Tisztogatásra készül a közszférában az Orban-kormány
Vissza

Tisztogatásra készül a közszférában az Orban-kormány

Mintegy 150 ezer köztisztviselő elbocsátását, a közméltóságok tiszteletdíjának befagyasztását helyezte kilátásba az Orban-kormány, hogy lefaragja a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékát meghaladó költségvetési hiányt - írta az Adevarul hírportál. Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes szerint elsősorban a szociáldemokrata kormány által a minisztériumokba és más állami hivatalokba megfelelő képesítés és tapasztalat nélkül felvett "rokonok, szeretők és ismerősök" mondhatnak búcsút állásuknak. A kormány beszüntetné a lehetőséget, hogy az állami költségvetésből működő intézmények nyugdíjasokat alkalmazzanak, és eltörölnék a kiemelt nyugdíjakat is, a katonákét, ügyészekét és bírákét kivéve, akiknek alkotmányossági óvással sikerült megvédeni szerzett jogaikat.

Több intézkedést is fontolgat a liberális kormány, hogy jövőre a költségvetési deficit ne haladja meg a GDP 4%-át. Számításba vették a közszférában dolgozók béreinek befagyasztását, és elsősorban azoknak a köztisztviselőknek a menesztését is, akik rokonsági szálak révén jutottak álláshoz, vagy pedig nem felelnek meg a munkahely betöltéséhez szükséges követelményeknek. Megtiltaná továbbá az Orban-kormány az állami bérek és állami nyugdíjak halmozását is.

Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes bejelentette: minden egyes minisztériumban felmérik az alkalmazottakat, és „útra teszik” mindazokat, akik „valamilyen politikai klientúrához tartoznak, vagy tisztségviselőknek a „különféle rokonságai.”  A regionális fejlesztési minisztérium például húsz százalékkal fogja leépíteni az alkalmazottak körét – mondta Turcan. Az Adevărul napilap összefoglalójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a központi közigazgatásban 765 ezer alkalmazottat tartanak nyilván, egy átlagban húsz százalékos leépítés 153 ezer ember menesztését jelentené.

Ludovic Orban kormányfő a hétvégén közölte: a minimálbért emelik ugyan, a köztisztségviselők béreit azonban befagyasztják, így azok nem fognak a minimálbérrel összhangban növekedni. A 2017/153-as törvény értelmében ugyanis a köztisztségviselők jövedelmeit a bruttó minimálbérből kiindulva számolják ki. A kis községek alpolgármestereinek például a minimálbér háromszorosa jár, a legtöbb pedig Románia elnökének, amely a minimálbér tizenkétszerese. A képviselők és szenátorok a kilencszeresét kapják, a miniszterek pedig annak 10,5-szeresét. Amennyiben tehát januártól 7,2%-al növelik a bruttó minimálbért, a köztisztségviselőknek ez több mint ezer lejes jövedelemtöbbletet jelentene.

A liberális kormány munkaügyi minisztere, Violeta Alexandru és Ludovic Orban is megerősítette korábbi nyilatkozatokban, hogy a kormány vissza szándékszik szorítani azt a gyakorlatot, hogy az állami nyugdíjakban részesülők a közszférában munkát vállalhassanak. Két liberális képviselő egyébként már iktatott idén februárban egy törvénytervezetet, amely a bérek és nyugdíjak halmozásának helyzeteit szabályozná; ezt hallgatólagosan elfogadta a szenátus, képviselőházi megvitatásra vár. Az indítvány benyújtói szerint 100 ezer olyan ember van, aki nyugdíjas és az állami szféra alkalmazottja is egyben. A Boc-kormány idején volt egyébként intézkedés a nyugdíjak és jövedelmek halmozásának megakadályozására: csak azok a nyugdíjasok kaphattak fizetést a közszféra alkalmazottaiként, akiknek jövedelme nem haladta meg az1500 lejt – emlékeztet az Adevărul.


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hány dózist igényelt Románia a ...
Visszatér a politikába Sorin Grindeanu
Amerikai elhárítás: Peking és Teherán ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ