A Kolozs megyei RMDSZ valamennyi helyi szervezetében tisztújításra kerül sor ebben az évben – jelentette be Csoma Botond képviselő, megyei elnök a tegnapi sajtótájékoztatón. A megyei RMDSZ-vezetők megbizatása jövőre lejár, fontos, hogy a küldöttgyűlésen a helyi szervezetek vezetőinek érvényes mandátumuk legyen – mondta. Csoma kifejtette: a már javában zajló tisztújításokkal új lendületet akarnak bevinni a szervezetbe a 2020-as önkormányzati választások előtt, új embereket akarnak megnyerni a közösségi érdekképviseletnek, mindenekelőtt fiatalokat és hölgyeket. Szeretnének bevonni a munkába oktatási, gazdasági, kultúrával foglalkozó szakembereket, egyházi képviselőket, hogy ezáltal is nagyobb hangsúlyt kapjon az RMDSZ szövetségi jellege.
Emlékeztetett: az RMDSZ zilahi kongresszusa női kvóta bevezetéséről döntött, eszerint a szövetség helyi döntéshozó testületeiben egyharmados arányt, a területi és országos testületekben pedig 15 százalékos kvótát kell biztosítani az RMDSZ nőszervezete jelöltjeinek. Szintén a kongresszus határozott arról is, hogy a helyi választottak 15 százaléka a fiatalok köréből kerüljön ki.
Kolozs megye jól áll női vonalon
A női kvótával kapcsolatban Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere kifejtette: a zilahi kongresszuson elfogadott kvóta igenis szükséges. Bár kétségtelenül nőtt az elmúlt években a hölgyek száma a különböző önkormányzati és politikai tisztségekben, ez még mindig alatta van az európai normáknak, és a méltányosság szempontjából is kevés. A kvóta bevezetése remélhetőleg felgyorsítja ezt a folyamatot – magyarázta Oláh Emese. Úgy vélekedett: a hölgyek jelenléte a döntéshozásban, az általuk képviselt sajátos álláspont érvényesülésének a hozadéka pozitív.
Elmondta: Kolozs megye jól áll ilyen szempontból, a nyolc RMDSZ-es polgármesterből egy nő, a 17 alpolgármester közül 5, a 124 helyi tanácsosból 14, a 80 helyi RMDSZ-elnökből 16 a hölgyek sorából kerül ki. Kiemelte: a megye valamennyi városi szervezetét nők vezetik.
Antal Gézától, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökétől megtudtuk: ebben az évben Aranyosgyéresen, Kőrösfőn, Nyárszón, Sárvásáron, Kalotadamoson, csütörtökön Jákótelkén és Magyarókerekén, tegnap délután pedig Vistán volt tisztújítás. Összesen több mint 60 helyi szervezetben lesz új vezetőség, vannak olyan települések, amelyeken teljesen újjá kell szervezni a helyi választmányt.
Hétfőn dönt a tanács a Szent György (Béke) tér projektről
Oláh Emese szólt arról is: a kolozsvári tanács hétfői napirendjén szerepel az egykori Szent György (Béke) tér és környékének átalakítására vonatkozó 28,2 millió lejes projekt, amelyről januárban rendeztek közvitát. A tervek a gyalogossáv növelésére, az autóforgalom visszaszorítására, a zöldövezet kiterjesztésére, biciklisáv kialakítására vonatkoznak. Megnyugtatott: az átalakítás nem vezet az amúgy is zsúfolt forgalom további megnehezítésére, ellenkezőleg!
Elmondta: a családon belüli erőszak áldozatai számára hamarosan beinduló tanácsadó központ mellé sikerült találni megfelelő ingatlant menhely létrehozására is, amely a tervek szerint 2019-ben kezdi el működését. Nem kis befektetésről van szó, a kiszemelt ingatlan ugyanis jelenleg meglehetősen siralmas állapotban van, mondta.
Csoma Botond beszámolt képviselői tevékenységéről is. Amint korábban tudósítottunk, az RMDSZ nem támogatja a közigazgatási kódex módosítását, a szövetség ennek központosító jellegét kifogásolja. A kormány elképzelése szerint kiszélesítenék a prefektus hatáskörét, ő közvetítene a minisztériumok és az alárendelt intézmények között. A kódex ugyanakkor a jegyző hatáskörét is szélesítené, Csoma Botond szerint elfogadhatatlan, hogy egy nem választott tisztségviselő felülbírálhassa a helyi és megyei önkormányzat döntéseit. Azzal sem értenek egyet, hogy a megyei tanács elnökének, alelnökének és az alpolgármestereknek a leváltásához szükséges jelenlegi kétharmados többséget egyszerű többségre változtassák.
Ne tekintsék nemzetbiztonsági kockázatnak a magyarságot
Csoma Botond, aki a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottságban, illetve a nemzetbiztonsági törvények módosítására létrehozott különleges parlamenti bizottságban is képviseli a szövetséget, a tájékoztatón elmondta: az RMDSZ szeretné törvénybe foglaltatni, hogy az erdélyi magyarságot ne lehessen nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinteni Romániában. Erre azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő, hogy a romániai magyarság autonómiatörekvéseit kockázati tényezőként katalogizálják.
SRI-források arról tájékoztatták Csomát, mondta a képviselő, hogy az autonómiatörekvések mindaddig nem tekinthetők kockázatnak, amíg azok szabad véleménynyilvánításnak minősülnek, legyen szó a marosvásárhelyi autonómiatüntetésekről, vagy a székelyföldi területi autonómia statútum tervezetének előterjesztéséről.
Csoma kérdést tett fel az önkormányzati vezetők nemzetbiztonsági okokból történő megfigyelésével kapcsolatban is. A válasz: a megfigyelésre elsősorban a határ menti térségekben van szükség mégpedig a migráció miatt. Hogy máshol, például Kolozsváron, mégis mi indokolhatta például Horváth Anna volt alpolgármester megfigyelését, a magyarázat: a megfigyelésre akkor is sor kerülhet, ha felmerül a gyanú, hogy valamely önkormányzati vezető idegen országok titkosszolgálatával lép kapcsolatba.
