Szijjártó: a határon túl élő magyarok képviselete továbbra is a külpolitika fontos feladata marad

Szijjártó: a határon túl élő magyarok képviselete továbbra is a külpolitika fontos feladata marad
A határon túl élő magyar nemzeti közösségek érdekképviselete továbbra is a külpolitika egyik legfontosabb feladata marad, ahogyan eddig is az volt - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére jelölt miniszter a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden, kinevezése előtti meghallgatásán.

Szijjártó Péter elmondta, a nemzeti egység megléte olyan erőforrás, amelyet nehéz lenne mással helyettesíteni. Úgy vélekedett, hogy kevés ügyben alakult ki pártokon átívelő nemzeti konszenzus az elmúlt években. Amelyekben mégis, azokat leginkább a nemzeti összetartozás bizottságának hatásköréhez lehetett kötni. Hangsúlyozta, minden nemzetközi nyomástól függetlenül kizárólag a magyar érdeket lesznek hajlandóak figyelembe venni. Ezután is használják majd a nemzetközi politikai eszköztár minden létező kellékét a magyar nemzeti közösségek megvédése érdekében, és továbbra is visszautasítják azon bántó és méltatlan vádakat, amelyek azt próbálják láttatni, hogy a magyar kormány határon túl élő magyarokat védő politikáját egy harmadik szereplő határozza meg - szögezte le Szijjártó Péter.

A magyar külpolitika határozott és kemény lesz 

- jelentette ki Szijjártó. A miniszterjelölt kitért a magyar-román kapcsolatra is. Szavai szerint a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében még nyitva áll egy kapu, van egy jogi lehetőség arra, hogy az iskola működni tudjon szeptembertől, ugyanis jelenleg olyan irányba módosítják a román oktatási törvényt, hogy az oktatási miniszter saját határozatban tudjon létrehozni egy intézményt.

Amennyiben ez a jogalkotási folyamat nem megy végbe, át kell gondolni, mit szükséges tennie a magyar kormánynak. Ugyanez vonatkozik a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemmel kapcsolatban létrejött fúzióra - jegyezte meg.    

A miniszterjelölt beszámolt arról, hogy a jövőben is hangsúlyosan tekintenek a határon átnyúló gazdaságfejlesztési programra. A kormány szerint a magyar nemzetpolitika célja az, hogy a magyar nemzeti közösségeket a lakóhelyükön erősítse meg.Szijjártó Péter közölte, hogy legutóbbi bizottsági megjelenése óta mintegy 31 ezer pályázót támogattak csaknem 43,5 milliárd forinttal a határon túli gazdaságfejlesztési programmal. A támogatásoknak köszönhetően 82,5 milliárd forintnyi beruházás jött létre magyar vállalkozók által a határon túli területeken.

Szávay István (Jobbik) szolidaritást és kompromisszumkészséget kért az új ciklusban a miniszterjelölttől, és azt szorgalmazta, a kormányzati kommunikáció vegyen vissza abból, hogy az ellenzéket hazaárulónak próbálja beállítani. Megjegyezte, hogy bár a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése során "majdnem baj lett", de jó volt látni a példás összefogást.

Molnár Zsolt (MSZP) elismerve, hogy a kormány sokat tett a Kárpát-medence magyarságáért, azonban azt mondta, nem mindegy a motiváció: vajon nem azért cselekedtek-e így, hogy levélszavazatokat szerezzenek?
    
A bizottság öt fideszes és egy KDNP-s igen szavazattal, két jobbikos nem ellenében, egy MSZP-s tartózkodással egyetértett Szijjártó Péter miniszteri kinevezésével.Ezt követően létrehozták az ellenőrző albizottságot, valamint az autonómia-albizottságot.