Szerencsétlen a jelene a jobb napokat élt New York szállónak

Sehogy sem talál jó gazdára Kolozsvár egykor legigényesebb középülete

Szerencsétlen a jelene a jobb napokat élt New York szállónak
Úgy tűnik, beláthatatlan ideig kell még várni arra, hogy az egykori kolozsvári New York szálló tágas termeiben újra fényt árasszanak a csillárok, hogy újabb történetek szövődhessenek vele kapcsolatban, hogy egyáltalán látogatható legyen. Az egykor oly impozáns neobarokk palota, amely több mint egy évszázadon át sok-sok láthatatlan szállal kapcsolódott a város életéhez, hosszú évek óta elhagyatott sivárságban dohosodik, omladozik. A jelek szerint a város egyik legjellegzetesebb műemlék épülete nem talál olyan tulajdonosra, aki képes lenne a benne rejlő lehetőségeket felismerni, ésszerű befektetési tervet kidolgozni és megvalósítani, és törvénytisztelő állampolgárként élni. A huszadik század közepétől Continental szálló nevet viselő szerencsétlen sorsú palotával kapcsolatban a legújabb fejlemény, hogy jelenlegi tulajdonosát – az előzőhöz hasonlóan – körözi a rendőrség, mivel a szamosújvári szigorított börtönben kellene lennie.

A századfordulótól a huszadik század második feléig New York, majd Continental nevet viselő palotának két éve csak a körvonalai láthatók, ugyanis amikor már a járókelők testi épségét veszélyeztető vakolat- és stukkódarabok kezdtek hullani homlokzatáról, a tulajdonos védőhálóval vonatta be, és bejelentette, hogy elkezdi a tatarozást. Mindamellett, az elmúlt két évben valószínűleg annyit tettek, hogy leverték a meglazult darabokat, helyenként esetleg vakoltak egy keveset. A homlokzaton semmit nem restauráltak az elmúlt időszakban – mondta lapunknak Virgil Pop műépítész, a Kolozs megyei műemlékvédelmi igazgatóság főtanácsosa.– A jelek szerint az egykori Continental nem hoz szerencsét tulajdonosaira, mivel mind börtönben végzik, vagy fordítva, a tulajdonosok hoznak balszerencsét az épületre, mivel mind olyanok jutnak birtokába, akik börtönbe valók – állapította meg kesernyés humorral Virgil Pop. A palota jelenlegi tulajdonosát, Ioan Bene üzletembert ugyanis a Kolozs megyei törvényszék január végén három év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte megvesztegetés miatt, a Horia Uioreanu korábbi megyei tanácselnök korrupciós perében. Benét nem tudták kézrekeríteni, jelenleg is körözik, mivel a szamosújvári szigorított börtönben kellene elkezdenie letölteni a kiszabott büntetést. Az előző tulajdonos, az Ardeleana céget birtokló Dorel Tămaş nevére szintén nemzetközi körözés van érvényben, őt 2014 májusában ítélték négy év letöltendő börtönbüntetésre ingatlanügyletekkel kapcsolatos bűntény miatt – írta az Adevărul február 2-i összegzésében.Ioan Bene Napocamin nevű cégének 2016-ban körülbelül 28 millió eurós adóssága volt az adóügyi hatóságnál. Az üzletember 2013 augusztusában ötmillió euróért vásárolta meg a volt Continentalt. Akkoriban azt nyilatkozta a sajtónak, hogy 7,5 millió eurós befektetéssel felújítja és átalakítja az egykori szállót és éttermet, amelyben többek között luxuslakrészeket, a pincében éjszakai klubot működtetett volna, sőt nem mindennapi látványt kínáló panorámateraszt is emlegetett… Ehhez képest, 2015 decemberében egy járókelő fejére esett a továbbra is sorsára hagyott épület homlokzatának egy darabja. – A Napocamin cég akkor közleményt adott ki, amelyben azt állították, hogy az épület felújításának folyamatát már 2014-ben elindították, de a munkálatok a dossziét illető városházi huzavona, az engedélyek halogatása miatt nem kezdődhettek el.2016 februárjában a tulajdonos (a későbbiekben meg is hosszabbított) építkezési engedélyt kapott az épület homlokzatának sürgős helyreállítására, felállványozták, és az Egyetem és Jókai utcai járdaszakaszok fölé fa védőalagutat építettek. Az Adevărul által idézett ingatlanpiaci források szerint, Ioan Bene az elmúlt hónapokban megkísérelte eladni az épületet.A korábbi tulajdonos, Dorel Tămaş üzletházat, mallt akart volna kialakítani a neobarokk főtéri palotában; ez a terv már a parkolóhelyek hiánya miatt is kudarcba fulladt volna – vélte Virgil Pop. A műemlékvédelmi szakember elmondta, annak idején a Területi Műemlékvédelmi Bizottságtól nem is kapták meg erre a tervre vonatkozóan a jóváhagyást, ezért a bukaresti testülethez fordultak – tette hozzá. 2008-ban építkezési engedélyt kaptak a városházától az épület restaurálására, a tereknek az üzletház céljait szolgáló átrendezésére, funkcióváltására, de semmilyen munkálatot nem végeztek. 2009-re a cég csődbement, a szálloda épületét licitre írták ki, a város pedig élhetett volna, de mégsem élt elővásárlási jogával.Az épület belsejének romlása mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy nem használják, nagyon régóta nem fűtik, a falakban felgyűlt nedvességet pedig az olajalapú festékréteg visszafogja, ezért pattogzik fel, hámlik egyre a vakolatréteg is – részletezte a műemlékvédelmi főtanácsos. A felújítás során a falakat teljes mértékben le kell majd tisztítani, a megmaradt falfestést is el kell távolítani – tette hozzá. A palota földszinti, reprezentatív tereinek falait egyébként aranyozott, kompozit fejezetes pilaszterek, barokkos kártusok tagolják, mennyezetét ívelt vonalú, rácsozással és növényi motívumokkal díszített stukkók díszítik…

A Pákei Lajos városi főépítész által tervezett, 1893–1894-ben épített New York szálló volt az első középület a városban, amely saját áramfejlesztő által biztosított villanyvilágítással rendelkezett, belső udvarának üvegteteje egy leleményes szerkezet segítségével nyitható-csukható volt. 1912-ben akkori bérlője, Fészl József központi fűtést, fürdőket, telefont, fedett és fűtött téli tekepályát alakított ki az épületben, éttermében a francia konyha akkoriban közkedvelt étkeit készíttette a vendégek számára. Korszerűsége, kényelme, vendéglőjének híre, a kávéházában pezsgő kulturális élet a város egyedülálló vendéglátóhelyévé tették. Híre-neve, pincéreinek előzékenysége még continentalos korszakában is megmaradt.A jelen valósága ezzel szemben az, hogy a város egyik leglátványosabb, építészeti megoldásait és formanyelvét tekintve is egyedülálló épülete lassacskán kísértethotellé válik, amely sehogy nem talál olyan gazdát, aki képes legyen értékeit felismerni, felújítani és becsülettel hasznosítani. Hiányosságként, akadályként emlegetik a parkolóhelyek hiányát – mindeközben rengeteg példa létezik már történeti épületek alatt kialakított mélygarázsokra, többek között az egykori New York szállóval egykorú, 19. századi budapesti paloták esetében is.