Szájkosár a rendőrségnek, vagy tényleges balesetmegelőzés?
Hamarosan életbe lép a radarozást szabályozó törvény
Hamarosan életbe lép a radarozást szabályozó törvény
Vissza

Szájkosár a rendőrségnek, vagy tényleges balesetmegelőzés?

Napokon belül életbe léphet az a törvény, amely azt szabályozza, milyen körülmények között mérhetnek sebességet a közúti rendőrök. A szenátus által tavaly márciusban, a képviselőház által néhány napja elfogadott javaslat értelmében ezentúl csak egyenruhás rendőrök mérhetnek be gyorshajtókat, azt is csak akkor, ha jól látható helyen állnak – nem bújhatnak például kanyar mögé vagy fák, bokrok árnyékába. A törvénykezdeményezés benyújtói szerint a törvény célja az, hogy a megelőzésre fektesse a hangsúlyt, hiszen a rendőröknek ez lenne az elsődleges feladatuk, nem pedig a bírságolás. Ezzel azonban sokan nem értenek egyet, mert úgy vélik, az új törvény egyértelműen csupán a gyorshajtóknak kedvez, nekik nyújt segítséget akkor, amikor Romániában a súlyos balesetek második leggyakoribb oka a gyorshajtás, és az ország EU-s szinten vezet a súlyos balesetek és az azokban elhunytak számának tekintetében.

Már csak az államfőre, pontosabban a kihirdetésre vár az a törvény, azaz törvénymódosítás, amelyet döntő házként a képviselőház fogadott el múlt héten, s amely kimondja: ezentúl csak feliratozott rendőrautóból lehet radarozni, s a radarozást végző egységnek jól láthatónak kell lennie a gépjárművet vezetők számára: nem bújhat kanyar mögé, vagy nem lehet tárgyak, növényzet takarásában. Amennyiben a sebességet nem kocsiból, hanem ún. radarpisztollyal mérik, a rendőr – természetesen egyenruhában – a sebességet a rendőrautó legtöbb 10 méteres körzetéből „lőheti be”. Egyértelmű tehát, hogy az új szabályozás kedvez a gyorshajtóknak, hiszen ha időben észreveszik a „veszélyt”, mire a radarkészülékhez érnek, jelentősen le tudják csökkenteni a sebességet.

A törvényt, amelyet több kollégájával Florin Roman, Fehér megyei liberális párti (PNL) képviselő kezdeményezett, tavaly márciusban fogadta el első házként a szenátus, 92 igen és 1 nem szavazattal. Benyújtói azzal érveltek, hogy a törvény lényegében csak a rendes kerékvágásba tereli a közúti közlekedést szabályozó 195/2002-es sürgősségi kormányrendeletet, az ún. KRESZ-t. Vagyis, a radarok célja a balesetmegelőzés, a gépkocsivezetők felelősségteljes magatartásra ösztönzése – márpedig az, ahogyan eddig használták és értelmezték, csak bírságolásra volt jó. „Egy törvénynek nem lehet az alapcélja bírságok kirovása” – érveltek a kezdeményezők, akik szerint ha egy sofőr meglát egy rendőrkocsit, akkor ösztönszerűen lassít, tehát az, hogy a rendőrautók láthatóvá válnak, a balesetmegelőzést szolgálja. Azt is el akarták érni, hogy a szabálysértésekért kiszabott bírság az azt megállapító és jegyzőkönyvező rendőrnek is kifizethető legyen, ez utóbbi azonban végül kikerült a törvény végső szövegéből, mint ahogyan néhány más módosítást is eszközölni kellett, mert az alkotmánybíróság szerint egyes kitételek alkotmányellenesek voltak. Emiatt húzódott el a törvény végső elfogadása, ami végül május 14-én történt meg 186 igen és 21 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett. 

A törvényt nem szavazták meg az USR képviselői, egyikük, Ionuţ Moşteanu úgy vélte: a rendőrök így nehezebben csíphetik el a sebességmániásokat. „Sikerült szájkosarat tenni e szavazással a rendőrökre. Ha tényleg a megelőzés lett volna a cél, akkor eredményesebb lett volna fix radarokat tenni az utakra, készülhetett volna megelőző és tudatosító kampányok és infrastruktúra” – érvelt. A szociáldemokrata (PSD) Adrian Solomon viszont a kezdeményezők mellett foglalt állást, mivel szerinte jelenleg a rendőrök, amikor feliratozatlan autókból mérik a sebességet, „embervadásszá” változnak, és ezzel nem fektetnek hangsúlyt a megelőzésre.

Egy év, 700 ezer gyorshajtó

Egy átfogó tanulmány szerint európai szinten 2017-ben mintegy 25 ezren vesztették életüket közúti balesetekben, és 2010–2017 viszonyában a csökkenő tendencia igen látványos, 20%-os. Románia a halálos balesetek számának tekintetében a hatodik ország; de ha azt vesszük figyelembe, hogy 1 millió lakosra 99, közúti balesetből adódó haláleset jutott, akkor sajnos toronymagasan vezetünk: az EU-s átlag 50 haláleset egymillió személyre.
2017-ben Romániában szám szerint 31 ezer baleset történt, ebből 8646 volt súlyos; utóbbiakban 8181 személy sérült meg súlyosan, 3606 könnyebben és 1951-en vesztették életüket. A 2013–2017 közötti időszakban egyébként a közúti balesetek vonatkozásában nem sok változott Romániában, nagyon enyhe növekedés észlelhető: a súlyos balesetek száma 5 év alatt 1%-kal, az elhunyt személyek száma 5%-kal nőtt.
A balesetek okai között a gyalogosok szabálytalankodása a leggyakoribb (21,3%), ezt követi a túlzott sebesség (19,2%), ami nem feltétlenül jelenti a megengedett maximális sebesség túllépését, hanem sokszor az útviszonyokhoz (eső, köd, csúszós út) képest túl nagy.
Másfelől, 2017-ben a közlekedésrendészet valamivel több, mint 2 millió bírságot rótt ki, ebből a legtöbbet – 710 ezret – gyorshajtás miatt; 41 ezer esetben mért be a radar olyan gyorshajtót, aki a megengedettnél több mint 50 km/órával gyorsabban száguldott.

A csehek másképp látják

Miközben Romániában a fentebb említett törvénnyel megnehezítik a rendőrök, s megkönnyítik a gyorshajtók dolgát, más európai országokban ennek épp a fordítottja történik. A csehek nemrég vettek használatba olyan forgalomfigyelő berendezéseket, amelyek segítségével akár egy kilométeres távolságból is kiszűrhetők a szabálytalan sofőrök. A Nikon Monarch 82ED-A márkájú „kütyük” nemcsak sebességet mérnek, hanem azt is látják, ha nincs bekötve a biztonsági öv, vagy ha a sofőr épp telefonál. A hatóság szerint e gépek legnagyobb előnye éppen hatósugaruk: a gépkocsivezetőknek fogalmuk se lesz, hogy éppen figyelik őket. Szintén új radarkészülékekkel szerelték fel nemrég a francia rendőrséget, ezek ugyancsak képesek más szabálytalanságokat, akár a piroson való áthajtást is dokumentálni. 
Mindeközben Romániá­ban a hatóságok nemrég megcáfolták azt a hírt is, hogy a közlekedésrendé­szet protokollumot kötött az Országos Útigazgatósággal, amely lehetővé teszi, hogy az útadó kifizetését, az ún. rovignetát figyelő videokamerákat a gyorshajtók azonosítására is használják. A fix radarok újbóli üzembe helyezéséről szóló korábbi hírek szintén kacsának bizonyultak, ezzel szemben viszont tény, hogy nemrég a képviselőház jogi bizottsága rábólintott arra a kezdeményezésre, amely a KRESZT-t módosítaná oly módon, hogy a jogosítványt nem 15, hanem csak 45 büntetőpont után függesztenék fel.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Orban: a felelősségvállalás ...
A „Szirén“ már nincs egyedül. ...
Szokatlan előadás egy betegség ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ