Tények mutatják: nem inog a kolozsvári ingatlanpiac

Egy év alatt 76 euróval drágult a lakások négyzetmétere

Tények mutatják: nem inog a kolozsvári ingatlanpiac
Kolozsvári ingatlan-tranzakciók útmutatója címmel hatodik alkalommal jelent meg tanulmány a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal Helyi Adók és Illetékek Igazgatóságának hozzájárulásával. Az ennek kapcsán tegnap, a Szabók-bástyájában megtartott sajtótájékoztatón részletes statisztikai adatokat mutattak be minden lakónegyedre vonatkozóan, és ismertették a lakrészek, családi házak, telkek stb. adás-vételeinek különféle szempontú jellegzetességeit. A 2018-ban és 2019 első öt hónapjában kötött tranzakciókra érvényes információkat összefoglaló kötetet tetszetős tálalásban, sok fényképpel készítették el, és a végeredmény világhálón is megtekinthető. A tanulmányt Emil Boc polgármester előszava vezeti be, aki úgy fogalmaz: a számadatok lehetővé teszik megállapítani, hogy a város fejlesztési stratégiája milyen irányba halad, és a helyi önkormányzat meg a szakemberek számára lehetővé teszik a hasznos elemzést.

Adrian Vascu, a tanulmányt elkészítő Veridio Üzleti Tanácsadó Tröszt képviselője elmondta: nem elemeztek, csak a tényeket gyűjtötték statisztikai kimutatásba. A tanulmány kulcsszámokkal ismerteti Kolozsvár tavalyi általános ingatlanpiaci helyzetét, eszerint a kincses város ingatlan-tranzakciói 2018-ban közel 642 millió eurót tettek ki, ami 8 százalékos növekedés jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az adásvételek 64 százalékában lakások cseréltek tulajdonost; a lakások átlagára tavaly 1287 euró/négyzetméter volt, míg 2017-ben még „csak” 1211 euró/négyzetméter. A bankhitelekből finanszírozott adásvételek 33 százalékot tettek ki, egy évvel korábban pedig 31 százalékot. Magánszemélyek a tranzakciók 81 százalékát valósították meg, ezek 80 százalékát saját erőforrásokból fedezták. A jogi személyek 19 százalékos arányban, túlnyomó részben hitelekből vásároltak. A vásárlók 66 százaléka Kolozs megyéből, 32 százaléka más megyékből érkezett, 2 százalékuk pedig külföldi. Utóbbi kategória érdekessége, hogy olyan egzotikus országok polgárai is lakást vásároltak/befektettek nálunk, mint Nigéria vagy Hong-Kong.

Adrian Vascu más érdekességekkel is szolgált, például kiemelte: a fokozott lakáskeresletre jellemző, hogy Kolozsváron sok befejezetlen új házat adtak el. Országos szinten lakáskrízisről beszélhetünk, és elgondolkodtató, milyen helyzet alakulna ki, ha követnénk Berlin példáját, ahol öt évre hatóságilag befagyasztották a lakbéreket.

Azt is elmondta: az ingatlanpiac várható trendjeit nagyon nehéz előre megjósolni. „El kell ismernünk, hogy Romániában a házadók nagyon alacsonyak – mondta –, hiszen Amerikában és Nyugat-Európában kb. húsz év alatti adózás éri el a lakás értékét, míg nálunk erre ezer esztendő kell”.

Kolozsváron tavaly a Szopori utcában volt a legtöbb, 672 tranzakció, a legnagyobb értékű vásárlást a Mócok útján kötötték meg 650 ezer euró értékben. A huszonegy lakónegyedben összesen 5911 tranzakciót ejtettek meg, közülük a legtöbbet a Monostor-negyedben (1032-öt), a legkevesebbet (34-et) pedig a Bükkben. 

A Veridio tanulmánya egyedi munka, csupán Bukarest második kerülete indított nemrég hasonló felmérést. Jövőre szeretnék az Adó és Pénzügyi Hivatal (ANAF) közvetítésével a lakbéreket is belefoglalni a tanulmányba; a most megjelent felmérés megtalálható a www.veridio.ro honlapon.

Victor Rădoi, a városháza Adó- és Illeték Igazgatóságának ügyvezetője az elhangzottakhoz mindössze annyit tett hozzá, hogy náluk az ingatlanpiaci mozgásokat nem könnyű figyelemmel kísérni, mert naponta 60–80 adásvételt regisztrálnak. A növekedés évek óta folyamatos, de kiszámíthatatlan, hogy mikor és milyen mértékben változik a tendencia.