Tízéves örömforrásunk

Tízéves örömforrásunk
Igen, mintha csak a tegnap lett volna, hogy négy fiatal – Dénes Anna és Dénes Csongor hegedűművészek, Amalia Goje csembalóművész és Csata István viola da gamba művész – megalakított egy kamarazene-együttest, és második díjat nyertek a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia és Erich Türk orgona- és csembalóművész által szervezett La Stravaganza barokk zenei fesztivál előadóversenyén. Azóta eltelt tíz év, és az együttes sikert sikerre halmozott. Koncertjeiken igényes repertoárt adnak elő muzikálisan, technikailag kifogástalanul.

Így volt ez az augusztus 28-i telt házas, a Farkas utcai református templomban megtartott koncertjükön is, amikor J. S. Bach, J. M. Leclair, J. H. Schmelzer, G. Böhm, M. Marais, G. Ph. Telemann és A. Vivaldi egy-egy művét adták elő. A szerda esti műsor egyforma lehetőséget biztosított mind a négy hangszeresnek tudásuk és tehetségük kibontakoztatására. Ha vezérfonalat, kalauzt kerestem volna a művek megértéséhez, akkor azt mondhatnám: ezekben az alkotásokban a barokk szépségeszmény valósult meg, továbbá a jóság és az öröm tükröződött. Mindaz a szép, jó és öröm, amire mindannyiunknak szüksége van. Talán ez volt az az üzenet, amelyet az előadók tolmácsolni kívántak hűséges közönségüknek.

A májusi La Stravaganza Fesztiválon a Fonte di Gioia kamaraegyüttes koncertjét jubileumi eseményként harangozták be. Úgy vélem, az együttesnek jó oka van  örülni, és nem csak májusban, hanem az egész év folyamán. És a jóleső öröm közepette jövőbeli tervek születnek, új művekről, további koncertekről, amelyeknek, reméljük, mi kolozsváriak is haszonélvezői leszünk.

(A szerző felvétele)