Szakmát anyanyelven: csak vagy és?
Vissza

Szakmát anyanyelven: csak vagy és?

Minden bizonnyal továbbgondolásra és közös gondolkodásra késztethet(ne) oktatókat, politikusokat, szakmabelieket az a téma, amely felmerült a Kolozsvár Társaság legutóbbi rendezvényén (a Volt egyszer egy egyetem (1945-59) sorozat keretében a Bolyai Tudományegyetem jogászképzésének története) is. Éspedig: anyanyelven kellene-e, lenne-e érdemes valamely szakmát továbbtanulni és elsajátítani a felsőoktatási intézményeken, vagy mindent elsöprő prioritása és előnye van az adott állam nyelvének?

Persze, az említett (szakmainak is mondható) találkozó valójában nem fogalmazta meg, nem is tűzte ki céljául ennek a kérdésnek a megválaszolását, az ötlet inkább csak ismételten felmerült a meghívottak közötti kötetlen és emlékező beszélgetés során. Neves, ismert és elismert jogászok, jogász-politikusok osztották meg a hallgatósággal emlékeiket, saját tapasztalataikat az egyetemi felvételiről, általában az oktatásról a jogi karon, a szakmában való boldogulásról, az anyanyelvű vagy az állam nyelvén történő szakképzés egyénenként megtapasztalt előnyeiről, a magyar és/vagy román szakmai nyelv elsajátításának szükségességéről és fontosságáról. 

A rendezvényen részt vett Hajdú Gábor (volt egészségügyi miniszter) és Buzeskó György (nyugalmazott bíró), ők azon kevesek közé tartoznak, akik még magyarul kezdték meg és végezték el jogi tanulmányaikat a Bolyai Tudományegyetemen, amely csak másfél évtizedig működött: a második világháború után alapították meg az egyetemet, amelyen magyar jogi képzés is folyt, és kezdetben még mindenki azt hitte, a romániai magyarság felsőoktatási igényét ez folyamatosan és változatlanul ki fogja elégíteni. Ellenben az 1956-os magyarországi forradalom után egyre inkább lehetett érezni a román állam- és pártvezetés szándékát az egyetem megszüntetésére, majd ez be is következett az 1959-es egyetemegyesítéskor, amikor a Bolyait összevonták a Victor Babes Egyetemmel. Veress Emőd és Kokoly Zsolt jogászok helyesen döntöttek, amikor megjelentették (még tavaly) könyvüket a Jogászképzés a Bolyai Tudományegyetemen 1945-1959 címmel, hiszen értékes fogodzót jelentett a témában, a magyar oktatói és tudományos tevékenység feltárásaban, hogy még sikerült megszólaltatniuk egykori hallgatókat. 

{Tovább olvasható még 339 szó.}
Az ők visszaemlékezéseik, tapasztalataik szolgálhatnak kiindulópontként vagy legalább viszonyításként annak továbbgondolásában és eldöntésében, hogy szükséges-e az anyanyelvű szakképzést visszavezetni – elsősorban a jogi képzésben, de akár több olyan szakmában, amelyben jelenleg is csak románul folyik  egyetemi oktatás. A könyv szerzői termész
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Tengerészgyőzelem a vasutasok ellenében
Kolozsvári hegymászó az Ama Dablam ...
Szélsőjobboldali személyek ellen indult ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ