Templomban a sátor – konfirmáció Szászfenesen
Máté István: cserépre sem futja már az idén
Máté István: cserépre sem futja már az idén
Vissza

Templomban a sátor – konfirmáció Szászfenesen

Templomukban konfirmáltak az idén a szászfenesi református fiatalok – a tetőtlen templomuk vakolatlan falai között felhúzott sátorban. A szászfenesi reformátusok három éve kezdték építeni passzív (önellátó) ház rendszerben megtervezett templomukat, most viszont már kölcsönből kell kialakítaniuk a tetőzet fóliarészét a falak védelmében. Az élni akaró, most szerveződő gyülekezet híveinek lendülete, szándéka, elkötelezettsége erős – de vajon meddig bírhatják a „pusztai vándorlást”?

Szászfenes lakossága tíz év alatt a három-négyszeresére nőtt, ezzel együtt megjelent a nagyközségben egy református populáció, amely közösségi életre vágyott. Az istentiszteleteket eleinte egy lakásban tartották – a vallásórákat, káté- és bibliaórákat, bűnbánati istentiszteleteket most is itt tartják –, majd elég gyorsan felmerült a templom építésének gondolata, amelyhez az önkormányzattól kaptak telket.

A hívek ragaszkodását és elszántságát igazolja az is, hogy a 620 bejegyzett egyháztag közül, akiknek mintegy fele még mindig az eredeti kolozsvári egyházközségét látogatja, akár hetvenen is részt vesznek az istentiszteleteken. Amelyeket immár két éve egy panzióban tartanak, a Jozefini tulajdonosainak jóvoltából. Az eleinte ideiglenesnek vélt megoldás lassan állandósulni látszik, a mintegy 3,5 millió lejes összbefektetésű munkálatok pénzhiány miatt megtorpantak.

Mára pirosban elkészült a parókia, be is fedték, a templom falai állnak, a torony részben készült el, és most a támogatásból származó 130 ezer lej mellé 100 ezer lejes egyházi kölcsönt kérnek, hogy a téli időjárástól legalább a tetőzet fóliarészének kialakításával megvédjék a falakat. Cserépre már nem futja, az legalább még 200 ezer lejt kóstálna, és ez a pénz már nincs meg. Belső munkálatokat egyik épületen sem végeztek. Máté István humorral vágja el a dolgok élét: – 17 év házasság után hazaköltöztünk édesanyámhoz – a szászfenesi lelkésznek ugyanis nincs parókiája. Mégis, elsőként a templomot szeretné berendezni, hogy ott a gyülekezeti találkozóknak helyük lehessen.

Öten konfirmáltak idén, ma már nyolc konfirmandusuk van

– Az idén a kölcsönnel együtt 400 ezer lejt költöttünk a templomra. Az előző évek alatt átlagosan 200 ezer lejt gyűjthettek és költöttek el az épületre, ilyen iramban 12 év múlva készülhetne el. Aggódom, hogy ilyen hosszú idő alatt kimerül a gyülekezet lelki tartaléka – mondja a lelkipásztor, majd részletezi, hogy a pályázati lehetőségek és az így elnyerhető támogatások összege egyre csökken, s bár a helyi és megyei tanács utalt ki számukra pénzt, a kultuszminisztériumnak nincsenek erre fordítható alapjai. Így hiába készült el sziszifuszi munkával (másfél hónapba telt csak azt megtudakolni, hogy milyen papírokra van szükség) a támogatást igénylő iratcsomó, és az egész országban hiába ez az egyetlen, református templom építésére vonatkozó kérelem, pénz nincs.

– Sok jólelkű ember vesz körül, aki a maga hatáskörében, lehetőségeiben szívvel-lélekkel jelen van és segít. Az idén családonként 1000 lejes adományozó akciót hirdettünk meg a gyülekezetben, ami egy egyszeri lehetőség. Most új vagyok, az emberek bíznak bennem, de ilyen gyűjtést nem lehet évente véghezvinni. Szorgalmazzuk híveinknél, hogy cégeket kérjenek fel támogatásra. Szászfenesen a magyarság csodálatos módon összefogott sokféle tekintetben, méltó és közeli a kapcsolat a római katolikus közösséggel. Az idén már 8 konfirmandusunk van, kétnapos ifjúsági bibliatábort tartottunk, a gyermeknapon több mint 150-en vettek részt, a bibliai gyermekhét 20–25 gyermekkel zajlott. A következő tíz évben megduplázódhat a reformátusok száma Szászfenesen. Ha a templom kezd használható állapotra fejlődni, alighanem robbanásszerűen megnövekedik a különféle rendezvényeken résztvevők száma is. Minden erdélyi gyülekezetet megszólítunk, szervezzenek gyűjtést számunkra, segítsenek adományokkal. Azzal a bátor hittel fogalmaztuk meg kérésünket, hogy a reformáció jövőre esedékes 500. évfordulóján hátha mi is beköltözhetnénk a templomunkba – részletezi az általa is nagyon merésznek vélt elképzelést Máté István, aki ebben talál reménységre, hiszen egyébként, mint mondja sokan óvták e feladattól, amelybe „bele lehet őszülni”. Adja magát a hasonlóság Izrael népével, „csak mi még nem tudjuk, hogy a 40 éves pusztai vándorlásnak az elején vagyunk még vagy a végén” – fogalmaz a lelkész, akinek töretlen célja mielőbb elérni azt, hogy a maga mentális térképén minden híve elhelyezhesse a templomot valahol a Leányvár felé vezető úton. A szászfenesi egyházközség elérhetőségei: a Facebookon Szászfenesi Református Egyházközség, 0751-220234.

Református Híradó című mellékletünk további cikkeit itt olvashatja.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

FOTÓK – Így nézett ki a Majális ...
A romániai magyarság további ...
Kétmilliárd euróba került a politikai ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ