Az Európai Bizottság (EB) aggodalommal követi a romániai fejleményeket – mondta Frans Timmermans, az EB első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén a romániai jogállamiság helyzetéről tartott vita keretében, amelyet a zöldek csoportja kezdeményezett. Az Agerpes hírügynökség beszámolója szerint Timmermans felszólalásában rámutatott: sok román állampolgárt aggodalommal töltenek el az igazságügyi törvények és a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosításai, amelyek alááshatják a korrupció elleni küzdelem terén eddig elért eredményeket. „Ezeket az aggodalmakat az EB is osztja” – mutatott rá az első alelnök, hozzátéve: már korábban hangot adtak aggályainak, és tárgyalt is a témáról a román kormány képviselőivel is.
Mint hangsúlyozta, Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyész leváltása, illetve a legfőbb ügyész szakmai tevékenységének átvilágítása is aggasztja az EB-t. „Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) mérlegének köszönhetően kapott pozitív értékelést az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében Romániáról készült 2017-es jelentés” – tette hozzá.
Timmermans rámutatott: az EB továbbra is figyelemmel követi a romániai fejleményeket, és levonja a megfelelő következtetéseket, amennyiben az ismertetett kifogások figyelembevétele nélkül hirdetik ki az igazságügyi törvények és a Btk. módosításait.
„Nem habozunk majd lépni, ha szükségesnek látjuk. Az EB a rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál majd. Felszólítjuk Romániát, térítse vissza a rendes kerékvágásba a reformfolyamatot” – fogalmazott.
Dăncilă tiszteletből vett részt az EP-vitán
Az MCV keretében Romániáról készült jelentésekben nem esik szó a jogsértésekről, sem a hírszerző szolgálatok és az igazságszolgáltatási intézmények közötti együttműködési megállapodásokról – hangoztatta Viorica Dăncilă miniszterelnök szerdán, az EP plenáris ülésén.
„Legitim módon tesszük fel a kérdést, miként védte meg az MCV a román állampolgárokat a súlyos jogsértésektől? Az MCV-jelentésekben sok szó esik az intézményekről, a bírák és ügyészek kinevezéséről, a korrupció elleni küzdelemről. Ez nagyon jó. De egyetlen szó sem esik a jogsértésekről, a hírszerző szolgálatok és az igazságszolgáltatási intézmények közötti titkos együttműködési megállapodásokról” – nyomatékosította a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy ezen egyezmények alapján „román állampolgárok millióit tartották megfigyelés alatt a titkosszolgálatok a korrupció elleni küzdelem nevében”.
A kormányfő rámutatott: bírói ítéletek tanúskodnak arról, hogy Romániában bizonyítékokat hamisítottak, módosították a lehallgatott beszélgetések átiratát, tanúkat fenyegettek meg a hamis vallomástétel érdekében. Ezek a tényezők hiányoznak az MCV-jelentésekből – mondta Dăncilă, kérve: közöljék, hogy kik szövegezték meg a romániai igazságügyi reformot megfigyelés alatt tartó MCV keretében készített országjelentést, „hanyagságból vagy rosszhiszeműségből kihagyva belőle ezeket a felfoghatatlan tényeket”.
Az igazságügyi törvények módosítása kapcsán a miniszterelnök azt mondta: olyan igazságszolgáltatásra van szükség, amely korrekt az állampolgárokkal szemben. „Az igazságszolgáltatásnak kell lennie a garanciának arra, hogy az állampolgárok jogait tiszteletben tartsák, annak pedig, aki megsérti ezeket, büntetésben kell részesülnie” – fogalmazott. Hozzátette: az igazságügyi törvények módosításai visszaadják a bírók függetlenségét, semmiképpen nem korlátozzák azt. A kormányfő leszögezte: tiszteletből vett részt a EP-vitán, nem azért ment Strasbourgba, mert számadással tartozna.
„Románia nevében köszönöm a meghívást, de már a legelején el akarom mondani, hogy nem számadásra jöttem. Azért vagyok itt, mert tisztelem és becsülöm önöket. Cserében azonban ugyanazt a megbecsülést és tiszteletet várom el az általam képviselt román nép irányába is” – fogalmazott.
Az augusztus 10-i, bukaresti tüntetés kapcsán rámutatott: számos vád érte a román csendőrséget, mivel „egy engedély nélküli tüntetésen közbelépett az erőszakos tetteket elkövetők ellen, akik megkísérelték elfoglalni a kormány épületét”.
„Nem ezt a hozzáállást észleltem a múlt heti, brüsszeli események vagy más franciaországi, spanyolországi, németországi, nagy-britanniai tüntetések kapcsán, amikor a rendvédelmi szervek ugyanazokkal az eszközökkel és eljárásokkal léptek közbe. Semmiképpen sem tudom elfogadni, hogy olyan eljárások miatt vádolják meg a román csendőrséget, amelyeket Európa-szerte gyakorolnak” – hangsúlyozta Dăncilă.
A miniszterelnök ugyanakkor kérte, ne tiltsák meg Romániának azt, ami más európai uniós tagállamokban megengedett.
„Végezetül a következőt kérem önöktől: ne tiltsák meg Romániának azt, ami az EU más országaiban megengedett, és ne engedjék, hogy olyan dolgok történjenek Romániában, amelyeket más tagállamokban elfogadhatatlannak tartanának. Partnerek kívánunk lenni, de egyenlő partnerek. Soha senki nem fogja eltéríteni Romániát az európai útról” – nyomatékosította Viorica Dăncilă.
Tudorel: nem utasításokért utaztunk Strasbourgba
A román miniszterelnök és igazságügyi miniszter kedden este egyébként Frans Timmermansszal is külön megbeszélést folytatott. Dăncilă reményét fejezte ki, hogy érvelő és építő jellegű vitára kerül sor szerdán az EP-ben. Arról biztosította Timmermanst, Románia mindent megtesz annak érdekében, hogy 2019 első felében esedékes soros EU-elnöksége sikeres legyen.
Tudorel Toader igazságügyi miniszter az Antena 3 televíziónak nyilatkozva eredményesnek nevezte a Timmermansszal folytatott beszélgetést. A tárcavezető szerint a megbeszélésen az EB első alelnöke világosan kijelentette, hogy Románia esetében „szóba sem jöhet” a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása, itt ugyanis más a helyzet, mint Magyarországon vagy Lengyelországban. Nyilatkozatában ugyanakkor Toader hangsúlyozta, a kormány képviselői nem utasításokért utaztak Strasbourgba. „Nehogy azt higgye valaki, mi azért jövünk Strasbourgba, hogy utasításokat kapjunk” – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető egyébként közölte: megbeszéléseket folytat a Velencei Bizottság tagjaival, és lehetőséget lát arra, hogy sürgősségi kormányrendelettel hangolják össze az igazságszolgáltatási törvényeket a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal.
Aggódnak a romániai jogállamiság miatt
Az ülésen pártállástól függetlenül számos képviselő aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt.Romániának két nagy problémája van, az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok – hangsúlyozta felszólalásában Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője. Belgium egykori miniszterelnöke szerint a kormánynak felül kell vizsgálnia bizonyos törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy azok erősítsék, és ne gyengítsék a korrupció elleni küzdelmet, valamint szavatolják a bírók függetlenségét. Verhofstadt ugyanakkor rámutatott, a román kormány sok esetben elhibázottan reagált a brüsszeli hatóságok kritikáira, és figyelmeztette a kabinetet: az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke, Jarosław Kaczyński-féle „országirányítási stílus” nem szolgálhat követendő példaként.
Joseph Weidenholzer, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke kijelentette: még többet kell megtudni a romániai titkosszolgálatok szerepéről, ugyanis a korrupció elleni küzdelem meghatározó fontosságú az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében. Az osztrák EP-képviselő hozzátette: nagy érdeklődéssel várja a Velencei Bizottság ajánlásait, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az EP következő ülésszakán „eljön Románia elnöke és elmondja, mi történik”.
Az Európai Néppárt (EPP) képviseletében felszólaló Esteban Gonzalez Pons kifejtette, az augusztus 10-én Bukarestben tüntetők átlátható igazságszolgáltatást követeltek, és a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül kérésüket. A spanyol képviselő rámutatott, saját országának példája is jól érzékelteti, hogy „diktatúráról demokráciára váltani hosszú időt igénylő, nehéz folyamat”. Hangsúlyozta: az EPP nem érti, miért javasolt a kormány olyan törvénymódosításokat, amelyek veszélyeztetik az államhatalmi ágak egyensúlyát és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A Zöldek európai parlamenti frakciójának társelnöke, Ska Keller úgy vélekedett, aggodalomra ad okot, hogy Románia, amelynek 42 év után sikerült megdöntenie egy diktatúrát, most visszalépéseket tesz. „Önök legalizálják a korrupciót, ezért az emberek elveszítik az államba és a demokráciába vetett bizalmukat” – mondta a német EP-képviselő. „Egyre több európai uniós tagállamban megkérdőjelezik a szabadságot, a demokráciát, az állampolgári jogokat. Mi, az EU intézményei, az EP-tagok meg kell védjük az uniós állampolgárok jogait függetlenül attól, hogy Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában vagy Romániában élő polgárokról van-e szó” – mondta Ska Keller. Szerinte nem kell megvárni, hogy még egy ország esetében esedékessé váljon a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása.
