Bárdi Nándor történész a digitális adatbank múltjáról és jövőjéről
- Lassan két évtizede robbant be a digitális térbe az Erdélyi Magyar Adatbank, amely megpróbálta összegyűjteni, tárolni és a nagyközönség rendelkezésére bocsátani a romániai magyar közösség története szempontjából fontos információkat, adatokat, dokumentumokat. Honnan, hogyan és miért tartották fontosnak ennek a virtuális felületnek a létrehozását?- kérdeztük Bárdi Nándor történészt, az Erdélyi Magyar Adatbank szakmai programfelelősét.
– A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete 2003-tól Kelet-közép-európai interetnikus tudásmenedzsment elnevezéssel online programot indított nyolc ország magyarlakta területeire vonatkozó másfél tucat (népszámlálási, gazdasági, önkormányzati és intézményi stb.) adatbázisának az integrálására. Erről azonban három-négy év alatt kiderült, hogy nincs meg hozzá a megfelelő tartalomszolgáltató és informatikai háttér, ezért félbe is maradt ez a központi vállalkozás. Ezzel párhuzamosan a kisebbségi magyar közösségeken belül már az ezredforduló előtt létrejöttek azok a központok, amelyek saját közegük dokumentációs igényeit próbálták kielégíteni. Az adatokat, az információkat, a dokumentációt helyi szintről kezdték el gyűjteni, amelyekből aztán regionális gyűjteményt lehetett létrehozni. Először a somorjai Fórum Intézet és a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet alakította ki központi dokumentációs szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) esetében, ha volt is erre szándék, a kutatói-szervezői tisztségekben olyan szakemberek voltak, akik nem a romániai magyar kisebbség történetével foglalkoztak. Erdélyben központi magyar könyvtár sem jött létre, amely irányíthatta volna a meglévő egyesületi és az önkormányzatokhoz kerülő magyar könyvtárak munkáját. A kis szakkönyvtárak (Kriza János Néprajzi Társaság, Jordáky-könyvtár) és a székelyföldi könyvtárak sem tudták ezt felvállalni.
Az ebből adódó dokumentációs hiányok pótlására, illetve a politológiai képzés háttereként jött létre 2002-ben a Jakabffy Elemér Alapítvány (JEA) Kortörténeti Gyűjteménye. Ennek része a folyamatosan bővülő társadalomtudományi, politológiai kézikönyvtár (5500 kötet), a romániai magyar kisebbségre vonatkozó dokumentumokat felölelő kézirattár 1918 utáni iratállománnyal, valamint az 1990 utáni romániai magyar civil és politikai szervezetek közlönyeiből összeállt anyag. A gyűjtemény ezeken felül magában foglal vidéki és országos terjesztésű újságokat, hírlapokat, folyóiratokat, fontosabb kurrens szakfolyóiratokat, az 1990 utáni romániai magyar közéleti sajtó (főleg 1990 és 2000 közötti) szinte teljes gyűjteményét. A kézirattár egy része hagyatéki anyag, a másik oktatási segédlet, de a legszámosabb – közel 1500 tételt tesz ki – az erdélyi magyarságra vonatkozó szakértői anyagok gyűjteménye, amely a Teleki László Alapítvány Könyvtárának és a szegedi Egyetemi Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény fénymásolt anyagain alapult. Itt a kezdeti cél az volt, hogy a romániai magyarság helyzetére vonatkozó referens könyvtárat és kézirattárat hozzunk létre, ahol a kutatói kéréseket tudjuk segíteni egyetemista dokumentátorokkal, akik majd maguk is kutatókká válhatnak.
Továbbá 1999-től indult el a Transindex, amely 2002-től 2021-ig meghatározó erdélyi magyar hírportálként működött. A nagy látogatottságuk miatt őket kerestük meg az adatbank ötletével. Ebből az együttműködésből jött létre 2004-től az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár (www.adatbank.ro), amelynek tartalomszolgáltatását a JEA Kortörténeti Gyűjteménye biztosította, illetve ehhez kapcsolódva a természettudományi anyagok az Apáthy István Egyesület szervezésében készültek. A tartalmak online megjelenítésével az volt a cél, hogy a virtuális erdélyi magyar társadalom intézményei és annak alrendszerei, kulturális öröksége, az arra vonatkozó szakirodalom, nyilvánossága, fórumai stb. bárhonnan, bármikor szolgáltatásként elérhetők legyenek. Tehát a dokumentációs tár a gyűjteménygyarapításon és a kutatók, diákok kiszolgálásán túl elsősorban az internetes tartalomfejlesztésre és -szervezésre koncentrált. Azokat a dokumentációs feladatokat próbálta ellátni, amelyeket a mai napig hiányzó erdélyi központi magyar könyvtár tájékoztató és online szolgáltatásának kellene biztosítania.
Természetesen itt is kialakultak párhuzamok. Az EME részéről az Erdélyi Digitális Adattár (eda.eme.ro) révén, amely alapvetően az egyesület anyagait jeleníti meg. Szintén a tagok és az intézmény publikációit hozza a Kriza János Néprajzi Társaság adatbázisa (http://www.kjnt.ro/adatbazisok). Ezen belül az értéktár és a szövegtár különösen fontos az erdélyi magyar önismeret szempontjából. Az utóbbi az erdélyi magyar néprajzi kutatói mező eredményeit nagyon széles körben közvetíti. Az erdélyi digitális örökségesítés tekintetében mindez mintaadónak számít. A harmadik, sajnos megakadt kezdeményezés a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázis-gyűjteménye (https://ispmn.gov.ro/ könyvtár menüpont), különösen az ügyintéző, a kronológia és az intézményiadattár-szolgáltatások fejlesztése volna nagyon fontos. A szintén kolozsvári Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben – 100 év Romániában hároméves programjának keretében jött létre a Digitéka, Erdélyi Digitális Tudástár (digiteka.ro), amely egyrészt a Jakabffy Elemér Alapítvány szervezésében készült anyagokat hozza, másrészt összegyűjtötte az erdélyi magyar vonatkozású sajtó-, könyv-, térképanyagokat, illetve saját fejlesztései is vannak. Szintén ide tartozik az Erdélystat (http://statisztikak.erdelystat.ro/, amely átfogó statisztikai elemzéseket ad a romániai magyarságról, az általa lakott régiókról, és intézményi adattárával a legszélesebb körben elérhetővé teszik a romániai magyar nyelvű intézményrendszert. Sajnos, ennek fejlesztése épp a közelmúltban állt le. Ezeken túl a jelenleg 46 millió oldalnyi digitális nemzeti hírlapkorpuszba (https://adt.arcanum.com/hu/) és körgyűjteményi gyűjteménytárba (https://www.hungaricana.hu/hu/) sikerült az Arcanum Adatbázis Kft., a Kisebbségkutató Intézet és az Erdélyi Magyar Adatbank szervezésében a határon túli hírlapi anyag javát digitalizálni. Csak Erdélyből 240 periodika került be a rendszerbe. De így itt jött létre a ma legnagyobb, jól kereshető román nyelvű digitális hírlapi portál is (https://adt.arcanum.com/ro/).
Bárdi Nándor: olyan tartalmakat szeretnénk felépíteni, amelyek sem Budapesten, sem Bukarestben nem prioritások
– Konkrétabban tartalmilag hogyan épül fel a honlap, elsősorban milyen típusú adatok összegyűjtésére és tárolására helyezi a hangsúlyt, milyen információkra kereshetnek rá az érdeklődők?
– A honlap egy része átalakítás alatt van, de most is működik tizenhét nagyobb belső menüponttal: szótárak, lexikon, bibliográfia, kronológiák, statisztikák, helységnevek, kataszter, térképek, fotótár, kiadványok, szövegtárak, vendégoldalak, kutatási adatbázisok, Erdély természete, RégiKisTörténet, adatbank café, más. Ezeken belül több száz referens, szakmailag megbízható anyag található. Vannak külső linken keresztül elérhető elektronikus dokumentumok, de arra törekszünk, hogy az a tartalom alapvetően a saját szerverünkről működjön. Ezek egy részét mi digitalizáltuk, de van egy sor olyan bibliográfia, szövegtár, lexikon, intézmény-nyilvántartás szócikk, amely eleve az adatbank vagy a JEA szervezésében készült. Van olyan tartalom, amely az idő haladtával frissítésre szorul, pl. a népszámlálási statisztikák, másoknál a technológiai fejlődés miatt kell újragondolni a tartalomfejlesztést. Ilyenek a vendégoldalak vagy a kisebbségtörténettel foglalkozók publikációit hozó menü (RegiKisTörténet) anyagai, ahol az academia.edu, a REAL és más repozitóriumoknak köszönhetően a kutatók feltölthetik a publikációikat. Ezért inkább az erdélyi tudományosság már nem élő, kiemelkedő alakjainak hozzuk majd az életmű-bibliográfiáit és a munkásságukat digitalizálva. Szóval olyan tartalmakat szeretnénk felépíteni, amelyek sem Budapesten, sem Bukarestben nem prioritások.
Itt az alapvető kérdés, hogy miként is közelítjük meg a romániai magyarságot mint közösséget, amelyet az elit kisebbségi magyar társadalomként konstruál meg már több mint száz éve. Az egyik lehetőség az, hogy megnézzük ennek a csoportnak a demográfiai, társadalomstatisztikai, földrajzi, gazdasági, politikai pozícióit és ezek változásának történetét. Másik megoldás, ha kiválogatjuk a 150 legnagyobb magyar anyanyelvű népességgel rendelkező romániai települést (amely az itt élő magyarság több mint 80 százalékát adja), és ezeknek elkészítjük az áttekintő adatlapját, így külön-külön megfigyelhetjük, hogy mi is a helyzet lokálisan. A harmadik megközelítés, ha a magyar nyelvű intézményességet nézzük, a nyelvi, kulturális alapon szerveződő civil, önkormányzati, állami, piaci támogatással működő szerkezeteket (politikai érdekvédelem, önkormányzati pozíciók, vallási élet, nyilvánosság, egyesületek, oktatás, közművelődés, tudományosság, kulturális-művészeti szcéna). A cél, hogy az adatbank ezekről online információkat szolgáltasson a statisztikai adatbázisokon, a katasztereken, a kronológiákon vagy épp a tematikus szövegtárakon keresztül.
Ugyanakkor a kisebbségi társadalom megközelítésének az is része, hogy – a Románián belüli társadalmi rétegződési pozíciók és az érdekérvényesítés különböző típusai mellett – a közösségi kötődések érdekében komoly önismeretei irodalom is létrejött, amelyet a saját tematikus digitalizálási programunkkal próbálunk elérhetővé tenni. Ilyen újabb vállalkozás az erdélyi magyar helytörténeti irodalom digitalizálása, amely helyi szinten közelíti meg az átalakulásokat, és biztosítja ezeknek az ismereteknek az elérhetőségét.
– Mit kell tudni az adatok felhasználási módjáról, milyen feltételek mellett lehet átvenni az adatbankból anyagokat, információkat?
– A honlapunk teljesen nyilvános, bárki szabadon használhatja regisztráció nélkül. Természetesen bizonyos anyagoknál, például a képek vagy a térképek esetében, valamint az adatállományok teljes letöltéséhez a szerzői jogi kötelezettségeket be kell tartani. Ezekben az esetekben az ilyen igénnyel hozzánk fordulókat a forrásgazdával összekötjük, és ők általában megegyeznek a felhasználás mikéntjében. Nagyobb kihívást jelent a telefonos felhasználók igényeinek kielégítése, olyan informatikai szolgáltatás biztosítása, amely az okoseszközökön is elérhetővé teszi az adatbank anyagainak használatát. Sok esetben a levéltári katalógusaink és bibliográfiáink mögött gyakran eleve elvárják, hogy legyen ott a digitalizált tartalom is. Ezen próbáltunk segíteni az Arcanum Digitális Tudománytárral való együttműködéssel, hiszen ez olyan léptékű munka, ami meghaladta a lehetőségeinket.
Az önálló erdélyi magyar politikai közösségről és a romániai magyar politikai stratégiáról a Transtelexen elindult vitában is felmerült, vagy Dávid Gyula tavaly decemberi interjúja az Újvárad című folyóiratban határozottan tematizálta, hogy ki is lehet a felelős a kisebbségi intézményesség hatékony működéséért. Ebben részkérdés az öndokumentáció ügye, ahol szerintünk nem kell várni az irányításra vagy vitatkozni arról, hogy ki koordináljon, hanem a szolgáltatásokkal elébe kell menni az igényeknek vagy a várható kihívásoknak. Miközben a közösségi média meghatározó lett a véleményalkotásban, folyamatos információs kampányokban élünk, azt hiszem, hogy fontos a kor tudományosságának szintjén álló tájékozódási pontokat szervezni. Az adatbanknak regionálisan ilyen szerepe lehet. Amíg lehetett mérni, addig a külső szakértők szerint a magyar nyelvű társadalomtudományi adatbankok között a TÁRKI után az adatbank.ro volt a legkeresettebb. Persze, nincsenek illúzióink, a leginkább keresettek a szótáraink voltak. De a piac szélesedésével, a fordítóprogramokkal ez visszaesett.
– Hány munkatárs felel az információk összesítéséért, hogyan zajlik ezek gyűjtése, a honlap folyamatos frissítése, kezelése?
– Az adatbank informatikai és tartalomfejlesztését 2013-ig a Transindex portál és a Jakabffy Elemér Alapítvány biztosította. Ekkor létrejött az Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, s ettől kezdődően ő tekinthető tartalomgazdának. Következésképpen 2014-től elsősorban az egyesület pályázik az adatbank informatikai és tartalomfejlesztésére, a 2014 utáni időszakban ez időnként kiegészült a Jakabffy Elemér Alapítvány által pályázott támogatásokkal. A Transindex portál mögött álló Média Index Egyesület 2021-ben az informatikai fejlesztés feladatát átadta az Erdélyi Magyar Adatbank Egyesületnek. A tartalomfejlesztés irányítója, működtetője 2006-tól fogva Györgyjakab Izabella, ő az egész projekt lelke, felelős működtető nélkül pedig nem megy… Az indulást nagyban segítette és néhány későbbi projekt menedzselését is Balázsi-Pál Ágnes végezte, a projekt vezetője Gyöngyi Annamária, a szakmai felelős pedig jómagam. Az Erdélyi Magyar Adatbank Egyesületet hárman alapítottuk Izával és Annamarival. A digitalizálásban és adatbázis-építésben Márton Jánosnak van meghatározó szerepe. Fizetett, főállású munkatársunk nincs, pályázatokból működünk, évi körülbelül három millió forintról van szó. 2021-ig a Jakabffy Elemér Alapítvány mellett a Transindexhez kapcsolódtunk, a portál megszűnésekor úgy döntöttünk, hogy saját lábra állunk. Erre annál is inkább szükség volt, mert hackertámadás érte az oldalunkat, és sok informatikai hiányosságra fény derült. Így az elmúlt évben a részbeni újraprogramozásra, a feltöltőrendszer modernizálására összpontosítottunk. Hajdú Áron csíkszeredai könyvkiadó nagyvonalúan kifizette az adatbank (és a Transindex archív tartalmai) éves tárhelyműködtetése bérleti díját, így most nyugodtan meg tudjuk oldani az áttelepítést a Sapientia EMTE szerverére. Az egyetemmel együttműködési megállapodást kötöttünk erről, így hosszabb távon is biztosított a működésünk. A fejlesztések, az anyagok beszerzése ettől függetlenül az anyagi lehetőségeink függvényében tovább folytak. Projektpályázataival a Jakabffy Elemér Alapítvány továbbra is támogat. A legtöbbször egy-egy felhasználói kérés nyomán indulunk el megnézni, hogy milyen tartalmak állnak rendelkezésre, vagy mit lehetne megcsináltatni és kivel. Sokszor maguk a forrásgazdák ajánlanak fel könyveket, dokumentumokat, persze, mi is nyitott szemmel járunk, és az adatbankkal kapcsolatot tartó kutatók is orientálnak bennünket.
Az Iskola Alapítvány és a MOL támogatásával folyik egy életútinterjú-program dokumentációs céllal a helyi közösségek működtetőiről. (Maguk az interjúk nem lesznek elérhetők a neten, csak a katalógusuk, de a JEA Kortörténeti Gyűjteményen keresztül kutathatók.) Folyamatba van több bibliográfia és repertórium elkészítése, hagyatékok feldolgozása. A legfontosabb aktuális munkánk a települési honlapok, statisztikák, kataszterek frissítése. Egy másik terület az egyes kutatói életművek digitalizálása. Most hat ilyen pályáztatása, előkészítése van folyamatban. A harmadik prioritás, amely inkább tudásmegjelenítés, mint -szervezés volna, a romániai magyarságról készült társadalomtudományi munkák román fordítása. Itt is több pályázattal próbálkozunk.
– Nem gondoltak arra, hogy főállású dokumentátorokkal végezzék ezt a munkát?
– Ez nem fantázia kérdése. Most itt következhetne, hogy erről kit kérdezzen meg stb. Számomra inkább a saját társadalomról való gondolkodás tükröződik abban, hogy a politikai elit, miközben a volt ajánlóirodák vagy a demokráciaközpontok kapcsán több mint száz állás fölött diszponált, nem tudott például három statisztikus, három dokumentátori és három folyamatosan fordító státust létrehozni, az Erdélystatot fenntartani, sőt az RMDSZ elektronikus archív dokumentációjáról se igen tudni. Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke támogatása nélkül még a Jakabffy Elemér Alapítvány és az adatbank sem létezne, de nem hiszem, hogy a személyes kijárás volna ebben az esetben a megoldás. Itt intézményes javaslatok készültek az Iskola Alapítvány, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet irányába, de nem érték el az illetékesek ingerküszöbét. Az ezen való rágódásnál sokkal fontosabbnak gondolom, hogy mit tudunk elérni különböző kooperációkkal, hogyan tudunk egyetemi hallgatókat, kutatókat, könyvtárosokat megszólítani, s a projektekben együttműködni. Magamat szaktörténésznek gondolom, s nagy a kísértés és a veszély, hogy sok történeti gyakorlatot ismerve a „megoldások megmondóembere” legyek. Ettől tartózkodnék, de a történeti perspektívát tekintve a kolozsvári kisebbségi építkezésben az egyik prioritás az elitképzés lehet a szakkollégiumi modellben, amely most a Mathias Corvinus Collegium (MCC) révén franchise rendszerben működik. A másik központi magyar könyvtár és dokumentációs központ. Nem tudom, hogy ez valaha megvalósul-e. De ha igen, akkor talán a mi digitalizációs tudásszervezésünk lehet az egyik kezdőpillére. Ez a tartalomfejlesztésünkben is irányadó szempont.
– Az átalakítás közben milyen újdonságaik voltak az adatbankban, illetve mi várható ebben az évben?
– Elkészült a Nagyvárad (1920–1938), az Új Élet-Erdélyi Figyelő (1958–1996), valamint a Népi Egység (1944–1948) repertóriuma, és az előbbi kettő ki is került az internetre. Az Erdély meghatározó személyiségei blokk a Romániai Magyar Lexikonon belül több mint száz szócikkel bővült, hasonlóképpen a helytörténeti munkák könyvgyűjtemény több mint kétszáz tétellel gyarapodott. Az új erdélyi könyvek sorozatban is pótoltuk az 2021-es és az 2022-es évet, és remélhetően most már négyhavonta frissíthetjük a könyvlistát.
(Borítókép: A tartalomszolgáltatást a Jakabffy-alapítvány Kortörténeti Gyűjteménye biztosította. Forrás: Facebook/Jakabffy Elemér Könyvtár)
