Sokrétű közönségnek szánják a régóta várt Kolozsvár–Budapest repülőjáratot

Részt vettünk az Aeroexpress Regional légitársaság első útján

Sokrétű közönségnek szánják a régóta várt Kolozsvár–Budapest repülőjáratot
Az elmúlt években kétségkívül sokan vezettek, vagy ücsörögtek, zötykölődtek hosszú-hosszú órákig gépkocsin, buszon, vonaton, Kolozsvárról Budapest felé, vagy onnan visszautazva. Az is bizonyos, hogy sokakban-sokunkban felmerült: mennyivel könnyebb lenne repülőre ülni, és egy óra leforgása alatt megtenni Erdély legnagyobb városa és Magyarország fővárosa közötti utat. Erre legutóbb több mint négy évvel ezelőtt volt példa, amikor a marosvásárhelyi reptéren végzett felújítási munkálatok miatt Kolozsvárról üzemeltették a Marosvásárhely és a magyar főváros közti fapados repülőjáratot. Ilyen körülmények között újdonságnak, sőt örömhírnek számít, hogy nemrég két légitársaság is bejelentette: menetrendszerű járatokat indít Kolozsvár és Budapest között. Kolozsvárról elsőként szeptember 5-én, hétfőn szállt fel a magyar érdekeltségű légitársaság, az Aeroexpress Regional Budapestre tartó gépe, és erre az első útra a Szabadság munkatársait is meghívták.

Szó ami szó, nagyon kellemes meglepetésként ért annak a híre, hogy újra lesz légi szállítás Kolozsvár és Budapest között, hiszen az elmúlt évek alatt többször előfordult, hogy ügyeket intézni, konferenciára, megbeszélésre, képzésre utaztam Budapestre, és bizony az oda-vissza gépkocsiútra, buszozásra, vonatozásra jóval több időt és energiát kellett szánjak, mint amennyit megfelelőnek tartottam.

A magyar érdekeltségű Aero­express Regional vezérigazgatójának, Somogyi-Tóth Dánielnek a meghívására Kiss Olivér kollégámmal vettem részt szeptember 5-én a légitársaság első, Kolozsvár–Budapest–Kolozsvár repülésén. A két város közötti légi út időtartama mindössze egy bő óra, de kíváncsiak voltunk arra is, hogy úgymond kaputól kapuig, azaz Kolozsvár szívéből Budapest belvárosáig mennyi idő alatt jutunk el: a reptéri procedúrákkal, repüléssel, buszozásokkal együtt, az indulástól számított három és fél óra múltán már az Erzsébet körúton voltam...

A légitársaságnak a járatot bejelentő közleményéből annyit tudtam, hogy a repülőgép, amellyel utazni fogunk, a brazil gyártmányú Embraer 120 ER turboprop utasszállító, amelyet kifejezetten regionális utakra fejlesztettek ki, de laikusként nemigen tudtam, mire számítsak. Emlékeimben még ott élt életem első, szintén Kolozsvár–Budapest irányú légi utazása; azon az első repülőúton a Malév–Carpatair együttműködésében üzemeltetett, Saab 340-es, szintén turboprop utasszállító gép utasa voltam, amely kissé szűkösnek, elavultnak tűnt, és enyhe kerozinszag terjengett benne. Ehhez képest most egy kecses, hegyes orrú repülőgép várt ránk a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren, modern, kényelmes, teljesen megfelelő méretű légtérrel. A nagyobb gépekhez viszonyítva sokkal könnyebben, gyorsabban elrugaszkodott a földtől, és a leszállás is hasonlóan könnyed volt. A fedélzeten mosolygós, barátságos utaskísérő fogadott – mint mondta, hosszú ideig a Malévnak dolgozott, és maga is örömmel vállalta az új magyar légitársaság járatain a munkát.

Ínyencségek az Embraer 120 ER-rel repülésről

A repülés bő egy órája alatt kávé mellett beszélgettünk Somogyi-Tóth Dániel vezérigazgatóval, és bekukkanthattunk a pilótafülkébe is, ahol a repülőgépet üzemeltető BASe Airlines Zrt. igazgatójával, Ármai Zoltán pilótaoktató kapitánnyal válthattunk szót. Tekintettel arra, hogy nem túl gyakran nyílik az embernek alkalma arra, hogy pilótákat faggasson repülési kérdésekről, nem is mulasztottam el, hogy különféle technikai ínyencségekről kérdezzem. Az oktatókapitány elmondta: a repülési magasságunk körülbelül hatezer méter; lévén, hogy nem olyan nagy a két város közötti távolság, nem érdemes ennél feljebb menni. A beszélgetésünk során a gép sebessége nagyjából 420 kilométer/óra volt, mivel – mint mondta – nagyon erős a szembeszél Budapest felé.

Az Embraer 120 ER brazil gyártmányú turboprop (légcsavaros gázturbina) utasszállítót kifejezetten a rövid távú, regionális járatok hatékony és gazdaságos üzemeltetésére fejlesztették ki – mondta Ármai Zoltán. Kiemelte: az Embraer 120 ER nem számít kis gépnek – ugyanolyan szabványok szerint épült, mint a nagy utasszállítók, csak harminc személyesre alakították ki.

„Ez a légcsavaros gép rövidebb távú utakra sokkal megfelelőbb, mint egy gázturbinás, úgynevezett sugárhajtású repülőgép, amelynek a fajlagos fogyasztása ennél sokkal nagyobb repülési magasságban, és nagyobb távokon gazdaságos” – magyarázta az oktatókapitány, hozzátéve: az Air France légitársaság 38 ilyen típusú gépet üzemeltetett korábban, majd az Embraernek a 145-ös típusát kezdték el használni. „Azoknak a hátsó részén, a faroknál van két sugárhajtóművük, és ötvenszemélyes gépek, ideálisak egy akkora országban regionális járatok biztosítására, mint Franciaország, ezen a távon viszont nem lennének gazdaságosak” – részletezte Ármai Zoltán. Megtudtuk azt is: a BASe Airlines 2005–2006 óta üzemelteti az Embraer 120 ER repülőgéptípust, és igencsak elégedettek vele. A gép különben meglehetősen gyors, 550-580 kilométer/órás utazósebességgel tud repülni, hat-nyolcezer méter magasságban.

Tudás és eszközpark a magyar érdekeknek megfelelően

A BASe Airlines egyébként, amely az Aeroexpress Regional magyar startup légitársaság partnere a projektben, immár 31 éve van jelen a piacon, és Európán belül jelentős tapasztalatokat szerzett a regionális repülés területén. A BASe Airlines három, 30 fős Embraer 120-as repülőgépével annak idején a Malév regionális járatainak üzemeltetésében is részt vett‚ és olasz‚ horvát‚ dán, spanyol turisztikai és közszolgáltatási feladatok ellátása mellett hosszú évek óta Finnországban teljesített menetrend szerinti járatokat. A társaság repülőgépei az elmúlt 17 év alatt több mint 23 ezer órát töltöttek a levegőben, és ez időszak alatt megközelítőleg 27 ezer leszállást hajtottak végre eseménymentesen.

Kérdésünkre, mi a magyarázata annak, hogy nem pontosan egyforma a repülési időtartam, azaz, a Kolozsvár–Budapest útra 1:25 perc, a Budapest–Kolozsvár távra 1:10 perc van kiírva felszállás-leszállással együtt, az oktatókapitány elmondta: ennek oka egyrészt az, hogy a két irányban a útvonal nem feltétlenül esik egybe, másrészt a szél, amely a repülőgépet Kolozsvárról Budapestre haladva hátráltatja, a reggel hét órai indítású járat idején pontosan a másik irányból, azaz hátulról fúj.

Budapest felé repülve bekukkanthattunk a pilótafülkébe is (Fotó: Kiss Olivér)

Az Aeroexpress csoportot létrehozó Somogyi-Tóth Dánielt a nagyközönség karmesterként‚ orgonaművészként‚ sőt a ferihegyi Aeropark Repülőmúzeum vezetőjeként is ismerheti. Mindenekelőtt azt kérdeztük tőle, mikortól kezdett el dolgozni partnereivel a projekten, milyen érzésekkel vágtak bele, és mire számítanak.

„Magyarország és Erdély városai között a szárazföldi közlekedés nehézkes, hosszú órákig tart – közutakon, vasúton is; erre a helyzetre valamiféle válasznak születnie kellett. A járvány időszakában kezdtünk el partnereimmel dolgozni a projekten; most jutottunk el odáig, hogy a válaszadás megtörtént, és szeretnénk, ha ezzel tudnánk segíteni a Magyarország és Erdély között utazókat. Remélem, hogy minél hamarabb, minél több utast köszönthetünk majd a fedélzeten, és a projektnek sikere lesz” – mondta Somogyi-Tóth Dániel. Hozzátette: a BASe Airlines által üzemeltetett repülőgép az Air France Regional flottájában volt, onnan került Magyarországra, hosszabb ideig a Malévnak szolgált – többek között Kolozsvárra is repült –, az utóbbi években pedig Finnországban használták. „A regionális repülésekkel kapcsolatos tudást és eszközparkot szeretnék hasznosítani itthon is, a magyar érdekeknek megfelelően” – folytatta az igazgató.

Egy nap alatt akár oda és vissza is lehet repülni

Szeptember 5-től két hónapon át, heti háromszor (hétfőn, szerdán és pénteken) közlekednek az Aeroexpress Regional új légijáratai, amelyek egyébként nemcsak Budapestet és Kolozsvárt, hanem Debrecent is összekötik Marosvásárhellyel, valamint Kolozsvárral; a jegyek az aeroexpress-regional.hu oldalon foglalhatók. Az Aeroexpress Regional által egyébként Magyarországon tíz év után először működik ismét magyar tulajdonú és hátterű légitársaság.

A Budapestet Kolozsvárral összekötő járatok menetrendje egy munkanap alatt oda-vissza teljesíthető utazásokat tesz lehetővé, amely értékes alternatíva lehet az üzleti ügyben utazók számára. A kolozsvári utasok Debrecenben tehetnek hasonló villámlátogatást, és nyilván a Marosvásárhely és Debrecen közötti fordulójáratot is sokan ki tudják használni. „A célközönség meglátásunk szerint nagyon sokrétű – a családlátogatásoktól a turisztikai utazásokon keresztül, az üzleti utakig gyakorlatilag általános utazási célt tudnak a járataink kiszolgálni. Mostantól, ha valaki Budapestről leugrana egy egynapos kirándulásra, üzleti útra Kolozsvárra, vagy Kolozsvárról Debrecenbe, megteheti, betervezhet magának egy-egy hosszú hétvégét ezekben a váro­sokban…” – részletezte Somogyi-Tóth Dániel.

Ami a Kolozsvár–Budapest járatot illeti, egy irányra nagyjából 70 eurós jegyárral lehet számolni, az oda-visszaút pedig140 euróba kerülne; valószínűleg lesznek akciók is. Kérdésünkre válaszolva a vezérigazgató hozzátette: az ásványvíz, tea, kávé beletartozik a jegy árába; ételt nem kínálnak, hiszen, ezen a távon az utasok számára nem annyira szempont az étkezés, sokakat zavarhat is a tálca, ha esetleg dolgozni szeretnének.

A Budapest–Kolozsvár visszaút hasonlóan kellemes élmény volt. Ismét az volt a benyomásunk – a hosszú autózásokhoz, vonatozásokhoz képest –, hogy szinte hihetetlenül gyorsan megérkeztünk Kolozsvárra: reggel hétkor még a Budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren voltunk, romániai idő szerint tíz órakor pedig már az asztalunknál ültünk a szerkesztőségben. Mindössze annyi apró izgalom adódott, hogy a budapesti reptéren a beszállókapunál nem várt senki bennünket: mint kiderült, a reptér rendszerébe nem jutott be valamiért az az információ, hogy online check-in-t hajtottunk végre. Ennek folytán a hagyományos, repülőtéri check-in pultnál vártak, és mivel ott – meglévén az online check-in – nem jelentkeztünk, azt hitték, nem is jelentünk meg. Egy másik beszállókapu hivatalnokánál jeleztük, hogy a repülőgép már ránk vár, de a beszállás nem kezdődött el. A reptéri személyzet viszont gyorsan, készségesen korrigálta a helyzetet, és vélhetőleg mostanra már az információs adatbázisok megfelelő kapcsolódását is ellenőrizték.

Az utasok is örömmel üdvözölték a járatot

A visszaúton két utastárssal is elbeszélgettünk. Egyikük, Veres Ildikó elmondta: Kolozsváron él, és a szeptember 7-e reggelén induló Budapest–Kolozsvár járatot az előző nap délutánján foglalta le; mint mondta, ő autóval utazott fel Budapestre, de úgy alakult, hogy váratlanul, a lehető leggyorsabban vissza kellett térnie egy sürgős ügyet elintézni Kolozsvárra, ezért nagyon jól jött neki ez a járat. Oda-vissza jegyet foglalt – mint mondta, a felmerült probléma elintézése után pénteken vissza is tér újra Budapestre. „Nagyon kényelmes ez a megoldás, nagyon hiányzott ez a járat” – jegyezte meg.

A budapesti származású Horváth Csaba turisztikai célból vette igénybe a szeptember 7-i járatot: mint mondta, alaposabban bejárná a napokban Kolozsvárt és környékét. „A Kolozsvár–Budapest távolságot autóval, vonattal kifejezetten nehézkes megtenni, és a mai benzinárak mellett valószínűleg nem jövünk ki rosszabbul, mintha autóval utaznánk oda-vissza. Ez az egyórás repülőjárat egészen hihetetlenül közel hozza ezt a térséget Budapesthez” – jegyezte meg.

A kolozsvári reptér illetékeseitől származó információk szerint legutoljára 2016–2018 között a Wizz Air kötötte össze Kolozsvárt és Magyarország fővárosát. A kétéves légi járatra azért volt lehetőség, mert javították a marosvásárhelyi repülőtér kifutópályáját. Ugyanakkor, 1998 és 2018 között a Tarom biztosította ezt a szolgáltatást, de források szerint 2012-ig volt Malév járat is. A magyar nemzeti légitársaság ugyanis ebben az évben ment csődbe. Rövid ideig a Carpatair légitársaság teremtett légi kapcsolatot Kolozsvár és Budapest között. (Kiss Olivér)

A sajtórepülésen készített videóriport itt megtekinthető.

(Borítókép: Az Embraer 120 ER turboprop utasszállítót célzottan regionális utakra fejlesztették ki / Fotó: Zay Éva)