A cégek arra kényszerülnek, hogy külföldi munkaerőt alkalmazzanak
A statisztikai adatok arról is szólnak, hogy az utóbbi időben folyamatosan csökkent a munkanélküliség. A cégek – hazaiak és külföldiek egyaránt - arra kényszerülnek, hogy külföldi munkaerőt alkalmazzanak. Pálfi Szilárdot, a kolozsvári székhelyű Hummark HR-cég vezetőjét arra kértük, világítson rá az utóbbi időszak jellegzetességeire.
A munkaerőpiac vonatkozásában érdekes fejleményekre és irányvonalakra mutattak rá a szakemberek az utóbbi hónapokban: alacsony a munkanélküliségi ráta, egyre több gondot okoz a munkaerőhiány, külföldről kénytelenek munkavállalókat bevoni (például egy-egy vállalat vietnámi munkásokat alkalmazott, egy kolozsvári gyorsétkezde három szíriai menekültet dolgoztat), illetve a hazai munkaerő masszív kivándorlása is befolyásolja a munkaerőpiaci sajátosságokat.
- Kolozsvár szintjén a múlt év első négy hónapjához képest milyen tendencia mutatkozik idén a humán erőforrások vonatkozásában? Úgy látom, a munkaerő kivándorlása fokozódott. Ez felismerhető a nagyságrendileg megsokasodott, külföldre szóló álláshirdetések számában és gyakoriságában. Ezen kívül megnőtt a külföldi állások vonzata, mivel az alkalmazó cégek fizetik az útiköltséget, szállást biztosítanak, a közköltségeket is állja a vállalat. A kivándorlás minden iparágban tapasztalható, ami gyakorlati vagy technikai szakmához kötött, vagy nem igényel különösebb szakképzettséget – jegyezte meg a Szabadságnak Pálfi Szilárd, a Hummark HR-cég vezetője.
Több cég megnövelte HR-személyzetét
Az utóbbi hónapok, évek tapasztalata alapján a szakember úgy véli, csökken a Kolozsváron lakó alkalmazottak száma, így a cégek egy része többnyire a környező falvakból ingáztatja naponta a munkásokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a saját szállítás megszervezésére, illetve az ezzel járó költségek bevállalásra szinte kizárólag a multinacionális cégeknek van keretük. A helyi cégek többnyire visszatérítik az utazási költségeket, bérleteket. Ugyanakkor a munkaerő hiánya arra sarkallja a cégeket, hogy külön szakembert alkalmazzanak a személyzeti kérdések kezelésére, a humán erőforrás hiányának megoldására, szerinte az is megfigyelhető, hogy több kolozsvári és régióbeli cég megnövelte a HR-személyzetét. Másrészt a cégek az eddigieknél nagyobb nyitottságot mutatnak arra, hogy szakosodott HR-cégek szolgálatát is igénybe vegyék.
- Ami a munkaerőt illeti, Kolozsvár egyfajta „önmegfojtó” örvényben van, a saját sikerének az áldozatává vált. Egyrészt a magasabb bérezés miatt a jó kolozsvári munkaerőt folyamatos kivándorlás jellemzi. Vannak családok, ahol csak az egyik családtag dolgozik külföldön, ám tudunk olyan esetekről is, ahol mindkét szülő külföldön vállalt munkát. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez csupán egy ideiglenes állapot, ezért a lakásaikat nem értékesítik, és bérbe sem adják, hogy bármikor hazajöhessenek. Kolozsváron és környékén az ingatlan, a lakások ár már annyira magas, hogy az átlagbér és minimálbér között keresők nem tudják megengedni maguknak, hogy ingatlant vásároljanak. Mivel az átlagbérhez viszonyítva a lakbérek is drágák, ezzel a lehetőséggel is kevesen tudnak élni. Ilyen megvilágításban korántsem meglepő, hogy a kivándorlás folyamatos, ugyanakkor betelepedésre nincs lehetőség – tette hozzá Pálfi Szilárd.
A kevesebb fizesést kérő alkalmazottak után néznekA szakember más trendre is felfigyelt: vannak olyan, Kolozsváron működő cégek, amelyek az ország más régiói felé kacsintgatnak abban a reményben, hogy az alacsonyabb bérek és kisebb kiadások miatt oda költöztessék a termelő egységeiket.
Arra is kíváncsiak voltunk, az elmúlt időszakban mennyire volt jellemző a fejvadászat, lévén, hogy főleg az IT-cégek egyre nehezebben találnak munkatársakat, mi több, sok pénzzel járó bónuszokkal serkentik alkalmazottaikat arra, hogy szakembereket hozzanak a céghez.
• Iparáganként változik és a vezetői menedzsment színvonalától függ mindez. Ilyenkor két tényezőt tartunk szem előtt, egyrészt a célzott egyén személyiségi kompatibilitását a cég érték- és munkamoráljával szemben, másrészt pedig a szakmai potenciálját térképezzük fel. Nem minden esetben gyorsabb folyamatról van szó, viszont hatékonyabb, és hosszú távon kifizetődő az ilyen fejvadászat lefolyása... Volt eset, hogy csupán egy év után sikerült „levadászni” a megcélzott személyt a cégbe. De a cég számára így is elégtétellel és eredménnyel járt.
Továbbá arról faggattuk a szakembert, milyen mértékben éleződött ki a számítástechnikai és távközlési cégek közötti verseny az alkalmazottakért? Pálfi Szilárd úgy vélekedik, jelenleg kétirányú verseny folyik. Egyrészt a városon, régión és országon belüli cégek között, másrészt a külföldi vállalatok és a belföldi cégek között.
- A második esetben kivándorlást tapasztalunk, de valahogy ebben az iparágban csökkenni látszik a kitelepedési tendencia. Ez azzal is magyarázható, hogy az itthoni munkakörülmények is kiválóak, és adott esetekben az itteni jövedelem vásárlóereje nagyobb tud lenni, mint a külföldi béré. Itthon még mindig „olcsóbb” az élet, több pénzt lehet félretenni, illetve több mindenre jut – fogalmazott.
Mi motivál, ösztönöz egy alkalmazottat?
A szakembert a cégeknél tapasztalt humán erőforrás fluktuációról is kérdeztük: arra voltunk kíváncsiak, ezek elsősorban milyen iparágban tevékenykedő vállalatoknál fordul elő leginkább. A Hummark HR-cég vezetője úgy gondolja, ez a jelenség legfőképpen az élelmiszeriparban és ezen belül a húsiparban nyilvánul meg, de jelen van a szállítás és logisztika, az IT és a technikai és gyártási iparban is. Közölte: nem ismer olyan iparágat, amelyet nagymértékű stabilitás jellemezne.
Úgy vélekedik, a motivációs keret valójában igen sokoldalú. Szerinte vannak szubjektív és tárgyi összetevői, vannak érzelmi és logikai vetületei.
Romániában továbbra is alacsony a munkanélküliségi ráta, ezért sok cég munkaerőhiánnyal küszködik. A március 26-án nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint február végén a munkaképes román állampolgárok csupán 3,31 százalékának nem volt állása. Az utóbbi időben ez az arány folyamatosan csökkent – állapították meg a munkaerővel kapcsolatos tanulmányokat végző szakemberek.
Az adatok szerint február végén több mint 61 ezer személy részesült munkanélküli segélyben, 227 ezer állástalan már nem. A legtöbb munkanélküli 40-49 év közötti személy, őket az 55 év fölöttiek követik. Ezzel szemben a 25-29 év közötti korosztályból csupán 16 ezer személy állástalan.
(Borítókép és fotó: illusztráció)
