SZALLÓ ZSUZSA
Minden ország nyilvánvalóan egyedi háttérrel bír, amikhez az intézkedéseket igazítani kell. Kezdjük az egyik legfontosabb jellemzővel: Svédországban a demokrácia felülír minden egyéb szempontot. Az emberi jogok többet nyomnak a latban, mint a helyzet megkövetelte kényszerintézkedések. A kormány és a politikusok nem hoznak, nem hozhatnak olyan döntéseket, amelyek a demokráciát és az emberi jogokat veszélyeztetik. Ilyen intézkedés a mozgásszabadság korlátozása, a kijárási tilalom bevezetése, a gyermekek oktatáshoz való jogának korlátozása, a határok lezárása, az állampolgárok mozgásának követése, a szólásszabadság korlátozása… tehát a koronavírus terjedését megfékezni hivatott valamennyi intézkedés.
A most kialakult helyzetben a szakintézményekre bízzák a döntéshozatalt, ami a járvány kezelését illeti. Ez több szempontból is szerencsés: egyrészt a politikai megosztottság nem veszélyezteti a döntések egyértelműségét, hatékonyságát és betartását. Másrészt ezeknek a döntéseknek az alapja a szakmaiság, ennek eredményeképp a lakosság túlnyomó többsége bízik a döntéshozókban.
A közegészségügyi hivatal vezetői közül néhányan kénytelen-kelletlen sajtószemélyiségekké váltak. Ilyen Anders Tegnell is, aki a 90-es évektől foglalkozik a járványokkal. Amikor mindenki feladta, akkor őt küldték Zairba megfékezni az ebolát. Tevékenysége, eredményei ismertek a társadalom számára. Szaktudása neki, nekik van – mindenki másnak legfennebb véleménye lehet.
A közegészségügyi hivatal ajánlásokat tesz. Nem hoz rendeleteket. A „lazaság” mögött azonban etikai szigor van, az ajánlás nem azt jelenti, hogy ötletszerűen kell azokat kezelni. Akárcsak a büntetőjogi következményekkel járó rendeleteknél: nem értelmezhetőek szabadon. Az ajánlásokat a lakosság nagyon nagy százaléka magára nézve kötelezőnek érzi, betartja azokat, fenyegetőzések és büntetések nélkül is. A rendelkezések úgy szólnak, hogy ha a betegség legkisebb jelét is érzékeled magadon, ne menj közösségbe, kerüld a zsúfoltságot, moss kezet. Ne látogasd idős ismerőseidet, rokonaidat és más, a veszélyeztetett csoportba sorolható személyeket, hogy elkerüld megfertőződésüket. Ilyen módon a járvány terjedésének sebességét csökkenteni lehet, a kórházak terheltsége nem haladja meg a kapacitásukat, a lakosság nagy része átesik a fertőzésen anélkül, hogy tünetei lennének, vagy kórházi ellátásra szorulna, és immunitást fejleszt ki.
Svédországban nincs kijárási tilalom, az iskolákat sem zárták be
Az iskolák túlnyomó része nyitva tart, az alsó, középső és felső tagozatosok oktatása az iskolákban zajlik. Ennek a döntésnek több oka van. Egyrészt az, hogy az iskolások nem tesznek meg nagy távolságokat zsúfolt tömegközlekedési eszközökön. A statisztikai adatok szerint ebben az életkorban, ha fertőzöttek is, tünetmentesek. Mivel a vírus mennyisége arányos a tünetek megnyilvánulásának erősségével, a közegészségügyi hivatal megítélése szerint nem ennek a kategóriának van vezető szerepe a vírus terjedésében. Ennek a korosztálynak megengedik a sporttevékenységeket is, bizonyos megszorításokkal. A testmozgás, a levegőn való tartózkodás egyenesen ajánlott.
Másrészt az iskolák bezárása társadalmi alapfunkciók fenntarthatóságát lehetetlenítené el. A kórházi alkalmazottak, ápolók, orvosok közel fele kénytelen lenne otthon maradni kiskorú gyerekeikkel. Svédországban óriási munkaerőhiány van az egészségügyben, a kórházi alkalmazottak létszáma békeidőben sem elegendő. Az ilyen mértékű munkaerő-kiesés megengedhetetlen akkor, amikor minden emberre szükség van.
A közegészségügyi hivatal többször hangsúlyozta, hogy véleményük szerint a járvány nem állítható meg. A terjedés üteme csökkenthető, de a bevetett korlátozásoknak hatékonyaknak kell lenniük és alkalmazkodniuk kell a helyi körülményekhez. Ha nincs, aki ellássa az egészségügyben a betegeket, akkor eszközök és alkalmazottak hiányában nincs mód helytállni vészhelyzetben. A megszorításokat jól kell időzíteni és megfelelően „adagolni”. Követhetőeknek és hatékonyaknak kell lenniük, hogy a társadalom alkalmazkodni tudjon hozzájuk, a rendszerbe vetett hite ne inogjon meg, és ne fáradjon bele idő előtt.
Az éttermek, fodrászszalonok, üzletek nyitva tarthatnak, bármilyen társadalmi érintkezési forma felső határa 50 fő. Ha egészséges vagy, a megfelelő távolságtartásra és a személyes higiéniára odafigyelve igénybe veheted a szolgáltatásokat. Sok magánvállalkozás menekül így meg a totális csődtől. A korlátozó intézkedések sora sok esetben vezet gazdasági bénultsághoz, felmondásokhoz, csődhöz. Ezek a hatások enyhébbek, ha a megszorítások enyhébbek. A gazdasági hatások szociális vonatkozásai ugyanolyan súllyal és következményekkel nehezednek a döntéshozókra, mint maga a kórokozó terjedésének megfékezésére hozott intézkedések.
És itt értünk el a jelenlegi helyzet értékeléséhez. A napi tájékoztatók a közegészségügyi hivatal és a kormányhivatal részéről kéz a kézben futnak. A közegészségügyi hivatal intézkedései háromhetes kifutási idővel működnek, így a mai kép a három héttel ezelőtti intézkedések tükre. A gazdaságra gyakorolt hatásuk „inkubációs” ideje viszont lényegesen rövidebb. A napi jelentések kitérnek a csődeljárási számokra, a bejelentett munkanélküliek arányára, a kormánycsomagok segítő intézkedéseire is. A gazdasági mutatók sokkal precízebben jelzik a társadalom problémáit, mint a betegstatisztikák.
A sajtótájékoztatókon a visszatérő kérdések egyike az, hogy összehasonlítva Svédországot más országokkal, hogyan értékeli a közegészségügyi hivatal, mennyire eredményesek a foganatosított intézkedések. A válasz legtöbbször: a mostani helyzet nem arról szól, hogy ki a legjobb, legszebb, legerősebb. Minden ország olyan intézkedéseket hoz, amelyek a jelen helyzetben, az ország adottságait figyelembe véve, a legmegfelelőbben tartják kordában a vírus terjedési ütemét úgy, hogy közben a betegeit megfelelően el tudja látni.
A megbetegedések, az intenzív osztályon ápolt betegek száma és az elhalálozási statisztika nem összehasonlítható az egyes országok között, mert minden ország máshol helyezkedik el a járvány kezelésének idővonalán. Korábban vagy későbben jelent meg az első megbetegedés, több vagy kevesebb megszorító intézkedést vezetett be, amit most lassú vagy gyors tempóban oldanak majd fel, előre meg nem jósolható eredményekkel. A betegellátást is másképpen oldják meg, a lehetőségekhez igazítva. Az elhalálozási mutatók nem egységesek, némely országban csak a kórházban elhunytak számát közlik és vezetik be a statisztikákba, máshol az öregotthonokban és az otthon elhunytakét is. Ez alkalmasint a számarányok megduplázódásához is vezethet. Az adatok nagyon frissek, részlegesek, begyűjtésük nem egységes. Nap mint nap ezt látjuk, halljuk a tájékoztatókon. Még egy hét távlatából is nehéz megmondani, mit üzennek az adatok. A svéd adatbegyűjtés az egyik leggyorsabb a világon, pontossága megbízható, mégis óvatosan kezelik. Az ország stratégiáját megkérdőjelezők zöme adatokra, matematikai modellekre hivatkozik. A matematikai modellek nagy része pedig feltételezésekre épül.
Tavasz a stockholmi Kungstradgardenben
Amit tudunk, hogy Svédország három legnagyobb régiójában az elmúlt heti adatok alapján a fertőzés sebessége csökkent, tehát lefele baktatunk a hegyről. Országos szinten még nem értük el a görbe tetejét, de az adatokból nem olvashatók ki olyan utalások, amelyek esetleg más tendenciát prognosztizálnának.
A kórházi ellátás a nagyobb régiókban igencsak terhelt, az anyagellátás akadozik, de még a rendelkezésre álló helyek 20 százaléka szabad. Az intenzív osztályon kezeltek aránya hetek óta állandó.
Az elhalálozások fele öregotthonokból származik, egyharmada bevándorlónegyedekből. Az elhunytak fele stockholmi. Ezek az adatok a legfájóbbak. Minden óvintézkedés ellenére az öregotthonok lakói is áldozatul estek a járványnak. Remélhetőleg a további szigorítások és eljárási javaslatok gátat tudnak vetni ennek.
Azokban a kerületekben, ahol a bevándorlók nagyobb számban fordulnak elő, a halálozási ráta nagyon magas. Az egyik legvalószínűbb ok az, hogy a társadalmi normák mások, sok idős lakik együtt a fiatalokkal kisebb lakófelületen, így a fertőzésnek jobban ki vannak téve. Egy másik ok a nyelvtudás hiányossága, illetve a közzétett figyelmeztetések fordításának hiánya lehet. Ebben az esetben a cél az idősek izolálása és az anyanyelvi tájékoztatás propagálása.
Hogy mindehhez én hogyan állok hozzá? Bizalommal. Egyrészt belátom, hogy minden észérvnek ellentmondana, ha felülbírálnám azoknak a tudását, akik egész életükben nem tettek mást, mint ezt a témát kutatták, epidemiológusként bizonyítottak harminc éven keresztül. Hiszek a szaktudásukban. Napi magyarázataik, nyitottságuk, , józanságuk lehetőséget ad arra, hogy megértsem, mit miért tesznek, hogyan gondolkodnak.
Itthonról dolgozom, hetente egy alkalommal megyek ki vásárolni, ha tehetem, haza rendelem az élelmiszert. Igyekszem otthon tornázni naponta egy kicsit. A gyerekeimet iskolába küldöm, tornázni és edzeni. Tudják, mi a rend: kézmosás, nem csapunk egymás tenyerébe! Ha többen vannak, a társaság fele kint van, szabad levegőn. A fiaim edzőterem után egyenesen kezet mosni, átöltözni zuhanyozni mennek. Mindketten találkoznak hétvégeken a barátokkal, odafigyelnek egymásra. Betegen nem mennek ki, elég a fáradtságnak legkisebb jele, egy köhintés: a szabály otthon maradni!
Édesanyám Malmőben, a nővéremnél biztonságosabb környezetben van, nem érintkezik idegenekkel, de jókat sétál és naponta, ha kell, óránként beszélünk.
Hétvégén megengedünk magunknak egy éttermi étkezést, kézfertőtlenítővel előtte, utána, egy asztalnyi távolságra a többiektől. Jólesik kimenni hetente egy nap, és jólesik tudni, hogy az én hozzájárulásommal kicsit tovább fenntartható az étterem, ahova ebédelni járok.
Naponta hallgatom a híreket és a tájékoztatókat. Reménnyel és hálával tölt el, hogy vannak felelős emberek, akik döntéseket hoznak, akik helytállnak ott, ahol szükség van rájuk. Nem kételkedem abban, hogy bármi is a sorsom, emberileg megtesznek majd mindent, ami megtehető.
És mindennap megpróbálom a helyzetet a napos oldaláról nézni: a családom egészséges, itthon lehetek, napi két órával kevesebbet utazom, ennyivel több jut a családra, az otthonra. Lelassul az élet, átértékelődnek a napi helyzetek. Tisztább a levegő. Nincs forgalmi dugó. És a tavasz is kopogtat...
Stockholm, 2020. április 16.
