Székely István: Iohannis számít Orbanra
Vissza

Székely István: Iohannis számít Orbanra

Az előrehozott törvényhozási választások megszervezésének lehetőségeiről, a pártoknak az ehhez való viszonyulásáról beszélgettünk Székely István politológussal, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökével. A szakember elmondta: az előrehozott választások megszervezésében az alkotmány előírásainak teljesítése korántsem könnyű, mindamellett Klaus Iohannis államfő és Ludovic Orban miniszterelnök az elmúlt napokban megegyeztek egy forgatókönyvről, amelyet viszont nem részleteztek.

A politológus szerint a témában jelentős változást jelent, hogy Iohannis – Orban hivatalba lépése óta először – kifejtette: elégedett a kormányfő tevékenységével, és a következő kormányban is számít rá. Ugyanakkor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága jelenleg 40 százalék körülre tehető, miközben a parlamentben csak húsz százalék arányban vannak jelen.

Székely István politológus a Szabadságnak adott interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány előírásai világosak: az előrehozott választások megtartásának előfeltétele az, ha a hivatalban levő kormány miniszterelnöke – azaz jelen esetben Ludovic Orban – lemond, vagy pedig a kabinet egy bizalmatlansági indítvány elfogadása nyomán megbukik. Ha valamelyik forgatókönyv megtörténik, a következő hatvan nap leforgása alatt a parlamentnek kétszer vissza kell utasítania az új kormány megválasztására vonatkozó javaslatot, ezek után az államelnök kiírhatja az előrehozott választásokat.

A téma egyébként elég régóta napirenden szerepel, hiszen ez volt a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek, az USR-nek talán a legfontosabb programpontja – jegyezte meg Székely István. A legtöbbet hangoztatott érv az, hogy a parlament még a 2016-os politikai erőviszonyokat tükrözi, és ebben a Szociáldemokrata Párt  (PSD) 40 százalék fölötti parlamenti aránnyal rendelkezik. Az USR-nek érdeke az előrehozott választás, mivel a támogatottsága most nagyobb, mint 2016-ban volt.

A kormányon levő Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) úgyszintén érdeke lenne, ha a parlamenti választásokat előre hoznák, hiszen az elnökválasztás után mért támogatottsága most 40 százalék fölötti, a parlamentben viszont csak 20 százalék körüli képviselettel rendelkezik. A párt kisebbségi kormányt alakított, márpedig erős parlamenti háttér nélkül nincs könnyű dolga. A költségvetést is sürgősségi kormányrendelettel fogadták el, ami alkotmányjogi aggályokat is felvet – részletezte a politológus.

„Az igazi probléma az, hogy nagyon nehéz az előrehozott választásokat lehetővé tevő feltételeket teljesíteni. Ugyanakkor Klaus Iohannis államfő a napokban tárgyalt a miniszterelnökkel, és megegyeztek egy forgatókönyvben, amit nem hoztak nyilvánosságra. Fontos viszont, hogy Iohannis kijelentette – a kabinet hivatalba lépése után először – hogy meg van elégedve Orban tevékenységével, és a következő kormányban is számít rá” – fejtette ki Székely István.

Úgy vélte, az államfőnek ez a megállapítása jelentős változás, mivel eddig Iohannis nyitva hagyta a kérdést, hogy kit látna az előrehozott választások után megalakuló kormány élén. Nem tették viszont egyértelművé, hogy Orban lemond, s ily módon kezdődik el az új kormány jelölésének procedúrája, vagy pedig kiprovokál a szociáldemokraták részéről egy bizalmatlansági indítványt. Ennek talán megfelelő témája lehet a kétfordulós önkormányzati választások bevezetésének sürgősségi kormányhatározattal való elfogadása, amit az PSD és az RMDSZ is mereven ellenez.

A politológus szerint az előrehozott választás megszervezésének lehetősége azért is többesélyes, mert három párt van jelenleg a parlamentben, amelynek ez nem érdeke: az egyik a PSD, amelynek a parlamenti képviselete szinte megfeleződne a mostani felmérések szerint. Nem érdeke a Ponta-féle Pro Romániának sem, hiszen területi szervezetei nemigen vannak, s kérdéses, mire tudna most alapozni egy választási kampányt. Hasonlóképpen nem kedvezne jelenleg a Liberálisok és Demokraták Szövetségének, az ALDE-nak sem, mivel ennek sincsenek széleskörű, erős helyi szervezetei. Mindamellett az ALDE lehet, hogy meggyőzhető, hiszen politikailag elég sok szállal kötődnek a liberálisokhoz is.

Kétségtelen továbbá, hogy – párttól függetlenül – sok olyan parlamenti képviselő van, akik lehet, hogy nem érdekeltek az előrehozott választások kiírásában, és egy titkos szavazás során akár még a pártjuk érdekei ellen is szavazhatnak. Köztük vannak azok a törvényhozásbeli tagok, akik már tudják, hogy nem kerülnek befutó helyre pártjuk listájára a következő választásokon, s akik úgy gondolják: saját szavazatukkal nem fogják megrövidíteni a mandátumukat – vélte Székely István.

Traian Băsescu volt államfő nemrég egy olyan kijelentést tett, hogy az önkormányzati és a parlamenti választás egyidejű megszervezése végső soron a PSD-nek előnyös, hiszen a polgármestereik – márpedig országszerte nekik van a legtöbb – nagy mobilizáló erővel bírnak. Ez helytálló lehet? – kérdeztük a politológust.

Az alkotmánybíróságnak létezik egy – a Velencei Bizottság ajánlására alapozó – állásfoglalása azt illetően, hogy nem jó az önkormányzati és a parlamenti választásokat egyidejűleg tartani – emelte ki Székely István. Mint fogalmazott, Băsescu megállapítása ellenére, nem valószínű, hogy a PSD-nek érdeke lenne az előrehozott választás, hiszen számukra inkább az időnyerés tűnik megfelelő stratégiának. Miután Ponta 2015-ben kivitte a PSD-t a kormányból, s tisztségbe került a Cioloş-féle technokrata kabinet, a PSD ellenzékben egy év alatt annyira vissza tudott erősödni, hogy megnyerte a választásokat. Most is ezt láthatjuk, ugyanis a tavalyi utolsó felmérés már a PSD erősödését mutatta – hívta fel a figyelmet a politológus.

A szociáldemokraták érdeke az, hogy derüljön ki: a PNL-kormány megszorító intézkedéseket fog életben léptetni, amire egyébként éppen azáltal kényszerül, hogy a PSD-kormányzás olyan szociális intézkedéseket hozott, amelyeknek nem volt meg a gazdasági alapjuk. A PNL-nek azért is előnyére válna az előrehozott választás, mert nem egyértelmű, hogy mennyire elég az a szimpátia-hullám, amit Iohannis megválasztás kapcsán a párt besöpörhetett.

Ugyanakkor azáltal, hogy az államfőválasztás második fordulójába nem az USR, hanem a szociáldemokraták jelöltje került be, a PNL visszavette annak a szavazóbázisnak egy részét, amely eredetileg tőle pártolt el az USR-hez szociáldemokrata ellenessége miatt – állapította meg a szakember. Az USR éppen annak kapcsán erősödött meg, hogy a PSD-nek a leghangosabb ellenzéke volt, és az utcai megmozdulások élére állt, követelve az előrehozott választásokat.

„Azt is mondhatnánk, a PNL azért képviseli most az előrehozott választás kérdését, mert stabilizálni akarja a szavazóbázist, amelyet az USR-től visszavett, tekintve, hogy a két párt úgymond a közlekedő edények elve alapján osztozik egy bizonyos szavazótáboron. Az nyilvánvaló, hogy az önkormányzati választásokon Erdély nagyvárosaiban a liberálisok és az USR fog egymással vetekedni” – fejtette ki a politológus.

 


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nyári túrákon: Árnyas erdők, kék tó és ...
Csalogató a Szászsebes melletti ...
Októberi bakancslista Mátyás- és ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ