Szerelem, zene, varázslat 2020-ban, járvány idején
Mozart-bemutató a magyar operában
Mozart-bemutató a magyar operában
Vissza

Szerelem, zene, varázslat 2020-ban, járvány idején

Hosszú szünet után Wolfgang Amadeus Mozart Varázsfuvolájával indította évadát a Kolozsvári Magyar Opera. Az október 3-án bemutatott, újszerű színrevitelű produkció a november 13. és 20. között sorra kerülő 30. Mozart Fesztivál egyetlen offline eseménye lesz.

A varázsfuvola Mozart utolsó, kétfelvonásos operája, ugyanakkor talán a legismertebb alkotása. A 229 éves mű meglepő aktualitásról tett bizonyságot az alkotók, Selmeczi György zeneszerző-karmester és Tompa Gábor rendező megvilágítása által. Ez a nézőpont időszerű kontextusba helyezte és kiemelte Mozart csodálatos zenéjének és Emanuel Schikaneder szövegkönyvének1 összetettségét és szimbolikáját, új jelentésárnyalatokkal gazdagítva az örök érvényű üzenetet: egymástól elvonatkoztatva igen nehéz a jót és a rosszat helyesen megítélni, de minden helyzetben megtartó erő a szeretet, a művészet, a zene és – nem utolsósorban – a humor.

Pamina és Tamino - Gebe-Fügi Renáta és Erdős Róbert (Fotók: Márkos Tamás)

Az opera különleges kihívást jelent, nemcsak a vírus okozta megszorítások miatt, hiszen a megszokott 2-5 főszerepes operáktól eltérően A varázsfuvola 12 főszereplőt vonultat fel, a főszerepek pedig kettős szereposztást kívánnak. Ezúttal a hősszerelmesek, Pamina és Tamino szerepében a fiatal és ígéretes Gebe-Fügi Renátát és a marosvásárhelyi születésű, Budapesten tanuló Erdős Róbertet csodálhattuk. Az ifjú énekesnő a 24. Mozart Fesztivál előadói verseny első díjazottja, ez a második előadás, amelyben énekesként színpadra lépett. Papageno és Papagena alakját Sándor Csaba és Kolcsár Katalin formálták meg. Az Éj királynőjének hatalmas technikai kihívást jelentő dallamait Vigh Ibolya szólaltatta meg, Sarastro mély regiszterű bölcsességét pedig Köpeczi Sándor tolmácsolta. Monostatos, Sarastro – ezúttal csupán lelkében fekete – szolgáját Peti Tamás Ottó, két főpapját pedig Sándor Árpád és Sipos Endre alakította. A királynő három udvarhöl­gyének szerepében Fülöp-Gergely Tímeát, Barabás Zsuzsát és Veress Orsolyát hallhattuk.

Mozart az opera műfajának felülmúlhatatlan óriása, 13 operája közül 6 a legtöbb operaház műsorában ma is alapmű. Dallamainak varázsa, frissessége, formai tisztasága minden hallgatót magával ragad, de csak az értő és figyelmes fül előtt tárul fel igazán a mester tudatos komponisztikai eszközhasználata a különböző jellemek, hangulatok, szimbólumok, drámaiság és cinikus humor ábrázolásában. Operái nagy részét olasz nyelvű szövegre írta, ám két művét, a Szöktetés a szerájbólt és A varázsfuvolát német daljáték ihlette. Az utóbbit ezúttal magyar nyelven, Selmeczi György és Szőcs Géza kitűnő fordításában élvezhettük. Határozottan érzékelhető volt a hozzáértő, zenei fül, ugyanis a fordítás szépen illeszkedett Mozart zenéjére, tiszteletben tartva azt, anélkül, hogy zavaró hangsúlyok kerültek volna a némettől igen különböző hangzású magyar szövegbe. A beszélt részek helyenként szabadabb, az eredetitől kissé eltérő, ám az aktualitáshoz közelebbi fordításúak – vírus- és genderélcelődés is helyet kap bennük.

Pamina és Sarastro - Gebe-Fügi Renáta, Köpeczi Sándor

A varázsfuvola története keleti eredetű, a varázslatos Egyiptomban játszódik. Sarastro alakját Zarathusztra, az óperzsa tűzimádó vallás megalapítója inspirálta, mai analógiája lehet a mester, aki beavat az igazság, zene, és kultúra világába. A szövegíró Schikaneder bécsi színigazgató és a zeneszerző maga is köztudottan a szabadkőműves ideológia szolgálatában álltak, így a mű rejtett szimbolikája is ezt az eszmét tükrözi. Sarastro szentélye egy nagy szabadkőműves-páholy jelképe, míg Tamino és Pamina próbatételei a szabadkőműves szertartások megfelelői. A szabadkőművesek a 18. század második felének felvilágosult, társadalmi és politikai haladásért küzdő, titkos szövetségekbe tömörülő gondolkodói. Az előadás kényelmetlen kérdéseket is megpendít. Milyen megítélés alá kerülnek ma a szabadgondolkodók? Mekkora a kecsegtetőnek mutatkozó, de sokszor ártalmas digitális tér és média hatalma? Mi a rossz, mi a jó? Meddig terjed valójában a szabadságunk?

A színpadkép egyáltalán nem tündérmeséhez illő, a jelenkori világ ihlette, szürke, elszigetelt, bunkerszerű, ám e szürke falakra kivetített képsorok – és a bennünk megszülető kérdések, válaszok – színezik az előadást hol tetszetősen, hol pedig kényelmetlenséget teremtve. A nyitány alatt a közelmúlt képkockái peregtek le szemünk előtt, az opera kezdetét jellemző „éjszakával”, bizonytalansággal, félelemmel és káosszal összhangban. A nyitány közepén hirtelen elhallgat a zenekar, majd háromszor három akkord hangzik el lassú tempóban, a három kopogó ritmus képileg három szabadkőműves-jelképhez kapcsolódva a mű során később többször is megjelenik. A hármas szám fontos szerepet tölt be az operában, hiszen Taminót három hölgy és három gyermek kalauzolja, a szerelmeseknek három próbát kell kiállni, az opera alaphangneme Esz-dúr (előjegyzése három bé).

Sándor Csaba Papageno szerepében 

Számos kreatív rendezői megoldás is megragadhatta a szemfüles néző figyelmét. Az első jelenet kígyója a vírushelyzetben új hatalommal lett felruházva, a főhőst pedig legyőzi félelme. A három udvarhölgy egészségügyi védőruhával és hordággyal felfegyverkezve menti meg az ifjút. Tamino egyetlen „fegyvere” a varázsfuvola, a zene tiszta ereje, amelynek segítségével – Orfeuszhoz hasonlóan – szerelme szabadítására igyekszik. Papagenóra a herceg egy kalitkában talál rá – a mű elején a madarász tökéletes láncszeme egy anyagias világnak, olyan világ szolgálatában áll, mint amilyen őt is kiszolgálja. A némaságot, Papageno ideiglenes büntetését  egészségügyi maszk jelképezi. Az előítéletre ösztönző, demagóg, csillogó látszatban tetszelgő Éj királynőjét politikai pulpitus mögött láthatjuk. A gyermekek olyan járművel érkeznek a főhősök segítségére, amelyik az elmúlt időszakban reflektorfénybe került Kolozsvár utcáin: rollerrel.

A zenekar hangzása egységes, stílushű, kiforrott volt Selmeczi György finom, pontos vezénylete alatt. A karmester a szöveg társfordítójaként, a mű kitűnő értőjeként és csodálójaként odaadó figyelemmel követte és kézben tartotta a színpadi eseményeket.

Erdős Róbert üdítő hangszínét, gyönyörű melizmáit öröm volt hallgatni, a közönség az első felvonás Kép-áriáját már tapssal jutalmazta. Tiszta, egymáshoz találó hangszínnel énekelt a barátságról, szabadság- és szerelemvágyról Pamina és Papageno a Ha férfi szívét szikra éri... kezdetű kettősben az első felvonásban2.

Monostatosként Peti Tamás Ottót láthatta a közönség

Az első, színfalak mögött felcsendülő kórusrész sajnos alig hallatszott, ám később, amikor a kórus a színpadon énekelt, már minden tisztán hallható volt. A gyermekkar meglepő, átható tisztasága Kálló Krisztián munkáját dicsérte. Gyönyörűen énekelték a legnehezebb gyermekkórusrészt is a második felvonásban, minden hangsúly a helyére került, a szöveg könnyen érthető volt, így az elkeseredett Paminának valódi angyalhangok adhattak új reményt. Pamina mély bánatában énekelt áriája alatt a teremben Gebe-Fügi Renáta őszinte fájdalmat tükröző, szépséges hangja töltötte be a szíveket. A fiatal művész zenei és színészi tehetségéről egyaránt tanúságot tett.

Papageno és Papagena jelmeze a szokásostól eltérően nem tarka volt, hanem inkább a szürke dominálta, ám az elrejtett élénkpiros szín és kettejük játékos alakítása enyhítette a sokszor komolyra forduló történetet. Tamino Paminaval és  Papagenóval karöltve végül bizonyította kitartását, tisztaszívűségét, erőre és tudásra tett szert az önuralom és a zene tisztító ereje által.

Nehéz ismert művet új szemszögből bemutatni, ám az alkotóknak ezúttal sikerült: nem a mesét vitték színpadra, hanem a valóságot mesélték el. Mozart művének üzenete igazán érvényt nyert, emlékeztette a ma emberét, hogy a látszat néha csal, az előítéletektől óvakodni kell, a bosszúvágy súlyát jobb letenni, a barátság, a szerelem, az őszinte hit és a zene megtart bármilyen bizonytalan és félelemteljes helyzetben.

1A szövegkönyv August Jacob Liebeskind meséjének alapján íródott.

2Ennek dallamára írta Ludwig van Beethoven az Esz-dúr gordonka–zongora-variációit [WoO 46].

(Fotók: Márkos Tamás)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Bukarestben és az erdélyi megyékben ...
Felmentette első fokon a bukaresti ...
Koronavírusos beteg Medgyesen – ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ