Szinte bárhol, bárkit büntethet parkolásért a helyi rendőrség

A „mumus” neve nem más, mint HCL 61/2014, vagyis lefordítva: a Kolozsvári Városi Tanács által 2014-ben elfogadott 61-es számú határozat, amely arra biztosítja a jogi keretet a helyi rendőrség számára, hogy a város köz- vagy magánterületén megbüntethesse a szabálytalanul parkolókat. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a helyi vonatkozású jogszabály kimondja: az önkormányzat által birtokolt köz- vagy magánterületen milyen szabályokat alkalmaznak a járművek megállására, várakozására és parkolására vonatkozóan. A tanácsi határozatot figyelmesen szemügyre véve arra a következtetésre jutottunk: azt úgy állították össze, hogy a városházi rendőrség szinte bárhol, bármikor, bárkit megbüntethessen, amennyiben közterületen áll meg hosszabb-rövidebb időre. Mindezt megtehetik ráadásul akkor is, ha történetesen valamelyik belvárosi utcának egy szakaszán nem tilos a parkolás, azaz nincs erre vonatkozó közúti tábla.

Néhány gépkocsivezető körültekintő – vagy csak rendes? –, ugyanis amennyiben leparkol (részben) a járdára, megnézi, hogy a jármű és az épület között marad-e elég hely a gyalogosok, mi több, a gyerekkocsit maguk előtt toló kismamák számára. Arra is figyel, semmiképp se akadályozza a közúti forgalmat, azt is megnézi, nehogy valamelyik kapualjba nehezen hajthassanak be miatta az ott lakók, egy esetleges furgonnak is legyen elég helye befordulni. Igen ám, de lakossági bejelentés esetén őt is megbüntetik még akkor is, ha csupán a jármű fele van a járdán, a másik pedig az úttesten.

A rendes sofőrök isszák meg a levét az efféle szabálytalankodásoknak. Fotó: Rohonyi D. Iván

Több gépkocsivezető a 2002-ben elfogadott 195-ös számú sürgősségi kormányrendelet 72-es cikkelyének 7-es bekezdésére alapozik, amikor egy olyan bel- vagy külvárosi helyen parkol, ahol az útjelző táblák ezt nem tiltják. A jogszabály kimondja: amennyiben ilyen helyen hagyja valaki a kocsiját, akkor meg kell bizonyosodnia arról, hogy a járdán minimum egy méter áll a gyalogosok rendelkezésére. Igen ám, de 2014-ben a már említett 61-es számú városi tanácsi határozat kimondja: kihágást követ el valamennyi olyan gépkocsivezető, aki Kolozsvár köz- vagy magánterületén parkol. Így tehát egy helyi rendelkezés felülírja mind a sürgősségi kormányrendeletet, mind a KRESZ szabályait.

Beperelték a városi tanácsot

Éppen emiatt 2016 márciusában egy kolozsvári ügyvéd perbe fogta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt és Városi Tanácsot. A járdán parkolás miatt 2015 szeptemberében megbüntetett Ceserean Cristian azzal érvelt: a KRESZ szerint egy gépkocsivezető csupán akkor követ el kihágást, ha nem hagy minimum egy méter távolságot a jármű és a kerítés vagy épület között. Ez a kitétel annak érdekében került a KRESZ-be, hogy elegendő hely maradjon a gyalogosoknak, főleg a babakocsit toló kismamáknak vagy a kerekesszékkel közlekedőknek. Az ügyvéd kifejtette: a helyi tanács tiltása nem írhatja felül azt, amit a közlekedési szabályzat megenged. Mi több, szerinte a helyi döntéshozó testület nem szabhat meg további kötelezettségeket, mint amelyeket a KRESZ már tartalmaz. Ha ezt teszi, állította az ügyvéd, a helyhatóság a szó szoros értelmében módosítja az érvényben levő törvényes rendelkezéseket, konkrétan a KRESZ-t.

Az ügyvéd előbb előzetes panasszal fordult a Kolozsvári Városi Tanácshoz, arra kérve a grémiumot, hogy vonja vissza a 2014-ben elfogadott 61-es számú határozatát. Az ügy 2016 szeptemberében került a döntéshozó testület napirendjére. A Ioana Alexandra Feşnic városházi jogtanácsos által összeállított, Raul Florin Lola irodavezető és Vasile Banga akkori városházi rendőrparancsnok kézjegyével ellátott, valamint Emil Boc polgármester által ellenjegyzett, a panasszal kapcsolatos tájékoztatás szerint az említett sürgősségi kormányrendelet és a helyi tanács határozata nem ugyanarra a rendelkezési területre vonatkozik, így a kettő nem zárja ki egymást. „A 61-es számú tanácsi határozat nem a közlekedési szabályok megszegésére, hanem Kolozsvár köz- és magánterületének igazgatására vonatkozik” – olvasható a polgármesteri hivatal vezetősége és a városi tanácsosok számára készített állásfoglalásban. Ugyanakkor a jogász azzal érvel, hogy a 2006-ban elfogadott 1391-es számú kormányhatározat 142-es cikkelyének n betűje értelmében a közút kezelője megengedheti a járműveknek a járdán történő részleges vagy teljes parkolását. A városháza ezt a passzust úgy értelmezte: sebaj, akkor mi megtiltjuk.