Szaporodnak Kolozsváron a centenáriumi szobrok
Vissza

Szaporodnak Kolozsváron a centenáriumi szobrok

Újabb centenáriumi “megvalósítással” rukkoltak elő a napokban: mint kiderült, ezúttal egész alakos köztéri szobrot lepleztek le szerdán, Kolozsváron a Budapestet száz éve megszálló Gheorghe Mărdărescu román tábornokról Gabriel Les védelmi miniszter jelenlétében - az eseményről a nacionalista, magyarellenes hangvételű cikkek közléséről ismert Faclia kolozsvári napilap számolt be csütörtöki számában.

A Valentin Tănase által készített szobrot a BBTE gazdaságtudományi kara előtti téren állították fel Románia Kereskedelmi és Iparkamarája kezdeményezésére.

A hét elején Bukarestben a Nemzet Útja nevű civil szervezet felvonulással ünnepelte, hogy száz évvel ezelőtt a román hadsereg bevonult Budapestre, és “felszabadította Magyarországot a bolsevik uralom alól”. A szervezet elnöke, Mihai Tirnoveanu volt az egyik kezdeményezője a június 6-i úzvölgyi román temetőfoglalásnak.     

A kolozsvári szoboravatás szónokai valamennyien azt hangsúlyozták, hogy a román csapatok történelmi tettet hajtottak végre azzal, hogy megszállták Budapestet, és menekülésre késztették a Kun Béla vezette bolsevik kormányt. Ezzel ugyanis távol tartották a kommunizmus rémét Európa szívétől. 
 

Gabriel Les védelmi miniszter beszédében felidézte: az 1918-as román benyomulás után a tábornokot az Erdélyben állomásozó román csapatok parancsnokává nevezték ki. Ilyen minőségében indított támadást Kun Béla bolsevik hadserege ellen, és verte vissza a Tisza vonaláig.

“A végső győzelmet 1919. augusztus 4-én, a román hadsereg budapesti bevonulásával sikerült elkönyvelni” - állapította meg a miniszter. Hozzátette: három és fél hónapon át Mardarescu tábornok vezette a magyar főváros közigazgatását, és biztosította “a háború és a bolsevik terror által elnéptelenített város lakosságának az élelmiszert és az alapszolgáltatásokat”. 
 

Gabriel Les idézte Mardarescu 1919. november 12-i kiáltványát a budapestiekhez, amelyben a tábornok bejelentette a román hadsereg visszavonulását, és közölte: “Románia ismételten kijelenti, hogy a tiszai támadás utáni katonai intervencióját kizárólag a jogos védekezés és a katonai követelmények tették szükségessé, a leigázás gondolata távol állt tőle”. A miniszter azt is megemlítette, hogy a háború után Mardarescu tábornok szorgalmazta, hogy Románia kössön szövetséget Jugoszláviával, Csehszlovákiával és Lengyelországgal, ami aztán később meg is valósult. 
 

Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke kijelentette: “Európa civilizált népei tudják becsülni a hőseiket”. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori tisztségét is betöltő történész arról beszélt, hogy Románia a XX. században két Európát fenyegető veszéllyel is szembeszállt. A román hadsereg 1919-ben a magyarországi hadjáratával a bolsevizmus és a szovjet típusú kommunizmus európai térhódítását akadályozta meg, 1944-45-ben pedig a fasizmus fölötti győzelemhez járult hozzá. “Ezek a fegyvertények tették lehetővé, hogy Erdély jogilag és ténylegesen is a román államhoz tartozzék” - idézte a Faclia napilap az akadémia elnökét. 
 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

US Open: főtábla kapujában Ruse
Ez a könyv egy kapu, amit kinyitunk...
Nem valószínű, hogy károsítják az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ