásával igyekeztek kényeztetni magukat a bezártság idején. Mindezek ellenére, amint arra egy másik jelentés rámutat, a gyorsétkezdék népszerűsége töretlen maradt: kétmilliárdos forgalmat bonyolítottak le.

„A járvány hangsúlyosabbá tette a városon élő romániai lakosok számára az egészséges életmód fontosságát, hogy ez által is ellensúlyozza az ülő életmód hátrányait. Továbbá nőtt a családdal történő étkezések fontossága. Szintén a világjárvány miatt az emberek szívesebben főztek otthon friss zöldségből, kerülték az adalékanyagokat és a mesterséges tartósítószereket tartalmazó termékeket. Ételeiknél természetes vagy organikus fűszereket használtak” – magyarázta Andreea Zanfir, a romániai lakosok étkezési szokásait felmérő tanulmányt készítő Starcom România kommunikációs csoport munkatársa. 

A 806 városon élő személy bevonásával online készült felmérés szerint a járvány közepette az egészség megőrzése a lakosok fő foglalatossága lett. A főzés a városlakók egyik hobbijává vált. Az emberek új recepteket (88%), új ételeket (86%) próbáltak ki, de az ételek mellett az édességek, a sütemények elkészítése is a család kényeztetésének egyik eszköze lett (82%). 

A megkérdezettek 84%-a mondta azt, hogy az étkezés fontos szerepet játszik az életében; a városi lakosság 87%-a inkább családban étkezett, míg a televízió előtt 67%, a számítógép előtt pedig 57%-uk evett. A megkérdezettek 38%-a több friss zöldséget, 37% több friss gyümölcsöt, 29% pedig több tejterméket fogyasztott. Az interjúalanyok 28%-a több kávét ivott – ez főleg a 18–34 év közötti korosztály esetében volt jellemző. 

A romániaiak a felmérés szerint kevesebb fagyasztott és félkész ételt fogyasztottak, továbbá kevesebb alkoholt, alkoholtartalmú italt ittak. Leginkább a 25–34 év közöttiek változtatták meg étkezési szokásaikat, ám a tanulmány szerint a fiatalok több lisztes és lisztből készült terméket, valamint fagyasztott gyümölcsöt fogyasztottak más életkorcsoportokhoz képest. 

Tíz romániai városi lakos közül hét számára a friss zöldség és gyümölcs nélkülözhetetlenné vált a járvány ideje alatt, ezenkívül a megkérdezettek 62%-a a kávét, 58%-a a tejtermékeket, 55%-a a szárnyashúst tartja étkezése alapelemének. A megkérdezettek 64%-a használ húst az ételkészítéshez, míg zöldséget és gyümölcsöt 58%, fűszert és olajokat 52%. Ezenkívül még előkelő helyen áll a rizs-, a tejtermék- és a halfogyasztás. 

Higiéniai szempontból a megkérdezettek 93%-a vásárolt előrecsomagolt terméket; be nem csomagoltakat – környezetvédelmi szempontokat maguk előtt tartva – 82%-uk vásárolt. A lakosok 84%-a szívesen vásárolt tartós élelmiszert; vásárlás előtt a megkérdezettek 83%-a készített listát, ugyanakkor a válaszadók 74%-a egyszerre nagyobb mennyiségű élelmiszert vásárolt, hogy elkerülje az üzletekben a mindennapi zsúfoltságot.

A tanulmány arra is kitér, hogy a vásárlók 90%-a szentelt nagyobb figyelmet a különböző árleszállításoknak, de azért az ismert márkákat is szívesen vásárolták, hogy szükségleteiket kielégítsék. Az ár figyelembevétele mellett a vásárlók a termékek minőségét (68%), az áru frissességét (56%), az előzetes tapasztalatot (39%), illetve az összetevőket tartotta fontosnak (37%). A városlakók még mindig előnyben részesítik az üzletben történő heti „nagy bevásárlást”, és csak havonta kétszer-háromszor vásároltak élelmiszert online. A felmérés arra is rámutatott: a 18–34 év közötti korosztály számára még most is nagyon fontos a termékek csomagolása, a reklámokra jobban hajlanak, míg az 55 évnél idősebbek a frissességre, személyes tapasztalataikra, az élelmiszerek természetes összetevőire figyelnek inkább. 

Másfelől, a Ziarul Financiar által készített elemzés arra világított rá, hogy a gyorsétkezdék forgalma a vendéglátóipari egységekben elköltött étel egynegyedét teszi ki. Ez konkrétan azt jelenti: a romániaiak évente kétmilliárd lejt költenek a gyorsétkezdékben kapható shaormákra, burgerekre. A romániai vendéglők forgalma tavaly tízmilliárd lej alá esett, szemben a 2019-es tizennégymilliárd lejjel; tavaly a gyorsétkezdék forgalma is csökkent, de kisebb mértékben, mint a vendéglők esetében.

– A gyorsétkezdékben készített ételek közül nem mindegyik egészségtelen. El kell ismernünk, hogy ezek finomak, magas az élvezeti értékük, könnyen elkészíthetőek. A legjobb persze az lenne, ha otthon főznénk, és kevésbé feldolgozott alapanyagokat használnánk. A gyorsétkezdék is tükrözik az emberek felfogását, hiszen ezek az egységek az ízlésünkhöz alkalmazkodnak. Az embereket a táplálkozás terén is nevelni kell. A mai emberek többségét nem arra nevelik, hogy salátát vagy teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut egyen. Szerintem a gyorsétkezdék is átállnának a teljes kiőrlésű zsemlére, vagy adnának egy adag salátát az étel mellé, ha az embereknek erre lenne igényük – nyilatkozta a felmérések kapcsán a Szabadságnak dr. Szőcs Ottó dietetikus, háziorvos.