Svájc, ahol a vonat asztalán nem borul fel a vizespohár
Vissza

Svájc, ahol a vonat asztalán nem borul fel a vizespohár

Már két éve terveztük ezt a nyaralást. Jártunk már nyugaton busszal, saját autónkkal, lakókocsival, repülővel, de Svájcban még nem voltunk. S ha Svájc, akkor vonat... Svájc Európa egyik leggazdagabb országa, mindenekelőtt a rend, a jólét, a tisztaság szinonimája. Ehhez társulnak a gondozott, napsütéses kaszálók, hegyek, völgyek – így áll össze a képeskönyvek, képeslapok idilli világa.

Svájc szövetségi, demokratikus alkotmányos köztársaság, konföderáció. Kantonokra osztott, mindegyiknek saját alkotmánya, parlamentje, kormánya és bírósága van. Az oktatás, az egészségügy,  a rendőrség, a helyi adók területén szabadon döntenek a kantonok, figyelembe véve az alkotmányt  és népszavazáson eldöntött rendelkezéseket. E négynyelvű nép (német, francia, olasz, rétoromán) a szabadság és demokrácia elveit betartva keményen dolgozik, és nem keveset – talán ez a jólétük egyik magyarázata. Annyira sokszínű és mégis egységes, nemzeti jelképeiket pedig büszkén viselik. Piros alapon a fehér keresztet 1815-ben hivatalosan rögzítették zászlójukként, ez a semlegesség és a függetlenség szimbóluma (1339-ben a csatába induló berni csapatok fehér vászoncsíkot viseltek kereszt alakban ruházatukon, innen ered a nemzeti jelkép). Virágzó és stabil piacgazdasága van, az egy főre eső GDP meghaladja a nagy Nyugat-európai gazdaságokét. Pedig, ha csak egy pillantást is vetünk a térképére, megállapíthatjuk, hogy Svájc domborzata és környezeti viszonyai nem kedvezőek. Szegény föld – gazdag ország... A megoldás abban rejlik, hogyan tudta és tudja saját hasznára kiaknázni természeti adottságait – például a villamos energia gazdálkodásának legfontosabb bázisát az Alpokból leömlő vizei biztosítják. Ugyanakkor jól kiépített infrastruktúra biztosítja a kényelmes, szabad mozgást helybéli és turista számára egyaránt.

Utazunk az élményvonattal

Közúti hálózata a világon a legfejlettebb. A lakosság nagy része kevesebb mint 10 kilométerre lakik valamelyik autópályától, de a vasútvonal is mindenhová elvezet, hiszen hálózatának hossza 5000 km. E remekül kiépített vasúthálózat jól összehangolt menetrenddel bír, fontos célkitűzése a kényelem. A lakosság mobilitása az országban nagy, tömegrendezvényekre, sporteseményekre szívesen utaznak az emberek – általában vonattal. De elegánsan öltözött üzletembereket is gyakran látunk vonaton, s az is csak itt fordul elő, hogy az elővárosi lakók EuroCity vonattal utaznak haza. Bár sok a turista is, a vonatokon az utasok többségét az ingázók képviselik. A vonat nem olcsó, de többféle kedvezményből válogathat az utazni vágyó. A bérletes, kártyás utasok aránya magas, s ha már az ember zsebében ott lapul az egy évig érvényes vonatjegy, akkor már nem fizet az autó használatáért. Emögött ott áll a jól megfontolt magyarázat: a vonat kihasználási hatásfoka jobb az autónál, és kevésbé szennyező. A vonatok ugyanakkor nagy sebességgel közlekednek, így a menetidő is lerövidül, másfelől a svájciak igyekeznek az áruforgalmat is a vasútra terelni, így gyakran láthatunk teherautókkal megrakott szerelvényeket is. Miért is szennyeznék a levegőt az áthaladó TIR-kocsik, amikor az elektromos mozdonnyal vontatott szerelvények még hamarabb is átrepítik őket az országon?

A személyszállítás egyre bővül, ezért az állomásokat is bővítik. Azt gondolnánk, hogy kissé bonyolult lehet ilyen pályaudvarokon eligazodni – nagyvárosokban akár húsz-huszonöt vágányon állandóan érkeznek és indulnak vonatok. De lépten-nyomon „belebotlunk” a kifüggesztett elektromos kijelzőkbe, amelyeken megjelenik az aktuális menetrend, s ha elment a vonatod, az sem baj, mert tizenöt-húsz percen belül indul a következő. Vagy akár perceken belül más útvonalat is választhatsz, hogy elérd célodat, s ehhez nem szükséges újból jegyet válts, feltéve, ha rendelkezel egy Interrail Pass nevű igazolvánnyal. Mi is emellett döntöttünk, hogy ne kelljen olyan hosszú utat levezetni Svájcig, s ott aztán lépten-nyomon parkolót keresni. Az Interrail egy kedvezményes nemzetközi vasúti bérlet, amely Európa 30 országában érvényes, és a megszabott időtartamon belül korlátlan utazást tesz lehetővé Európa bármelyik vonatán, s ezen felül bizonyos járatokra kedvezményes áru jegyek megvásárlására is feljogosít. Mi 14 napos bérletet váltottunk Kolozsváron, a vasúti irodában – a felnőtt bérlet 360 euró két hétre, de a fiatalok, gyerekek kedvezményben részesülnek. Jóval utazásunk előtt lefoglaltuk a szálláshelyeket is az airbnb.com lakásmegosztó portálon keresztül, majd a különbözetet is kifizettük a hálókocsira, az oda- és visszautazásra. Ezután még megvettünk fejenként két külön jegyet a gleccser expressz élményvonatra, s izgatottan vártuk az indulást. Mivel Svájc a biztonság és hatékonyság országa, nem is volt ok aggodalomra.

Nagy bőrönddel felpakolva indultunk el négyen – férjemmel és két felnőtt gyermekemmel –, hogy felfedezzük Svájcot vonaton. Az első nap Saint Louis-ban (Franciaország) aludtunk, majd egy rövid séta után átmentünk Bazelbe, ahol már volt bőven látnivaló. Itt található Európa egyik legnagyobb rendező pályaudvara, hiszen a svájci–német–francia hármashatáron van. A várost a Rajna szeli ketté, kikötőjének köszönhetően kapcsolatban áll az Északi-tengerrel. Fontos gyógyszeripari központ, s itt található Svájc legrégebbi egyeteme is.  Megtekintettük kivételes szépségű óvárosát s benne a méltóságos katedrálist, és sikerült kimászni a toronyba, ahonnan gyönyörű a kilátás. Varázslatos kútjai, gótikus utcái elbűvölik a látogatót. A városháza is olyan műemlék, amit nem szabad kihagyni. 

Bázel a toronyból

Bázelben több éjszakát töltöttünk – számunkra is csomópont volt, hisz innen utazgattunk reggelente a többi helyiségbe. 

Következő látnivalónk Luzern, ahol megnéztük Európa legrégebbi fedett fahídját (1332-ből), majd következett a város leglátogatottabb múzeuma, a közlekedési múzeum. Hatalmas gyűjteménye van mozdonyokból, autókból, hajókból, repülőgépekből. Érdekesek voltak az interaktív játékok is, amit nem csak a gyerekek élveztek, s láthattuk azt is, hogyan fúrják az alagutakat. Ki lehetett próbálni a súlytalansági állapotot, továbbá két párhuzamos kerék meghajtásával bárki megbizonyosodhat arról, hogy a vonat kereke kevésbé súrlódik, mint az autóé. Nem utolsósorban megtapasztalhattuk egy ejtőernyős élményeit is, még ha nem is bújhattunk Felix Baungartner bőrébe. 

Harmadik nap Strasbourgba utaztunk. Strasbourg Franciaország kulturális és történelmi címét viseli, s mivel  Elzász régióban található, tudni kell, hogy az idő folyamán hol Franciaországhoz, hol a Német Birodalomhoz illetve a későbbi Németországhoz tartozott. Gyönyörű a történelmi belvárosa, katedrálisa egyenesen lenyűgöző – nem csoda, hogy a Világörökség listáján szerepel. Míg gyermekeim meglátogatták az Európai Parlamentet, férjemmel Elzász néprajzi múzeumát kerestük fel, amely betekintést nyújt a múltbéli, vidéki életbe. 

Strasbourg óvárosában

A következő nap Zürichbe látogattunk. Már nem is részletezem, hogy a vonatozás legalább olyan kellemes élmény volt, mint maga Svájc. Hűtött, barátságos környezet fogadott minden nap, s bár vonatunk 150–200 km/óra sebességgel száguldott, ennek ellenére a pohár az asztalon meg se rezzent. Zürich főpályaudvara átlagosan naponta 3000 vonatot szolgál ki 26 vágányon. A nagy forgalom miatt a peronok egy része a föld alatt található. Igazi nagyváros, itt tényleg látszik, hogy dübörög a jólét és a gazdagság. A régi központot mindenképp érdemes körbejárni – 1510-ben innen indult el Svájcban a reformáció, Zwinglink vezetésével. Itt tanult Einstein, a világhírű fizikus, és Thomas Mann is lakott itt, neki a szobája is megtekinthető. 

Másnap átmentünk Lau­sanne-ba, s miután elfoglaltuk a szállást, a városnézés következett. Bár itt is van kisvasút, mi gyalog indultunk el, hogy megcsodáljuk az impozáns Notre Dame-székesegyházat, az ország egyik legszebb gótikus épületét. Nem kis megerőltetés kellett hozzá, mert meredek hegyoldalon fekszik a város. Szerencsénk volt, mert a Természettudományi múzeumba aznap ingyenes volt a belépés. Az emeleten kitömött állatokkal „ismerkedtünk”, majd egy nagyon gazdag ásványi és földtani gyűjteményt csodálhattunk meg. Meteoritokról, kristályok keletkezéséről kaptunk érdekes információkat.

{Tovább olvasható még 483 szó.}
A következő nap Montreux-be utaztunk. A város több ezer méteres hegyek lábánál, a Genfi-tóba nyúló földnyelven helyezkedik el, partszakaszát a svájci Rivierának is nevezik. Gyönyörű üdülőhely, amelynek leggyakrabban látogatott történelmi épülete a Chillon vára. Sziklára épült vízi vár, amely így stratégiailag fontos ellenőrző pont volt. A középkorb
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓINTERJÚ – Horea Benea: ...
Aláírta Johannis Ecaterina Andronescu ...
Tíz meg tíz

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ