Tengelykapcsolós, barátcinegés boldog új évet kívánunk!

A képaláírást az olvasóinkra bízzuk... (Címünk illusztráció)

Tengelykapcsolós, barátcinegés boldog új évet kívánunk!
Mi legyen fejléc alatt a szilveszteri lapszámban? – tettük fel a kérdést, és miután semmi igazán jó ötlet nem jutott eszünkbe, még jobbat találtunk ki: mindenki írjon fel néhány szót cetlikre, aztán az összes szót bedobjuk a kosárba, majd a reggeli gyűlésen ki-ki húzzon magának öt szót, és azok felhasználásával írjon újévi köszöntőt. Mert ha valakinek tudni kell írnia még így is, azok mi vagyunk: rossz téma nincs, csak gyenge újságíró. Persze, igyekeztünk megnehezíteni kollégáink – és a magunk – dolgát, hiszen, ahogy mondani szokták, a legnagyobb öröm a káröröm. Szilveszteri köszöntőben tengelykapcsoló vagy murok, barátcinege és bivaly? Kedves olvasóink, önök döntsék el, hogy felnőttünk-e a feladathoz, ám mindenekelőtt kérjük, ne ijedjenek meg szilveszteri köszöntőinket olvasva: nem hibbantunk meg. Vagy legalábbis nem teljesen…(Jókívánságainkban kiemelt betűkkel jelöltük a kötelezően felhasználandó szavakat, amelyekkel kollégáink leptek meg minket…)

• Süvít az elektromos busz, munkába megyek, és az elsuhanó, szürke Mărăşti negyedi tömbházak monoton egyvelegére meredve az elmúlt éven elmélkedem. Összegzek. Az eredmény negatív. Kívánhatok-e bármi jót magamnak vagy másnak, remélhetek-e jobb évet? „Az ember mindig jobbat remél” – mocorog agyamban a jól ismert dalszöveg. Reméljünk hát mindig jobbat, higgyük, hogy az új év új lehetőségeket, jobb alkalmakat, kevesebb fájdalmat, több örömet hozhat. Ezt kívánom minden olvasónak, kollégának, barátnak. Kívánom, hogy művésznek, írónak kiapadhatatlan ihlete legyen, a takarító érezze, hogy valamit jobbá tett, a földművelő kertjében teremjen bőségesen retek, a sofőr útját zöld jelzőlámpák tarkítsák. Kívánom, hogy egyre több fiatal (de nem csak) térjen be egy-egy antikváriumba, érezze meg, élje át a nyomtatott könyv, a nyomtatott sajtó csodáját, hiszen már rég nem kérdés, hogy „ment-e a könyvek által a világ elébb”. Kívánom, hogy legyen időnk megpihenni, elmenni színházba, operába, nézzük meg a Hattyúk tavát, de az évünkön s az életünkön ne csak átbalettozzunk, azt töltsük meg tartalommal. Végül pedig mi mást kívánhatnék mindannyiunk számára, mint hogy az emberi kapcsolatok olyan gördülékenyen működjenek, mint az olajozott tengelykapcsoló. Boldogabb évet kívánok mindenkinek! (Nagyi Orsolya)

*

• Az esztendő végéhez közeledve özönlenek a közösségi hálón a jókívánságok. Elsősorban egészséget kívánunk egymásnak, mivel – a lecsengő járvány miatt is – rájöttünk, milyen fontos, ha mi és szeretteink egészségesek vagyunk. Vannak, akik jóságot is kívánnak, mivel ők arra jöttek rá, hogy e nélkül szürkébb és reménytelenebb az élet.

Gondolom, sokan teáznak: számukra a finom teafűkeverék a mindennapok elengedhetetlen tartozéka. Hogy milyen íze van a csillagánizsnak, azt nem tudom, de a tapasztalt kollégák felvilágosítottak: különösen forralt borhoz nagyon jó. Sőt, a görög ouzót is ez ízesíti. Már aki ismeri és szereti ezt a fajta italt. Ez után nem marad más hátra, mint hogy kedves  olvasóinknak egészséget, jóságot no meg...  csótánymentes új esztendőt kívánjak. (Nagy-Hintós Diana)

*

• Egészséggel, új célokkal és beteljesülő álmokkal teli új esztendőt kívánok kedves olvasóinknak. Kívánom, hogy olyan gondtalan játékossággal, huncut gyermekként tudjanak örülni az élet édes, apró örömeinek is, mint amikor friss, ropogós-omlós habcsókba harapnak.

Kísérje önöket az új évben az erőnek, a kitartásnak, az átalakulásnak, és a jó szerencsének egyik legszebb és legmarkánsabb szimbóluma, a tengeri zászlók és hajójelvények sokaságán ott lebegő vízicsikó. Sok tengerész szerint a vízicsikó jelképét viselő hajókon „biztonságos az utazás”. Legyen hát életünk nagy utazása az előttünk álló évben biztonságos, erővel, örömteli fejleményekkel, szerencsés fordulatokkal, értékes élményekkel teli. Kívánom, hogy valamennyiünknek, kisebb-nagyobb közösségünk minden tagjának olyan legyen ez az éve, amelynek végén aztán elmondhatjuk: igen, voltak kihívások, talán nehézségek is, jobb és rosszabb napok is, de azért mégiscsak jó, hogy itt vagyunk, és már csak nevetünk a furcsább fordulatokon. (Zay Éva)

*

• A vörös-tengeri lemerülés után, a korallzátonyok halainak felkutatása, a tengerfenék mozgásaival, a tengeri állatvilág illetve a korallhalak es doktorhalak tanulmányozása után bármi megtörténhet. És bármit kívánhatsz, nemcsak magadnak, másoknak is: például űrkutatás fedőnév alatt űrutazást, amit majd az unió finanszíroz... Mivel az EU energiatakarékosságra int, az űrállomás fedélzetén bányászlámpával a kezedben kénytelen leszel méregdrága görögdinnye ízesítésű túrórudit enni. Akár a vízben, a légüres térben is úszol, közben próbálod elkapni a lebegő túrórudikat, az ablakon át bámulod a kugligolyó nagyságú Földet, amelyen a lyukak az óceánok. Ha ebbe a három lyukba, illetve óceánba bedugod az ujjad, máris lódíthatod a golyóbolygót. Ha a mozgási pálya ívelni kezd, vajon a naprendszerben lévő 9 bábubolygó megtervezett úton dönti-e le egymást? De az már a következő stratégia. (Forró Ágnes)

*

• Tengerpart, pálmafák, napfény, csend, nyugalom és béke… Hányszor, de hányszor jelent meg az elmúlt 365 napban lelki szemeink előtt ez a kép, hányszor kívánkoztunk „melegebb éghajlatokra”, emlegettük a Hawaii szigeteket! Milyen jó, hogy James Cook néhány évszázaddal ezelőtt felfedezte, s bár az őslakosok nem igazán kímélték az életét – enyhén szólva feldarabolták –, ettől függetlenül Hawaii vonzó hely lett. És szükség esetén még a Hooponopono-gyógymód is igénybe vehető, ami – a fáma szerint – elűzi a negatív gondolatokat. A banán mellett pedig még egyéb ínyencségekben is része lehet a turistának, például megkóstolhatja a Humuhumunukunukuapua’át.

Aki tehát a jövőben nagyon eltévelyedettnek érzi magát, nem kell tennie egyebet, mint kirámolja szekrényéből a legszükségesebbeket – de ezt nem kell túlzásba vinni, túl sok ruhára nem igazán lesz szükség –, befogja a szomszéd bivalyát (szerzőnk Magyarvistán él – szerk. megj.) a Göncölszekér elé, és irány a csendes-óceáni szigetek!

Amennyiben valaki megpróbálja lebeszélni e kalandról, ne hagyja magát, legyen akaratos és kitartó! Így talán könnyebben túlélhető a 2023-as esztendő. Nem igaz? (Papp Annamária)

2023-ban nyugodtan küldjük el magunkat melegebb éghajlatokra…

*

• Légy divatos, és az új évben is olvass: a Szabadság könyvajánlatokkal megterített „svédasztala” tulajdonképpen ajándék a 2023-as évre. Igen, bizonyos értelemben ez önreklám: a Pisztácia elérhetősége hírportálunk blogrolljában (www.szabadsag.ro) található, rákattintva pedig valóságos újévi jókívánság tárul az ember elé: könyvrecenziók, ajánlatok… S miközben könyvet olvas, képzelje el: valamelyik csodálatos tengerparton nyaral, végre kipróbálja a függőágyat, és olvas. Ilyen helyen nincs szükség füldugóra, ugyanis nincs zaj. A hullámok nyugtató morajlása álomba meríti. Akár liliomokról is álmodhat, hacsak a homokból kinövő murok nem zavarja meg a nyugalmát.

Hogy miért ilyen zavaros a kép? Mert a fenti szavakat felhasználva kellett nyolcszáz-ezer jelnyi szöveget írnom. S mivel ezzel már végeztem, jöhet a személyes jókívánság: 2023-ban találják meg vagy fejlesszék tovább a posztmateriális értékekben rejlő boldogságot; kívánom, hogy minél többet utazzanak, lássanak, halljanak, tapasztaljanak: az életben legyenek utazók, nem pedig csak turisták… (Kiss Olivér)

*

Leállt a nyomdagép,
Emil Boc is pihen már
Hűl a kocsonya,
Gin tonicban szalmaszál.
Közeleg szilveszter,
Vess a munkának véget,
Hozzon az új év
Áldást, békességet!

(Székely Kriszta)

*

• Tébláb Flórián jobb keze mutatóujjával vakargatta üstökét, és tanácstalanul nézett. Már megint fecsegő poszátaport kevert a bejglihez. Pedig Mokrával tavaly karácsonykor tisztázták a félreértést, de ki bírhatná megjegyezni ezeket a nyakatekerten egzotikus csengésű hozzávalókat, mikor mind egyformán hangoznak botfüleinek? Ismét izzadságcseppek gyöngyöztek hát homlokán. Az állati eredetű fehérje még csak-csak elmegy, de ráadásul így már nem is édes a mákos tekercs. Pedig az idén biztosra akart menni. Még a cseppkőbarlangba is elment a földalatti patak kristálytiszta vizéből meríteni a tésztába szükséges pár csodatevő csepphez. Csakis a kéményseprő az oka. Annak is pont akkor kellett az orra előtt elsétálnia, amikor egyetlen aprócska gombot sem bírt fellelni műanyag-, címke- és varrásmentes ruháin. Tessék, el is fogyott a szerencséje. Ne járjanak úgy, mint Flórián! Kívánom, hogy az új esztendőben jázminpakócával édesítsék a húsvéti és karácsonyi és véletlenszerű szerdákon csak-úgy-saját-kedvtelésre-sütött bejglit (még a koleszterinnek is jót tesz!), cseppkőbarlangba ne az élet vizéért, csak kalandvágyból látogassanak, ha ruhájukról a harmadik évezred vívmányai lekoptatták a maradi gombokat, kéményseprő láttán jusson eszükbe a telefonjuk gombja – mindegy az, csavargatni vagy nyomogatni –, és mert a karikacsapással már a matuzsálemeknek is alaposan meggyűlne a bajuk, 2023-ban olyan simán menjen minden, mint a … golyóscsapágy! (Kerekes Edit)

*

Genetikailag mindenki másképp van kódolva: egyes interjúalanyokból csak harapófogóval lehet kihúzni, másokból viszont ömlik a szó. Akad köztük megfontolt, akad köztük óvatlan, a legtöbb esetben viszont az újságírón múlik, hogy a kérdezett kitárja-e a lelkét, vagy elárulja-e az áhított információt. Akad köztük konyhatündér, aki csak rápillant a fakanálra, és máris ínycsiklandozó fogások teremnek az asztalon, másoknak még az aludttej sem jön össze, pedig annak elkészítése pofonegyszerű, de szerencsére az újság hasábjai nem ízlelhetők. Akad köztük nagy terveket megvalósító, a háttérben szerényen meghúzódó, aki mint bazsalikomát a gondos kertész, úgy dédelgeti szívügye tárgyát. És hogy mitől áll össze a betűrengeteg szöveggé, hogyan lesz a hangzó szó leírt szóvirággá, milyen „ragasztó” tartja össze a sorokat, azt csak kevesen tudjuk, de ha szívvel látó és értő olvasókkal társul, akkor öröm minden feladat. Ezt a szívvel látásra és értésre való képességet kívánom mindenkinek az új évre! (Dézsi Ildikó)

*

Az új évben szántson jól a traktor,
ne legyen túl magas az UV-faktor.
Mind szökelljen ki a búza,
a friss hajtást meg ne rágja a csiga!
S ha búza sok lesz, legyen hozzá bor is
Hadd érezze jól magát a Boris – és mi is.
Ez most nekünk a reményünk:
infláció helyett bőség;
hogy nyáron ne legyen túl nagy a hőség,
télen meg a közköltség.
S ha még valami kéne, az a világbéke,
az ablakba egy barátcinke
hogy énekével életünket szebbé tegye
s a sok szúnyogot mind megegye!

(Balázs Bence)

*

• Csirkepaprikás, mátyásmadár, öltözni, szótár, párna – nos, ezekből a találomra húzott szavakból kell(ene) olvasóinknak értelmes, szép, kedves újévi köszöntőt, sőt jókívánságot írnom. Na, de hogyan illesszem össze a szavakat értelmes mondatfűzérré, hiszen mi köze lehet a mátyásmadárnak az öltözéshez (a csirkepaprikást még felcsipegetheti…), vagy a szótárnak a párnához – legfeljebb idegen nyelvű vagy valamilyen szakmai szótárat tanulás közben/helyett párna alá dughat az illető, mert már megunta az olvasást. Persze, másképp is lehetne összefüggést találni a szavak között, például: párnára hajtom a fejem a szótár olvasása közben a kertben, ahol a mátyásmadár, ami minden hangot szajkóz, rászáll a meggyfára és éppen az egerészölyv nyávogás-szerű kiáltását utánozza, miközben arra gondolok, ideje lenne elkészíteni a csirkepaprikást és vendégváráshoz öltözni… Ez már összefüggő szöveg, csupán éppenséggel a lényege maradt el – mégpedig az újévi jókívánság a csirkepaprikás, mátyásmadár, öltözni, szótár, párna szavaink felhasználásával.

Kívánom hát 2023-ra, hogy a szótár csupa derűs és reménykeltő szavai ragyogják be mindennapjaikat, használják ki hasznosan és értelmesen az idejüket, például csökkentve az öltözésre fordított időt, legyen mindég bőséges asztaluk, rajta az ízletes csirkepaprikással (már aki szereti), fordítsanak időt és alkalmat rácsodálkozni meg élvezni a mátyásmadár tarka tollazatát, vicces viselkedését és változatos hangutánzatát, és gondtalanul hajtsák nyugovóra a párnára fejüket minden este! (Újvári Ildikó)