A meteorológusok szerint 1900 és 2022 között az öt legmelegebb év 2019, 2020, 2022, 2015 és 2007 volt Romániában, és 2012–2022 volt a legmelegebb 11 éves periódus, ami egyértelműen mutatja a hőmérséklet emelkedő tendenciáját hazánkban is. Az ANM egyébként az elmúlt napokban tette közzé négyhetes előrejelzését, amely szerint január utolsó két és február első két hetében is az átlagosnál melegebb időjárás várható országszerte, de különösképpen a dél-keleti régiókban, így e hét közepén a hőmérséklet akár a 20 Celsius fokot is elérheti például Bukarestben.
„Ez a statisztika azt tanúsítja, amit már évek óta mindannyian érzünk, hogy az éghajlatváltozás az egész bolygót fenyegeti és érinti, nem beszélhetünk többé helyi vagy országos problémáról” – nyilatkozta tegnap a témában Tánczos Barna környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi miniszter, hozzátéve: „A helyreállítási alapból közel 1,2 milliárd eurót különítettünk el azok támogatására, akik erdősítik területeiket, valamint a biológiai sokféleség védelmét is támogatjuk”.
A miniszter arra is rámutatott, kilenc aszályos hónap volt az elmúlt mezőgazdasági évben, a csapadék a sokéves átlag felét is alig érte el. „Ezek az adatok is megerősítik, amit évek óta tapasztalunk, hogy az éghajlatváltozás valós fenyegetést jelent. Éppen ezért kiemelt szerep jut az erdőknek, hiszen az erdők a legellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben, és jelentősen hozzájárulnak az éghajlat szabályozásához” – közölte.
A tárcavezető kiemelte: a tavaly ősszel elfogadott Országos Erdőstratégiával összhangban jelenleg is zajlik a legnagyobb erdősítési program. „Továbbra is várjuk azoknak a földtulajdonosoknak a pályázatait, akik beerdősítenék területüket. Nemcsak a telepítés költségeit térítjük meg, hanem 20 éven keresztül hektáronként évi 456 eurós támogatással is ösztönözzük azt, hogy minél több területet erdősítsenek Romániában” – mondta Tánczos Barna.
Sorra dőltek meg a melegrekordok
Az 1991–2020 közötti időszak – amelyet a Meteorológiai Világszervezet jelenleg referenciának tekint, 0,5 Celsius fokkal volt melegebb az 1981 és 2010 közötti többéves átlagához képest. Az átlaghőmérséklet legnagyobb növekedéseit az utóbbi két évtizedben jegyezték, és az utóbbi húsz évben gyakran dőltek meg a napi, havi, vagy éppen éves melegrekordok. Tavaly az év kilenc hónapjában volt nagyobb az átlaghőmérséklet a korábbinál, így február és december 3,1, november 2,6, augusztus 2 fokkal volt melegebb, 2022 utolsó hónapja például a harmadik legmelegebb december volt 1961 óta. Tavaly nyáron pedig már június 30-án piros jelzésű hőségriadót kellett kiadni több nyugati é dél-nyugati megyére, ennél korábban csak egyetlen évben volt ilyen mértékű kánikula. Tavaly egyébként 39,8 Celsius fok volt a legmagasabb hőmérsékleti érték, ezt július 1-jén mérték a Bihar megyei Székelyhídon.
Ami a csapadékot illetve a 2021–2022-es mezőgazdasági évet illeti, ebben kilenc aszályos hónap volt, az átlagos csapadékmennyiség a havi normák 44-45%-a (2022. március és júniusában) és 52-89%-a (2021. szeptember, október és november, 2022. január, február, május és július) között mozgott. A legalacsonyabb csapadékmennyiségek Moldvában, Dobrudzsában, Munténia nagy részén, a Bánátban, Körösvidéken és Közép-Erdélyben estek. A 2021–2022-es mezőgazdasági év szezonális csapadékmennyiségeinek eloszlása azt mutatja, hogy azok az őszi, tavaszi és nyári évszakokban a klimatológiai átlag alatt voltak, kivéve a 2021–2022-es telet, amikor 2021 decemberében a szokásosnál magasabb értékeket mértek, de ez nem tudta ellensúlyozni a 2021 őszén kezdődő és 2022 tavaszán és nyarán folytatódó aszályt. A jelzett időszakban az éves átlagos csapadékmennyiség 528,9 liter/négyzetméter volt.
2022 nyara ugyanakkor 1961 óta a harmadik legmelegebb volt – ez plusz két fokot jelent az átlaghoz képest –, a kánikula így tovább súlyosbította a talaj szárazságát a mezőgazdasági szempontból fontos területeken.
Veszélyben a gyümölcsfák
Az elkövetkező négy hétben az ANM szerint továbbra is a megszokotthoz képest melegebb lesz az időjárás, Bukarestben szerda-csütörtökön a 20 Celsius fokot is mutathatnak a hőmérők, miközben éjszaka legfeljebb 5 fokig hűl le a levegő. Jó hír viszont, hogy a prognózis alapján a csapadékmennyiség eközben országszerte a többéves átlag szerint alakul január-februárban, így a talaj felsőbb rétegei feltöltődhetnek, némi nedvességtartalékot képezve egy esetleges tavaszi vagy nyári csapadékhiányos időszakra.
A mostani, az évszakhoz képest szokatlanul enyhe, csapadékos, gyakran szeles, kora tavaszi idő egyébként nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. Az ország egyes részein egyébként már megkezdődött a mogyoró virágzása, a szomszédos Magyarországon pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ múlt pénteken közölte, hogy az enyhe időjárás miatt megkezdődött az idei pollenszezon, a mogyoró virágpora már eléri az allergiás tüneteket kiváltó közepes szintet, továbbá az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen van már a levegőben.
Globálisan az ötödik legmelegebb év volt
Tavaly nem csak Romániában, hanem a világ számos más pontján melegrekordokat mértek, így 2022 globálisan az ötödik, Európában pedig a második legmelegebb év volt.
Közösségi oldalán a magyar Országos Meteorológiai Szolgálat ennek kapcsán megjegyezte: globálisan 2016, 2020, 2019 és 2017 után volt a tavalyi az ötödik legmelegebb év, Európában pedig 2022, csupán 0,3 Celsius-fokkal maradt el a csúcstartó 2020-tól, ugyanakkor a 2022-es nyár átvette a vezetést 2021-től. Az adatok alapján a hőmérséklet Európa nagy részén az 1991–2020-as átlagnál magasabban alakult, és Nyugat-Európában figyelhető meg a legnagyobb eltérés. Jelezték azt is, hogy az előzetes adatok alapján 2022 Magyarországon is bekerül az öt legmelegebb év közé.
Melegszik az óceánok vize
Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta – számolt be egy friss elemzésről a The Guardian online kiadása.
Az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét. Az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult.
Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a parti településeket.
Tavaly sorban harmadszor jelentkezett a La Nina, a Csendes-óceán feletti légköri jelenség hűvösebb szakasza, mely a globális időjárást befolyásolja. Ha visszatér az El Nino, az a hőmérséklet emelkedésével fog járni.
Az óceánok hőmérsékletéről elemzést készítő nemzetközi kutatócsoport arra következtetett, hogy a Föld energia- és vízkörforgását az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása alapvetően megváltoztatta, ezzel mindent átható változást okozott a globális klímarendszerben.
John Abraham, a minnesotai St. Thomas Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja elmondta: az óceánok felmelegedése egyre szélsőségesebb időjáráshoz vezet, ennek rettenetes következményei vannak az egész világon. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem professzora – szintén a kutatócsoport tagja – hozzátette, hogy elemzésük az óceánokban egyre mélyebben elhelyezkedő meleg vízű rétegeket tárt fel, ami a hurrikánok erősödéséhez vezet, mivel a szél már nem tudja felkavarni az alsóbb, hidegebb vízrétegeket, melyek a vihar erősödését gátolnák.
Tavaly az óceánok nagyjából 10 zettajoule-lal (ZJ) több hőt nyeltek el, mint tavalyelőtt, ez akkora mennyiség, mintha a Föld összes lakója minden egyes napon, egész nap negyven hajszárítót tartana bekapcsolva.
Októberben a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) jelentette, hogy a rekordot ért el a főbb üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid – légköri koncentrációja. A WMO vezetője, Petteri Taalas ekkor azt mondta, „rossz irányba haladunk”.
Nőtt a szélsőséges időjárási események kockázata
Friss tanulmányok szerint a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon az elmúlt két évben – írta a The Guardian brit napilap online kiadása. A szélsőséges időjárási események elemzéséből kiderült, hogy a globális felmelegedés sok esetben a fosszilis energiahordozók kora előtt elképzelhetetlen mértékig fokozta a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt extremitások súlyosságát. „Ezeknek az eseményeknek a szélsőséges természete nagyon riasztó” – mutatott rá Stephanie Herring, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársa. „Ki kell derítenünk, mindez azt jelzi-e, hogy az éghajlat a vártnál gyorsabb mértékben melegszik” – tette hozzá.
A kaliforniai és a nevadai aszályok kockázata hatszorosára nőtt a globális felmelegedés és a 2020 októberétől 2021 szeptemberéig tartó erős La Nina légköri jelenség miatt, míg az Egyesült Királyság egyes részeit 2021 májusában elárasztó heves esőzések valószínűsége másfélszeresére emelkedett – számolt be a NOAA egy múlt heti konferencián.
A 2021 februárjában Kínán végigsöprő forróságot négyszer-hússzor valószínűbbé tette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés, míg napjainkban ötven százalékkal nagyobb egy olyan pusztító szárazság kockázata, mint a 2021-es iráni aszály. A 2021-es dél-afrikai erdőtűz is részben az éghajlatváltozás számlájára írható, és bekövetkezésének esélye 90 százalékkal nőtt attól, hogy hatalmas mennyiségben kerültek a légkörbe az üvegházhatást fokozó gázok. A tavalyi, Nigériában, Nigerben és Csádban pusztító árvizeket okozó esőzések valószínűségét pedig az éghajlati válság például mintegy nyolcvanszorosára növelte – derült ki egy másik friss tanulmányból.
Herring figyelmeztetett, hogy a jelenleg tapasztalható hőmérsékleti értékek sokszor jóval meghaladnak minden modern történelmi normát, és az emberiséget egy új, veszélyes állapotba taszítják. A 2021 októberében Dél-Koreában tapasztalt hőhullám például annyira drasztikus volt, hogy normál esetben olyan eseménynek számítana, amely 6250 évente egyszer fordul csak elő. Azonban az éghajlati modellek előrejelzése alapján 2060-ra ez lesz az új normális Dél-Koreában, ha nem csökkentjük radikálisan a bolygó éghajlatát felmelegítő gázok kibocsátását.
Drasztikus időjárás-változás Magyarországon is
Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést jeleznek előre a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói is.
A felsőoktatási intézmény múlt heti közleménye szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című projekt során a kutatók a magyarországi várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak.
Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20–40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20–40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.
Mint leszögezik, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kutatók szerint emiatt egyéni szinten is fontos a cselekvés, ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát emelték ki.
