Százötven éve adták el az oroszok Alaszkát
Alaszkai eszkimók Barack Obama volt amerikai elnökkel
Alaszkai eszkimók Barack Obama volt amerikai elnökkel
Vissza

Százötven éve adták el az oroszok Alaszkát

Az Egyesült Államok kormánya 1867. március 30-án írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében 7,2 millió dollárért megvásárolta Alaszkát Oroszországtól.

A hajósok évszázadokon át keresték az úgynevezett északkeleti átjárót, amely Szibéria északi partvidéke mentén vezet az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra, s hosszú ideig még azt sem tudták, van-e szárazföldi összeköttetés Ázsia és Amerika között.

A kutatásban a 17. századtól, amikor az érdekeit féltő Oroszország többé nem engedett idegen hajósokat Arhangelszknél tovább, a kozákok jártak élen. 1648-ban Szemjon Gyezsnyov a Kolima folyó torkolatától indult keletre, ki is jutott a Csendes- óceánra, de jelentése elkallódott. 1728-ban az orosz szolgálatban álló Vitus Bering egyértelműen megállapította, hogy a két kontinens között nincs szárazföldi összeköttetés (a két földrészt elválasztó szoros ma az ő nevét viseli), s 1732-ben egy orosz hajó feltérképezte Alaszka északnyugati partjait. Bering egy újabb expedíció során 1741-ben partra szállt egy alaszkai öbölben, ezzel megkezdődött a terület orosz birtokba vétele.

Alaszka az észak-amerikai kontinens északnyugati részén fekszik, területe 1,7 millió négyzetkilométer. Az első emberek mintegy 12 ezer éve jelentek meg itt, feltételezhetően az akkor még létező földhídon vándorolták át Ázsiából, s innen indult meg az amerikai kontinens benépesülése.

 A Bering útja után OroszAmerikának elkeresztelt, a cár fennhatósága alá került területen 1781-ben létesült az első állandó orosz település, amelynek már iskolája és temploma is volt. I. Pál cár 1799-ben kormányzót nevezett ki, akinek székhelye a mai Sitka helyén lévő Novo-Arhangelszk lett, s életre hívta az Orosz–Amerikai Társaságot, amely egyedáruságot kapott a rendkívül jó minő- ségű alaszkai szőrmével való kereskedésre, de ennek fejében újabb és újabb területekre kellett kiterjesztenie az orosz ellenőrzést.                                                                                                                                       Ortodox templom Alaszkában

A jobbára a part mentén és a szigeteken maradó oroszoknak azonban a 19. századtól komoly versenytársakkal kellett szembenézniük: Kanada felől megjelentek a britek, majd az amerikaiak is.

Az orosz kormányzat a vereséggel végződött krími háború (1853–1856) után egyre komolyabban kezdte fontolgatni, hogy feladja a ráfizetéses kolóniát. Az itt élők ellátása egyre nagyobb összegekbe került, a túlvadászat miatt a prémek minősége romlott, a hatalmas területet értéktelennek, stratégiai szempontból védhetetlennek tartották. Úgy vélték, hogy ha megszabadulnak tőle, erőiket Kelet-Szibériára összpontosíthatják, és megelőzhetik az elkerülhetetlennek látszó összeütközést az Egyesült Államokkal. Alaszkát először a briteknek kínálták fel, de ők nem éltek a lehetőséggel, William Henry Seward, Andrew Johnson elnök külügyminisztere viszont hajlott az egyezségre.

Az oroszok washingtoni nagykövetüket, Eduard de Stoeckl bárót bízták meg a tárgyalásokkal. A szerződést hó- napokig tartó egyezkedés után, 1867. március 30-án írták alá, a 7,2 millió dolláros ár körülbelül 5 centet jelentett hektáronként. A közvélemény kedvezően ítélte meg Alaszka megvételét, de a takarékos kongresszus meggyőzése az akkoriban csillagászatinak számító összeg megszavazásáról nem ment könnyen.

A sajtóban csak „Seward jégszekrénye”, „Seward bolondériája” jelzőkkel illették az ügyletet. Az ellenzék hónapokig elnyújtotta a vitát, végül nem kis részben az orosz nagykövet, Stoeckl ügyes megvesztegetései biztosították, hogy 1868. július 14-én pontot tehettek az üzlet végére. (Oroszországban sokáig tartotta magát a legenda, hogy a szerződés csak 99 évre szólt, és a becsületes oroszokat végül becsapták.)

Orosz-Amerika hivatalos átadása még a törvényhozási döntés előtt, 1867. október 18-án megtörtént, azóta ez a nap Alaszka állam hivatalos ünnepe. Ezen a napon Novo Arhangelszkben Lovell Rousseau amerikai tábornok és Alekszej Pescsurov orosz fregattkapitány jelenlétében ágyúk sortüzétől kísérve levonták az orosz és felvonták az amerikai zászlót, s ezzel egyidejűleg felszámolták az Orosz-Amerikai Társaságot. Ugyanaznap vezették be az Oroszországban használatos Julián-naptár helyett a Gergely-naptárt, és megváltozott a nemzetközi dátumvonal is. A területen élő mintegy 700 orosznak felajánlották az amerikai állampolgárságot, de többségük nem élhetett ezzel, mert a bevonuló amerikaiak elüldözték őket.

A történészek véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy Oroszország tudott-e arról, milyen értékes ásványkincseket rejt a potom összegért elkótyavetyélt terület. Alaszka ugyan néhány évtizedig csak kiadást jelentett az Egyesült Államoknak is, 1896-ban a Klondike folyó mentén aranyat találtak. Új aranyláz kezdődött, Alaszkába özönlöttek a kalandorok és szerencsevadászok. Ekkoriban éleződött ki egy hosszú ideig tartó területi vita a Kanadát ellenőrző NagyBritanniával, amely igényt tartott Alaszka délkeleti, aranyban gazdag lelőhelyeire. A viszályt 1903-ban választott bírósági döntés zárta le, amely az amerikai félnek adott igazat.

Alaszka 1912-ben lett territórium, majd fél évszázaddal később, az 1958. július 7-én tartott népszavazás eredményeként, 1959. január 3-án az Egyesült Államok 49. szövetségi állama. Első kormányzóját, két szenátusi tagját és egy kongresszusi képviselőjét ugyanabban az évben választották meg. Érdekesség, hogy a közvélekedéssel ellentétben a szövetségi állam fővárosa nem Anchorage, ahol a lakosság több mint fele él, hanem az alig 30 ezres Juneau, ide költözött ugyanis a kormányzat 1906-ban. A város, amely nevét Joe Juneau arany- ásóról kapta, a második legnagyobb kiterjedésű város az USA-ban. A 2000-es népszámlálás idején Alaszka második legnépesebb települése volt, pár száz fővel többen lakták, mint Fairbankset.


EZ ÉRDEKELHETI
KÜLPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Több tízezer ember rótta le kegyeletét ...
Madáretető műhely vasárnap a Kaszinóban
Még módosítható a köztéri ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ