Szuperzsemle és repülő csészealj a szabadalmak útján
Okosország kevés pénzzel, költséges eljárásokkal Románia
Okosország kevés pénzzel, költséges eljárásokkal Románia
Vissza

Szuperzsemle és repülő csészealj a szabadalmak útján

Önvezérlő elsősegélynyújtó drón, tápláló fogyós zsemle, új olimpiai sportág is szerepel a jelenkori magyarországi és erdélyi magyar feltalálók tarsolyában. Múzeumok mikroklímáját reális időben figyelő okosrendszert, üzemanyagspórolós autószűrőt, de még repülő csészealjat is találunk a szabadalmaztatott román újdonságok között. A találmány még talán a legegyszerűbb része a dolognak, hiszen a kísérletezéshez, kutatáshoz nagyon sok pénzre van szükség, az ötlet szabadalmaztatása pedig szintén egy vagyonba és rengeteg papírmunkába kerül. Nem csodálkozhatunk azon, hogy 2014-ben az Európai Szabadalmi Hivatal 1 millió lakosra csak 5,11 romániai találmányt fogadott el, hiszen abban az évben Bukarest csupán 758 millió dollárt költött kutatás-fejlesztésre – szemben például Magyarországgal, amely közel 1900 milliót, míg Németország több mint 111 milliárdot. A világ már tudja: sok a tudás Romániában, csak kevés a pénz.

SZERZŐK: KEREKES EDIT, SARÁNY ORSOLYA

Életünket könnyítik meg vagy teszik szebbé, ízletesebbé, egészségesebbé, szórakoztatóbbá a feltalálók. Lehet, hogy életmentő megoldások lapulnak a fejekben, a fiókokban kiadatlanul, mellőzötten. Vagy már rivadalfénybe kerültek, mégsem élvezhetjük őket. Az ötlettől a használatig, tömeggyártásig, forgalmazásig nagyon hosszú az út, és pénzzel van kitömve – illetve éppen az, hogy nincs, tájainkon az állami kutatástámogatás ugyanis nagyon szerény.

Németország 113-szor többet költ kutatásra, mint mi

Az Európai Szabadalmi Hivatal friss statisztikái szerint 2014-ben az egymillió főre jegyzett szabadalmi kérvények száma az alábbiak szerint alakult: Európai Unió 111,97, Magyarország 22,51, Románia 5,11. Még Bulgária is jobban szerepelt, egymillió lakosra 6,55 folyamodványt jegyeztek, pedig 2014-ben Bulgária még Romániánál is kevesebbet költött kutatástámogatásra: 448 millió dollárt, szemben a hazai 758 millióval. Mondhatjuk, hogy az a találmány, amelyet 2014-ben már szabadalmaztatnak, az előző évek támogatásait élvezhette, ám ha az előző éveket figyeljük, a támogatási arányok Bulgáriában még kisebbek, Romániában pedig magasabbak voltak. Nézzük akkor hát Németországot: 2014-ben egymillió főre 256,97 szabadalmi kérvényt jegyeztek az európai hivatalnál...

Ha azt mondjuk, hogy 2016-ban Románia a GDP 0,48%-át költötte kutatásfejlesztésre, Bulgária a 0,78, Magyarország az 1,21, Németország a 2,94%-át, akkor még csak esetleg azt látjuk, hogy ezek az országok milyen fontosságot tulajdonítanak ennek az ágazatnak, és a különbség nem is olyan látványos: a németek mintha csak hatszor többet szánnának innovációra, mint Bukarest. Ám az országok bruttó nemzeti összterméke között hatalmas szakadékok vannak, így a konkrét összegeket tekintve a különbségek már sokkolóak lehetnek: Bulgária 408 millió dollárt, Románia 900 milliót, Magyarország 1504 milliót, míg Németország több mint 102 000 millió dollárt költött. A németek tehát 113-szor több pénzt költenek, mint Románia! – ez már nagyon másképp hangzik.

Az eredményen is meglátszik: a 68,4 ezer szabadalom között közel 20 ezerrel szerepel az Amerikai Egyesült Államok, több mint 14 ezerrel Németország. Az egyetlen állam, amely még meghaladja a tízezret, Japán (10 585). A szabadalmaztatott találmányoknak megközelítőleg a fele európai. Nemcsak itthon nehéz viszont a ház mögötti műhelyben csodákat kovácsoló ezermesternek európai szabadalomhoz jutni: a szabadalmi kérvények 69 százaléka nagyvállalatoktól érkezett, 5%-a egyetemektől, állami kutatóintézetektől, és csak 26%-a kis- és középvállalatoktól, magánszemélyektől. A legtöbb szabadalmi kérést (több mint kétezret) a Philips, a Samsung és az LG nyújtotta be.

Párizsi babérokra tör az erdmagyar szuperzsemle

Egészséges és tápláló, ám nagyon kevés szénhidrátot és kalóriát tartalmaz a Csíkszeredában kifejlesztett zsemle, amely már romániai és magyarországi versenyen is díjat nyert.

– A BrewBun az Ecotrophelia öko-innovációs versenyre készült. Ez egy olyan Európai Unió által támogatott, nemzetközi verseny, amelyen egyetemek, kutatóintézetek vagy élelmiszeripari létesítmények vehetnek részt. Lényege, hogy olyan terméket fejlesszünk ki, amely piacképes, eladható, de valamilyen formában fenntartható, a szén-dioxid lábnyomot csökkenti. Termékünk különlegessége a magas rost- és fehérje-, de alacsony szénhidrát- és kalóriatartalmában rejlik, amelyet a két élelmiszeripari melléktermék, a sörtörköly és savó megfelelő arányban történő felhasználása által értünk el. A szuperzsemlét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának élelmiszertechnológia laboratóriumában fejlesztettük ki – mondta el megkeresésünkre Tankó György, a szuperzsemlét kifejlesztő kutatócsoport tagja.

Kérdésünkre, hogy a fejlesztés kidolgozása során ütköztek-e zárt ajtókba, kaptak-e segítséget, támogatást, a fiatal kutató elmondta: szerencsére nagyon jó helyzetben vannak, az egyetem és annak vezetősége mindenben segíti őket, a lehetőséghez képest, amiben tudja, támogatja őket, így nem gördültek nagyobb akadályok a kutatómunka útjába.

Laktató, tápláló, mégsem hízunk a csíkszeredai sapisok szuperzsemléjétől

– Mivel nagyon átfogó a verseny, ezért szükség volt egy olyan csapatra, amely rendelkezik a megfelelő képesítéssel, vagyis műszaki és pénzügyi-marketing tanulmányokkal is. Első lépésben a tanárok tettek ajánlásokat, hogy mely diákokat lenne érdemes bevonni a projektbe. Ilyen szempontból mindenki nagyon segítőkész. Az anyagi támogatás részen szintén az egyetemre számíthattunk, rendelkezésünkre bocsátja a laboratóriumokat, az alapanyagokat, az utazási költségeket fedezi stb. – részletezte Tankó György, hogyan is járult hozzá a felsőoktatási intézmény munkájukhoz.

Azon, hogy a találmányukat levédjék-e, még gondolkodnak, hiszen a „szabadalmaztatási folyamat egy viszonylag hosszas procedúra, amelyre van lehetőség úgy országon belül, mint uniós szinten”, mondta el Tankó György, majd hozzátette: a verseny egyik feltétele az volt, hogy a termék 50%-ban az egyetem szellemi tulajdona kell legyen.

– Köztudott, hogy a kutatások támogatása szempontjából Románia nem áll fényesen az EU-n belül. Amit tudunk, azt megtesszük, és eredményeket érünk el, példa erre ez a verseny és más kutatási munka is – fejtette ki, amikor arról kérdeztünk, hogyan is tud boldogulni itthon egy fiatal kutató. A szuperzsemle októberben Párizsban képviseli Magyarországot az Ecotrophelia Europe nemzetközi fordulóján.

Bonyolult és drága a szabadalmaztatás

Abszolút számokban nézve 2014-ben Németország több mint 20 ezer, Magyarország 220, Románia 101, Bulgária közel 50 folyamodványt nyújtott be. Ha megfigyeljük, hogy ki mennyi pénzt költött, és hány találmányt kívánt szabadalmaztatni, akkor sokkal több magyar, román és bolgár találmánynak kellene lennie – vagyis ugyanannyi pénzből a németek sokkal több találmányt valósítottak meg, mint a románok, magyarok, bolgárok. A jelek szerint a németek vagy jobban gazdálkodnak a pénzzel, vagy az állami mellett sokkal többet költ innovációra a magánszféra, a vállalatok, vagy esetleg – ha nagyon pozitívak akarunk lenni – feltételezhetjük, hogy Romániában alaposabb kutatás zajlik, azaz többet kísérletezhetnek „feleslegesen” a tudósok, ezért költenek több pénzt kevesebb eredménnyel, és a spekulációval itt inkább le is állunk.

Ha a találmány már megvan, Romániában szabadalmaztatni felér egy zsebtortúrával. Oldalakon keresztül sorolja a hazai szabadalmi hivatal a legkülönfélébb illetékeket, amelyeket a feltalálónak ki kell fizetnie. Már a kérvény bejegyzése 138 lejbe kerül (92 lejbe, ha elektronikusan adjuk le), a szabadalmi kérvény közzététele 230 lej, a kérvény megvizsgálása 1380 lej, a huszonegyedik oldaltól kezdve minden plusz oldalért külön fizetni kell. A szabadalmi kérvény kinyomtatása és a szabadalom kibocsátása 460 lej (ha 20 oldalnál rövidebb), ha jelentést is kérünk a levédhetőségről, az további 1380 lej. A szabadalmi oltalom két évig érvényes, de 20 évig terjedő időszakra tetszés szerint meghosszabbítható, fokozatosan növekvő díjszabásért – 20 évre például 2300 lejbe kerül. Ha gyorsítani szeretnénk az évekig tartó eljárást, akkor ezért is külön fizetni kell. Ezzel még csak a fizetnivaló tételek elenyésző hányadát soroltuk fel. Magánszemélyek és bizonyos kisvállalatok kedvezményben részesülhetnek.

Az 1000 lejes fizetés rámegy a „kedvezményekre”

A megszabott áraknak csak a felét kell kifizetniük azoknak a feltalálóknak, akiknek bruttó átlagbére az adott díjszabás kifizetése előtti 12 hónapban kisebb az országos bruttó átlagbér ötszörösénél, 20%-át azoknak, akiknek az átlagbére kevesebb az országos átlag háromszorosánál. Vagyis jelenleg csak 20 százalékot fizet az, aki évente 11 658,75 lejnél kevesebbet keres (ez havonta kevesebb mint 1000 lej), 50 százalékot fizet, aki évente 19 431,25 lejt keres (azaz havonta kevesebb mint 1620 lejt). Aki tehát havonta 1000 lejt se keres, az egy 20 éves szabadalomért „csak” nagyjából 900 lejt fizet a fenti illetékekből (a véleményezés költségét, és a további „apróbb”, általunk figyelmen kívül hagyott tucatnyi illetéket nem számoltuk) – mindezt olyan körülmények között, hogy már tavaly 1000 lejben határozta meg a kormány a minimális fogyasztói kosár értékét... No, de legalább nem lepik el az önjelölt zsenik őrült találmányai a hivatalt. Ilyen feltételek mellett nem okoz meglepetést a Globális Innovációs Index idei jegyzéke, amely széleskörű motivációhiányról árulkodik a találmányok előállítását és szabadalmaztatását illetően: bár a szürkeállomány és az ökológiailag fenntartható új technológiai infrastruktúra tekintetében 126 ország közül az első tíz (!) közé sorolják, Románia a szabadalmak tekintetében a 70. (Magyarország a 44.), az innovációs kapcsolódásokat illetően pedig alig a 107 (Magyarország a 69.).

Radosza-gyűrű, onkokés, asztali lábtenisz

Ötletekből márpedig nincs hiány sem Magyarországon, sem Romániában. Lássunk néhány véletlenszerűen kiragadott példát.

Hamarabb lett sikeres külföldön, mint otthon a Radosza-gyűrű

Diszlexia és diszgráfia azonosítására, kezelésére alkalmasak Radosza Sándor gyűrűi, de fejlesztik a logikus gondolkodást, térlátást, memóriát, a kombinációs és koncentrációs képességet, kézügyességet, finommotorikát. Az 5–10 éveseknek szánt Radosza-gyűrűk egy ponton kommunikáló két gyűrűpályából állnak, a pályákon elcsúsztatható kis négyzeteken betűk, rajzok vagy számok vannak. A találmány 2011-ben született, szinte két évbe telt amíg Radosza Sándor megszerezte az európai szabadalmat, ma már angol nyelvű változata is létezik, de szlovákot is kidolgoztak, sőt játékos kottaolvasás tanulására alkalmas muzsikagyűrű is létezik.

Új sportág született Borsányi Gábor egykori focista ötletéből, aki a lábteniszt (lábtengót) az asztalitenisszel keresztezte. A társaival (Huszár Viktor, Gattyán György) együtt kidolgozott ötletből így született meg a mára nemzetközileg elismert sportággá vált teqball, amely a két végén meghajlított pingpongasztalon játszott lábtenisz. Egyszerre többen is játszhatják, gyakorlatilag annyian, ahányan az asztalt körül tudják állni a labda mozgatásához szükséges távolságon belül. Létezik egyénileg használható változata, és az asztal „bíróval” is felszerelhető, az okosszerkezet jelzi a szabályszegést, sőt az egyes játékosok teljesítményét is követi, összehasonlítja. Az Ázsiai Olimpiai Tanács nemrég elismerte a Nemzetközi Teqball Szövetséget, egyben hivatalos sportágként üdvözölte a teqballt, amely így ott lehet a 2022-es Ázsiai Játékokon.

Szintén magyar találmány az intelligens onkokés, amely egy másodpercen belül tájékoztatja a műtétet végző orvost arról, hogy a szövet ép vagy beteg, de a baktériumok azonosítására is képes, így más területeken, például élelmiszerbiztonsági ágazatban is használható. Az eszközt a Semmelweis Egyetem kutatója, Takáts Zoltán fejlesztette ki, 2008-ban már kisvállalat jött létre az okoskés további fejlesztésére, majd 2014-ben a találmányt megvásárolta egy massachusettsi cég.

Bő másfél hónapja jelentették be, hogy Magyarországon ideiglenes oltalom alatt áll, és több országra kiterjesztett nemzetközi szabadalom is védi Bus Károly „műanyagbetonját”. A cementhez és vízhez kevert műanyagdarálékhoz a magyar fejlesztésű adalékot is hozzá kell keverni ahhoz, hogy beton legyen belőle.

Teqball bemutató 2017-ben a Kolozsvári Magyar Napokon (Fotó: Ördög I. Béla)

Szuperautók és repülő csészealj

Tavaly az ENSZ különdíját nyerte nemzetközi innovációs kiállításon a 23 éves Mihai Receanu találmánya, amely folyamatosan megfigyeli az elektromos berendezéseket a hibák előrejelzése és a tűzesetek megelőzése érdekében. Épületekben, járművekben, repülőgépekben, ipari létesítményekben egyaránt alkalmazható. A dévai feltaláló, Corneliu Birtok Băneasa levegőszűrője, amely 15%-kal csökkenti a járművek üzemanyag-fogyasztását, számos rangos nemzetközi díjat nyert innovációs szalonokban, ám egyelőre nem vált széles körben elterjedt megoldássá, bár több mint tízéves.

Sűrített levegővel működik a jövő autója, amelyet tavasszal a kolozsvári innovációs kiállításon mutattak be, ráadásul szabadmozgású kerekei bármilyen felületen azonnal elindulnak, nem csúsznak. Bârladi feltalálója, Adrian Roşca a sebességrekordot döntené meg vele. A szabadalmi hivatal 2008-ban ítélte megvalósíthatónak a hét osztályos egykori buszsofőr, a foksányi Aristide Balcu találmányát: a repülőgépeket helyettesítő biztonságosabbnak mondott szerkezetet, amelynek formája pontosan olyan, mint egy repülő csészealj. A mára nyugdíjas feltaláló negyven évig tökéletesítette találmányát, még a kommunizmus idején próbálta szabadalmaztatni, de többszöri próbálkozásai után a karhatalom a titkos akták közé süllyesztette. 2028-ig szabadalmi védettséget élvez.

Tucatnyi szabadalmaztatott találmánnyal rendelkezik Adrian Moldovan. Többek között épületek, hidak, gátak elmozdulását, földcsuszamlást távolról mérő és megfigyelő, összehasonlító rendszert feljesztett ki, de múzeumok, művészeti galériák, vagy csak egész egyszerűen irodahelyiségek, szállodák preferált klímájának állandó biztosítására alkalmas okoshálózatot, amely folyamatosan megfigyeli és hasznos időben jelzi a helyiségek mikroklímáját, szükség esetén figyelmeztető levelet küld, elemzéseket, térképeket készít, a szenzorok elhelyezéséhez ráadásul kábelekre, így – a történelmi épületek esetében ez különösen fontos – a falak fúrására sincs szükség.

Románia világvezető szürkeállománya

– A hazai kutatási támogatásokat az egyetemi oktatás, kutatás, fejlesztés és innováció támogatására létrehozott UEFISCDI irányítja. Fiatal kutatócsoportoknak és posztdoktori képzésben részvevőknek is írtak ki pályázatokat, egyre több pályázatuk alkalmazásokra fektette a hangsúlyt, ahol egy egyetemi kutatócsoportnak cégekkel kellett társulnia. Alapkutatásokra sajnos egyre kevesebb pénzt adnak. Az ERA-Net programokban több európai ország társuló kutatócsoportjai pályáznak, a pénz nagyobb részét végül is itt a román állam adja. Az európai Horizon 2020 programokban a hazai csapatok esélye elnyésző, ott is inkább a társulások vannak helyzetelőnyben. Nem könnyű manapság támogatásokat szerezni, az utóbbi években a kutatástámogatás szinte világszinten problémásabb, de itthon annyival súlyosabb a helyzet, hogy már csak speciális pályázatokat hirdetnek, és a külföldi bírálókról is lemondtak. A legutóbbi Fiatal Kutatók pályázatot másfél évig bírálták, a kooperációs grantokat is szinte két évig, az UEFISCDI nem kap elég támogatást a megfelelő munkavégzéshez – mondta el dr. Ercsey-Ravasz Mária-Magdolna, a BBTE Fizika Karának kutatója.

A Globális Innovációs Index idei jegyzékén Románia mindezzel együtt a 126 ország közül a 49. (Magyarország a 33.), ami előkelő helyezésnek számít, tekintve, hogy közepes jövedelemmel rendelkező gazdaságként a magasabb jövedelmű államokkal „versenyzik” – összegezte a rangsor romániai adatait a kolozsvári Softech szoftverfejlesztő vállalat. A hét összetett szempont értékelésével kialakult sorrendben Románia magasan kiemelkedik a tudás versenyképességet illetően: itt világviszonylatban a hetedik! (A magasabb jövedelműnek tekintett Magyarország a 20.) Az információs és kommunikációs technológiai szolgáltatások exportját tekintve Románia a 16. helyen áll (Magyarország a 60., ám csúcstechnológia gyártásában a 6.). Az ország új technológiai infrastruktúrájának ökológiai fenntarthatósága ugyanakkor egyenesen a 6. helyet hozza (Magyarországnak a 28-at), a kulturális és kreatív ágazatok exportját illetően a 7. a világtérképen (Magyarország a 22., viszont a kreatív termékek exportját illetően a 8.). A szürkeállomány tekintetében irigylésre méltó 16. helyen áll Románia (Magyarország a 43.), amely hatalmas potenciált jelent, főleg tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területen, ha ezt a magasan képzett munkaerőt nem szippantja el a Nyugat. A hitelezés gyors ügymenete szintén az első húsz közé sorolja Romániát, ezzel szemben a hitelek és befektetések tekintetében a kisebbségi befektetők védelme nagyon nehézkes, a kockázatitőke-befektetők ­pedig mindeddig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget az országnak. Szintén a gyengeségek közé tartozik, hogy a GDP alig 2,90%-át költjük oktatásra, amely feleannyi, mint amennyit például a finnek költenek. Mindezek dacára a tehetség a jelek szerint utat követel magának.

Közkinccsé teszi zsebpénzéből fejlesztett gépeit a középiskolás

Imets Tamás fiatal csíkszeredai feltaláló, fejlesztő épített már repülő intelligens robotokat, gépi tanuló rendszereket, agyhullámokkal működtethető szoftvereket-gépeket és még sok más kisebb-nagyobb projekt fűződik a nevéhez.

– Nem szoktam én ezekre a projektekre találmányként hivatkozni, mivel nem azok. Fejlesztéseknek tartom őket, amikben mindig van valami innovatív jelleg is – hangsúlyozta Tamás, bár be kell vallanunk, számunkra kívülállóként bizony találmányoknak tűnnek. Az általa épített fejlesztéseket számos helyen bemutatta már, versenyeken vagy konferenciákon, projektjei megjárták Tajvant, Hollandiát, Belgiumot, Szlovéniát, Magyarországot, de a romániaiak is találkozhattak velük.

Imets Tamás középiskolás korában kezdett el a fejlesztéseken dolgozni, s mint elmondta: a legelején nem igazán kapott támogatást a munkájához.

– A megspórolt pénzemből és leginkább a szüleim támogatásával sikerült szert tenni egy-két áramköri elemre, amivel kísérletezni kezdtem. Elég sok ideig tartott az, amíg valami működőt is sikerült összehozni, de élveztem a barkácsolást és kísérletezést gyerekként. Kellő tapasztalat után képes voltam felépíteni összetettebb rendszereket is, amikre gyakran felfigyeltek mások is. Angolul leírásokat készítettem egy-egy ilyen elektronikai projekthez, majd versenyekre jelentkeztem. Ezután kaptam igazából komolyabb támogatásokat a fejlesztéseimhez – mesélte.

Az idén érettségizett Tamás helyzete nehezebb, mint egy egyetemista vagy fiatal kutató helyzete, hiszen nincs mögötte állandó intézményi háttér, amely segítené őt. Elmondta: számos projektet egyedül készít, főként azért, hogy tanuljon belőlük és új technikákat, eljárásokat sajátítson el, de emellett általában dolgozik olyan projekten is, amely egy ösztöndíj- vagy mentorprogram része. Jelenleg a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvánnyal van támogatási kapcsolatban, de a Nemzeti Tehetség Program ösztöndíjasa is volt már kétszer. Ezt az ösztöndíjat a magyar állam finanszírozza, ahogy számos más olyan versenyt, programot, amelyre jelentkezett – mesélte Tamás, majd hozzátette: „Román pályázatokon és versenyeken nem igazán vettem részt.”

Természetesen a fejlesztések készítése nem mindig zökkenőmentes, gyakran történt meg Tamással is, hogy valami nem a terv, elképzelés szerint alakult. „Ilyen esetben alternatív megoldásokat találtam ki, és valamilyen módon megvalósítottam az elképzelt projektet”, mondta.

Azt gondolnánk, hogy minden feltaláló, fejlesztő féltékenyen őrzi titkait, ám Tamás nem tartozik közéjük – talán tudja, hogy egy-egy kiváló ötlet, megvalósítás további pazar találmányokat szülhet, ha másokkal is megosztjuk.

– Valószínűleg majd szeretném levédeni egy pár fejlesztésem (ha eljön ennek az ideje), de egyelőre azt tartom az egészben annyira érdekesnek és szépnek, hogy nyílt forráskódúak ezek a projektek. Az olyan online platformok, mint ahol én is publikáltam, nagyszerűek ahhoz, hogy megosszuk másokkal a tudásunkat és tanuljunk másoktól, ez pedig a részletek megosztásáról is szól – magyarázta Imets Tamás, aki most kezdi tanulmányait a budapesti műszaki egyetem mérnök-informatikus szakán.

Imets Tamás elsősegélynyújtó drónjával Brüsszelben

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Iuliu Hossu szobra kerül a Deák Ferenc ...
Kiterjeszti az RMDSZ az ...
Sporthírek röviden

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ