Tíz jelölt méretkezik meg a novemberi államfőválasztási versenyben

Tíz jelölt méretkezik meg a novemberi államfőválasztási versenyben
Szeptember 22-én, vasárnap éjfélkor járt le a határideje a novemberi államfőválasztásra való jelölések benyújtásának.

A Központi Választási Iroda (BEC) első körben Klaus Iohannis, Dan Barna, Mircea Diaconu, Kelemen Hunor, Viorica Dăncilă és Teodor Paleologu jelentkezéséről állapította meg, hogy megfelelnek a törvényi feltételeknek, s valamennyien összegyűjtötték a legalább 200 ezer támogató aláírást. Viorel Cataramă dossziéját a BEC először elvetette, de a jelölt fellebbezett az alkotmánybíróságon, amely hétfőn végül jelölése jóváhagyásáról döntött. Az eddigi információk szerint várhatóan összesen tíz jelölt vesz részt az elnökválasztási megmérettetésen: az említettek mellett indul még Alexandru Cumpănaşu, Ramona Bruynseels és Cătălin Ivan.

A BEC elutasította a volt bányászvezér, Miron Cozma jelöltségét, mivel az aláírások 90 százalékát fénymásolták. A PSD politikusa, Liviu Pleşoianu közölte, nem sikerült a szükséges aláírásmennyiséget összegyűjtenie, mint ahogyan az úgynevezett Dák párt jelöltjének, Cătălin Berenghi civil aktivistának sem.

Készült indulni az államfőválasztáson Voluntari város polgármestere, Florentin Pandele is, aki azt nyilatkozta: a 200 ezres küszöböt meghaladta ugyan a támogatói szignók száma, de visszalép, hogy „ne okozzon bonyodalmat feleségének”, a Bukarest főpolgármesteri tisztét betöltő Gabriela Fireának. A Demos párt jelöltje, Claudiu Crăciun elmondta: nem sikerült ugyan elegendő aláírást szereznie, de az összegyűjtött 13 ezer szignót azért benyújtotta a BEC-hez azokkal szembeni tisztelete jeléül, akik támogatták.

Az elnökválasztási kampány hivatalosan október 12-én kezdődik, és november 9-ig tart. A jelölteknek a szavazólapokon való sorrendjét a BEC határozza meg szeptember 29-én sorshúzás nyomán. Az elnökválasztás első fordulója november 10-én, a második november 24-én lesz. Egy kormányhatározat értelmében a külföldön élő román állampolgárok az első fordulóban november 8–10-e között, a második körben pedig november 22–24-e között szavazhatnak.

Klaus Iohannis

Klaus Iohannis 2014-től tölti be Románia államfői tisztségét, második elnöki mandátumáért indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként. A megmérettetésre jelentkezők közül ő mondhatja a legtöbb támogató aláírást (2,2 milliót) a magáénak. Iohannis „egy normális” Romániáért száll síkra, s mint a sajtónak kifejtette: eddigi elnöksége alatt azt kellett tennie, mint „atomkatasztrófában egy tűzoltónak”, „az ország összeomlását” kellett megakadályoznia.

Viorica Dăncilă

Viorica Dăncilă hivatalban levő miniszterelnök, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje. A kormányfő 1,4 millió aláírást gyűjtött. Jelölése benyújtásakor hangsúlyozta: jogosan jelentkezett az elnökválasztáson, ugyanis ez idáig sikerült bebizonyítania, hogy képes egy kormányt irányítani – egyébként pedig ő lenne az első államelnök, aki a miniszterelnöki székben is ült.  

Dan Barna

Dan Barna az USR-PLUS választási szövetség jelöltje. Barna jelöltségét közel 400 ezer ember támogatta. A Mentsétek meg Romániát (USR) vezetője szerint Romániának változásra van szüksége. Iohannist illetően megjegyezte: „Ha figyelmesebb és szorgosabb gazda lett volna, akkor nem kellett volna ennyi tüzet oltania az elmúlt évek alatt.”

Mircea Diaconu

Mircea Diaconu függetlenként indul az elnökválasztáson a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Pro Románia támogatásával. A színész-politikus több mint 400 ezer aláírással jelentkezett a BEC-nél. Kampányüzenetként a párhuzamos vagy mély állam elleni küzdelmet emelte ki. Mint mondta, Traian Băsescu volt államfőnek és Klaus Iohannisnak egyaránt az volt az érdeke, hogy fenntartsák a „párhuzamos államot,” ő viszont ezen változtatni szándékszik.

Theodor Paleologu

Theodor Paleologu a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje. Mint azt elmondta, 360 ezer támogató aláírást gyűjtött. Kijelentette, hogy Romániának egy olyan államfőre van szüksége, aki „nyitott a párbeszédre, képes az ország méltóságát, hitelességét és a társadalmi békét helyreállítani.”

Kelemen Hunor

Az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje, Kelemen Hunor szombaton nyújtotta be jelölését nem kis feltűnést keltve, amikor – vélhetően az autómentes világnap alkalmából - elektromos rollerrel érkezett a fővárosi választási irodához. Az RMDSZ elnöke 256 800 aláírást gyűjtött. A sajtónak nyilatkozva elmondta: szeretné, ha a PMP jelöltjével, Theodor Paleologuval együtt kerülne be az elnökválasztás második fordulójába. „Azt hiszem, ennek az országnak az volna a legjobb, ha Toader Paleologu és én kerülnénk be a második fordulóba. Bármelyikünk is győzne, az igazi győztes Románia volna”, fogalmazott a szövetségi elnök. 

Ramona Ioana Bruynssels

A kolozsvári születésű, 39 éves Ramona Ioana Bruynssels a korrupciós perben szabadságvesztésre ítélt Dan Voiculescu által 2015-ben (börtönévei alatt) létrehozott Humanista Erő Pártjának (Partidul Puterii Umaniste) jelöltje. Több mint 280 ezer támogató aláírással jelentkezett a BEC-nél. Távozásakor kampánycsapata több fehér galambot engedett szabadon. Mint Bruynssels kifejtette: a galambok „az új esélyt” jelképezik. A fiatal titkárnő, majd bankigazgató feleség Kolozsváron, a Dimitrie Cantemir egyetemen végezte a jogot, mesteri diplomát itt szerzett, majd a védelmi minisztérium által létrehozott nemzetvédelmi kollégiumban diplomázott. Tagja a lapos Föld-hívők romániai társaságának. A kampányban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Oroszországot a NATO tagjának nevezte. Nyelvbotlás, mondta többször is, de az élcelődéseket az sem fogta vissza, hogy fényképpel bizonyította, tanára a Harvardon, ahova egy évet járt, Anders Fogh Rasmussen egykori NATO-főtitkár volt.

Cătălin Ivan

A PSD volt európai parlamenti képviselője, Cătălin Ivan a Nemzeti Méltóság Alternatívája Párt (Partidul Alternativa pentru Demnitate Naţională) jelöltjeként száll versenybe. Közel 240 ezer aláírást gyűjtött.  Kifejtette: pártja a jelenlegi politikai osztállyal szembeni alternatíva kíván lenni.

Alexandru Cumpănașu

Alexandru Cumpănaşu, a caracali gyilkossági ügyek egyik áldozatának, Alexandrának a nagybátyja „a rendszer elleni” jelöltként határozta meg magát. Kérésére a csendőrség egyik különleges alakulatának a védelmét élvezi, és a belügy által rendelkezésére bocsátott utcai terepjáróval (SUV) közlekedik. Továbbá egy olyan nemkormányzati szervezetet irányít, amely állami támogatásokban is részesül – írta a Digi 24 hírportál.

Viorel Cataramă

A Szabadelvű Jobboldal (Dreapta Liberală) elnökjelöltjének, Viorel Cataramănak a jelentkezését a BEC eredetileg nem hagyta jóvá, mivel a 230 ezer támogató aláírásból 94 ezret érvénytelenítettek, ugyanis azok nyilvánvaló hasonlóságokat mutattak – írta a Digi24. Mindamellett az alkotmánybíróság hétfőn elfogadta Cataramă fellebbezését, így a BEC-nek jóvá kellett hagynia jelölését.