Navracsics: az EU-nak fontos a kisebbségi oktatás biztosítása
Sürgősségi kormányrendelettel lehet újraalakítani a marosvásárhelyi római katolikus iskolát – jelentette ki Valentin Popa oktatási miniszter azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyet Navracsics Tiborral, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosával és Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével közösen tartott Marosvásárhelyen.
Popa úgy vélte: nincsen meg "a törvényi ernyő" ahhoz, hogy minisztériumi rendelettel hozzák létre az iskolát, ahogy azt korábban az RMDSZ szorgalmazta. Megjegyezte: tárgyalások folynak arról, hogy sürgősségi kormányrendelettel rendezzék az ügyet, és várják az igazságügy-minisztérium álláspontját ezzel kapcsolatban.
Megjegyezte: tekintve, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat több éve nem hozott határozatot az iskolahálózatáról, a minisztériumnak van lehetősége a marosvásárhelyi iskolahálózat meghatározására, de ennek a lehetősége is erősen be van határolva. Úgy vélte, hiányos e tekintetben a törvényi háttér. Hozzátette: a római katolikus iskola ügyét elkülönítve kell tárgyalni az iskolahálózat kérdésétől.
A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor elmondta: csütörtök reggel Navracsics Tiborral és Valentin Popával tárgyaltak a magyar nyelvű oktatás marosvásárhelyi gondjairól, és azt tapasztalta, a kormányzat eltökélt szándéka, hogy a 2018-2019-es tanévre megoldja a katolikus iskola ügyét.
"Találtunk olyan törvényes megoldást, amelyet ha végigviszünk, az iskolának a következő tanévben működnie kell" - jelentette ki a politikus. Hozzátette, a megszüntetett katolikus iskola diákjai a román oktatási rendszerben vannak, így is, úgy is finanszírozni kell az oktatásukat.
A sajtótájékoztató után újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor azt is elmondta: úgy tapasztalja, hogy a kormányzatban megvan a politikai akarat az iskolaügy rendezésére, de a minisztériumi apparátus adminisztratív akadályokat gördít a rendezés útjába.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetének rendezése is prioritás az RMDSZ számára – hangsúlyozta Kelemen Hunor, rámutatva: ha már az abszorpció megtörtént, minden eszközükkel azon lesznek, hogy a régóta tervezett főtanszéket immár az új egyetemen hozzák létre. Valentin Popa egyébként az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban kifejtette: a két egyetem szenátusa döntött az egyesülésről, és a miniszter nem befolyásolhatja az egyetemi autonómia elvét.
Navracsics Tibor arról beszélt a sajtótájékoztatón, az EU számára fontos a kisebbségi oktatás biztosítása, hiszen a statisztikai adatok azt mutatják, hogy minden oktatási rendszerben a kisebbségi csoportok jelentik a gyenge pontot. Ezeknek számos hátránnyal kell megküzdeniük.
"A kisebbségi oktatás nehézségeinek a megoldása nemcsak a kisebbségi közösségek, hanem a többségi társadalom problémája is" - jelentette ki Navracsics Tibor.
A kulturális örökség hasznosításáról szervezett fórumon Navracsics Tibor arról beszélt, milyen célkitűzéseket fogalmaztak meg, amikor 2018-at az Európai Kulturális Örökség Évének nyilvánították. Szerinte Európa Ázsiától való különállása nem feltétlenül földrajzi, hanem kulturális kérdés. Úgy vélte, a kulturális örökségnek legalább három dimenziója kiemelendő: turisztikai vonzereje, az oktatásban való hangsúlyos megjelenítése, illetve kreativitásra ösztönző szerepe.
Sógor Csaba EP-képviselő köszöntőjében a kulturális örökségről való gondoskodás fontosságáról beszélt, leszögezve: a megteremtett értékeket legjobban jogos tulajdonosaik tudják megbecsülni. Az EP-képviselő a Romániában elindított, az EU-s csatlakozást követően pedig lelassult, megtorpant restitúció, ingatlan-visszaszolgáltatás helyzetére utalt.
„Kulturális örökségünk nemzeti identitásunk alapja, de ugyanakkor összeköt bennünket, európaiakat is. Ha megengedjük a fiatal generációnak, hogy saját képére formálja azt, akkor nyert ügyünk van, hiszen így biztosítjuk a továbbélését is” – mondta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.
Stefan Bâlici, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal menedzsere az Európai Örökség Márka program részleteiről beszélt, mint eszközről, amely átalakítja a kulturális örökségről alkotott képet. Soós Zoltán, a Maros megyei Múzeum igazgatója arra mutatott rá, míg a megyei önkormányzat támogatja az örökségvédelmet, a marosvásárhelyi városi tanács, illetve a polgármester bizonyos esetekben akadályozza a munkát.
Irina Cios, a Román Kulturális Alap igazgatója arról értekezett, milyen viszonya van a kulturális örökségnek és a kortárs művészetnek. Rámutatott: 2018-ban mintegy 30 millió lejt pályáztattak meg és osztottak szét különféle kulturális programok, projektek támogatására.
Furu Árpád, a Torockó értékvédő program igazgatója azt mutatta be, hogyan járult hozzá egy támogatási rendszer ahhoz, hogy Torockó turizmusa és gazdasági tevékenysége is fellendüljön.
