Szeben és Kolozsvár az UNESCO kreatív városok jelöltlistáján
Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda a legkreatívabb hazai város
Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda a legkreatívabb hazai város
Vissza

Szeben és Kolozsvár az UNESCO kreatív városok jelöltlistáján

A hazai városok közül Kolozsvár és Nagyszeben elsőként csatlakozhat a Kreatív Városok Hálózatához, a két erdélyi település ugyanis továbbra is versenyben maradt, miután az UNESCO elfogadta csatlakozási pályázatukat. Most értékelési szakasz kezdődik, amelynek végén – várhatóan novemberig – döntés születik arról, hogy a két hazai város beléphet-e a kreatív hálózatba, amely a kezdeményezés 2004-es megszületése óta immár 246 tagot számlál, ám eddig Romániából egyet sem. A hazai városok kulturális vitalitását felmérő tanulmányban Kolozsvár és Nagyszeben előkelő helyet foglal el, bár a legfrissebb statisztikák szerint Kolozsvár után két székelyföldi város, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda kulturálisan a legéletképesebb, Nagyszeben sorban a negyedik. Kolozsvár a viatalitási tényezők többségében listavezető, bár az egy főre jutó kulturális költségvetést tekintve a sor végén kullog.

Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2004-ben azzal a céllal hozta létre a Kreatív Városok Hálózatát, hogy szorgalmazza a városok közötti és a kisebb települések városokkal való együttműködését, a kreativitást a fenntartható fejlődés egyik stratégiai tényezőjeként elismerve gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti szempontból egyaránt. A hálózat célja a kulturális tevékenységek, termékek és szolgáltatások létrehozásának, előállításának, terjesztésének megerősítése; kreatív és innovatív hubok létrehozása; a kulturális ágazatban dolgozók lehetőségeinek bővítése; a kulturális élethez való hozzáférés, részvétel javítása, különösen a marginalizált csoportok számára. A hálózat tagjai vállalják, hogy megosztják egymással jó gyakorlataikat, erősítik a kultúra és kreativitás szerepét a mindennapi életben és elősegítik szerepvállalásukat a városfejlesztési tervekben is. A városoknak a realitáshoz alkalmazkodó, megvalósítható akciótervet kell kidolgozniuk, amelyet a kedvező novemberi döntést követő négy év alatt helyi és nemzetközi szinten a hálózat céljaival összhangban fognak megvalósítani.

Mi teszi alkalmassá a két erdélyi várost arra, hogy a kreatív városokat tömörítő világszintű hálózat teljes értékű tagjává váljon? Alapos fogódzót kínál ehhez az országos kultúrakutató intézet 2018-as tanulmánya, amely 46 romániai város (megyeszékhelyek vagy legalább 50 ezres lakosságú városok) adatait dolgozta fel a kulturális infrastruktúra, kulturális költségvetés, szakképzett humán erőforrás, kulturális részvétel, kreatív iparágak és (2018-ban először) kulturális létesítmények tekintetében. Megvizsgálták a kultúratermelést és a kultúrafogyasztást a lehető legszélesebb körű szempontokból: kulturális intézmények (múzeumok, színházak, könyvtárak stb.) és kreatív vállalatok száma, üzleti forgalma, szakképzett alkalmazottainak a száma, szakképzett kultúrmunkások megfelelő szakmai felkészítésének kapacitása. A tanulmány azzal is számolt, hogy mekkora közönség követi a különféle intézmények előadásait, hányan látogatják a könyvtárakat, mennyi pénzt fordítanak a városok a kultúrára. A nemzetközi felmérések elveihez és számítási módszertanához illeszkedő rendkívül soktényezős elemzés alapján létrejött rangsorolás érdekes képet fest a hazai nagyvárosok kulturális életképességéről. Bukarest nem szerepel a vizsgált városok között.

Sepsiszentgyörgy költ a legtöbbet kultúrára

A legnagyobb kulturális vitalitású hazai város Kolozsvár, amely a vizsgált hatféle mutató közül három esetében listavezető, a kulturális részvétel tekintetében negyedik, míg a kulturális létesítmények és költségvetés kategóriában az utolsók között találjuk.

A kultúrára szánt pénzforrásokat illetően a toplista első helyét Sepsiszentgyörgy foglalja el lehengerlő eredménnyel: 3,421-es mutatójával messze lekörözi a sorban második Krajovát a maga kettőt alig meghaladó adatával. A harmadik helyen Arad szerepel (1,797), a negyediken Csíkszereda (1,473), Nagyszeben ötödik (1,408). A vizsgált városok felének esetében ez a mutató negatív értékű, Kolozsvár –1,063-mal csak a 41. a sorban. Sepsiszentgyörgy 2016-ban nemcsak az egy főre jutó kulturális költségvetés tekintetében ért el ilyen jelentős eredményt, de a helyi költségvetésben a kultúrára szánt pénzalapok aránya is kiemelkedő. Bár 2016-ra a kulturális kiadások alig egy év alatt megkétszereződtek, a tanulmány ugyanakkor 2017-re már a listavezető pozíciót veszélyeztető csökkenést jelez.

A kultúrában foglalkoztatott humán erőforrás tekintetében Kolozsvárt Marosvásárhely, Tărgu Jiu és Csíkszereda követi, Nagyszeben a 8., Sepsiszentgyörgy a 10. a jegyzékben.


Sepsiszentgyörgy önkormányzata nem bízza a véletlenre kulturális stratégiájának kidolgozását,  előzetesen felméri a lakossági igényeket (Fotó: Kristó-Gothárd Hunor)

A kulturális részvételt illetően Nagyszeben dominánsan első, a negyedik helyet elfoglaló Kolozsvár kulturális részvételi mutatója alig valamivel több mint a nagyszebeninek a fele. A második Botoşani, a harmadik Marosvásárhely, míg Csíkszereda 9., Sepsiszentgyörgy 25.

A kulturális létesítmények tekintetében Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy fej fej mellett abszolút listavezetők (1,81-es és 1,80-as mutatóval), Slobozia a harmadik (1,36), míg Kolozsvár csak a 21. Ebben a kategóriában az elemzésben érintett 46 városból csak 24 esetében álltak rendelkezésre adatok.

A kreatív iparágakat illetően Kolozsvár 2,63-as mutatóval magasan elöl jár, a sorban következő Nagybánya mutatója 1,21, Gyulafehérváré 1,13, itt Csíkszereda tizedik, Nagyszeben tizenharmadik, Sepsiszentgyörgy a 28.

A számítástechnika a kreatív Kolozsvár versenylova

Az adatok és elemzések alapján a tanulmány megállapítja, hogy 2012–2016 között a kreatív gazdaságban Kolozsvár abszolút piacvezető. A kreatív-kulturális iparágak szinte minden tevékenységi területe tekintetében a legtöbb céget és szabadúszó művészt tudhatják magukénak, és a kreatív gazdasági mutatót illetően a legjobb eredményt érték el. Ebben az időszakban megnőtt a kulturális ágazat üzleti forgalma és a foglalkoztatottak száma is. Magyarán egyre több pénz forgott és egyre többen dolgoztak a kultúrában, kreatív iparágakban.

2016-ban az ágazatban az egy főre eső forgalom meghaladta a 13 ezer lejt (122%-kal több, mint 2012-ben és 24%-kal nagyobb a 2015-ös forgalomnál). Míg 2012-ben ezer lakosra mintegy 48 kreatív-kulturális ágazati dolgozó jutott Kolozsváron (ami már akkor is magasnak számított), addig 2016-ban már 74. Összehasonlításképpen a kreatív iparágak rangsorában második helyet elfoglaló Nagybányán a forgalom meghaladta a 8500 lejt, a foglalkoztatottak száma pedig az 50-et.

A kreatív-kulturális ágazatban 4759 intézmény működik a kincses városban (a tíz legjobb város közül nincs még egy, amelyik elérné a háromezret), ebben a legnagyobb szelet a szoftverfejlesztésnek és IT-ágazatnak jut. A vizsgált időszakban tanúsított folyamatos fejlődéssel 2016-ra ennek az ágazatnak az egy főre jutó forgalma 7741 lej (ami 30%-kal több, mint egy évvel korábban, és 195%-kal több, mint 2012-ben). A forgalom dinamikus fellendülését követte az informatikai iparágban foglalkoztatottak számának a növekedése is, 2016-ban ezer lakosra mintegy 44 IT-szakember jutott (19%-kal több, mint egy évvel korábban).

A kreatív iparág egyharmadát kitevő IT-szektor mellett Kolozsvár gazdasági fejlődését és társadalmi életét ugyanakkor jelentősen befolyásolja a tanulmány szerint a képzőművészet, előadó-művészet, reklámipar, könyv- és sajtóágazat, kézművesség, amelyek mind növekedtek a vizsgált időszakban.

Budapest, Veszprém után Kolozsvár?

A Kreatív Városok Hálózatának programja hét kreativitási területet ölel fel: irodalom, filmművészet, zene, design, népművészetek, médiaművészetek és gasztronómia. Mára a hálózathoz 80 ország 246 városa csatlakozott. Budapest 2015-ben lett a dizájnhálózat tagja, Veszprém pedig 2019-ben a zenei hálózaté. Az UNESCO Kolozsvárral és Nagyszebennel kapcsolatos döntésére november elejéig kell várni – közölte közösségi oldalán Simona Mirela Miculescu, Románia UNESCO melletti Állandó Küldöttségének nagykövete.

(Borítókép: Pixabay)

Kulturális vitalitásmutató térképe, 2016-os adatok (Forrás: Institutul Național pentru Cercetare și Formare Culturală)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

TŰZ A TETAROM 1-NÉL, A TÖRÖKVÁGÁSNÁL
Alacsony az átoltottság, nehéz behozni ...
Kezdődhet októbertől a vakcinalottó

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd: ...
  • Egy báró szobra
  • VIDEÓINTERJÚ – Hogyan ...
  • Több mint egy tucat település vörös ...
  • Toleranciagyakorlás