Sokat vár 2021-től a csőd szélére jutott turizmus
A turisták nem csak jó szállásra, hanem élményekre vágytak
A turisták nem csak jó szállásra, hanem élményekre vágytak
Vissza

Sokat vár 2021-től a csőd szélére jutott turizmus

Nagy elvárásaik voltak az elmúlt évben a turizmusban érdekelt hazai cégek, vállalkozók: egyrészt, a nyárra tervezett labdarúgó-Európa-bajnokság miatt, amelynek Románia társrendezője (lett volna), másrészt a hazai lakosság utazási kedve növekedési tendenciát mutatott az utóbbi időben, így az utazási ügynökségek is nagy forgalmat reméltek. A járvány miatt azonban, ahelyett, hogy 2020 a romániai turizmus egyik húzóéve lett volna, számos vendéglátóipari egység sodródott a csőd szélére. A szigorítások miatt a nyaralni vágyóknak a külföldi utazások helyett a belföldi úti célok maradtak. Az itthon nyaralók számára pedig nem csak az volt a legfontosabb szempont, hogy megfelelő szállásban, ellátásban legyen részük, elsősorban élményeket vártak a pénzükért cserébe. Decemberi pénzügyi jelentések szerint 2020-ban az utazási ügynökségek pénzforgalma összességében mintegy 70%-kal csökkent az előző évihez képest. De vajon mi lesz az idén?

Az új koronavírus okozta „világhisztéria” – ahogyan annak idején Dragoş Anastasiu, az Eurolines csoport tulajdonosa (is) fogalmazott – márciusban tört ki. Akkor az utazási ügynökségek, a turizmusban tevékenykedő és a személyszállítással foglalkozó cégek még nem tudták, mekkora lesz a baj, és azt tanácsolták a foglalásaikat egymás után visszamondó személyeknek, hogy maradjanak az eredeti tervnél. „Az életnek a normális ritmusban kell folytatódnia: ha nem vagy 50 év feletti és nem Kínából térsz haza, annak az esélye, hogy a koronavírus okozta fertőzés miatt meghalj, egy a 450 millióhoz, vagyis kisebb, mint annak, hogy szülővárosodban elüssön a villamos…” – idézi a Mediafax egy év távlatából Dragoş Anastasiut.

Ennek ellenére, ahogy teltek a hetek, egyre többen mondták vissza külföldi utazásaikat, részben a vírustól tartva, részben attól, hogy odaérkezésükkor a szigorodó egészségügyi intézkedések miatt karanténba kerülhetnek. De nem csak a külföldi, hanem a hazai foglalásokat is elkezdték visszamondani a romániaiak. Közben egyre több országgal szakadt meg a légi kapcsolat: egymás után függesztették fel járataikat a légitársasá­gok. A bukaresti szállodák foglaltsága már akkor 30 százalékkal csökkent, s a gazdasági minisztérium válságstábot hívott össze, hogy megbeszéljék, miként lehetne segíteni az iparágat. Călin Ile, a szállodákat tömörítő föderáció elnöke azzal számolt, hogy az utazási ügynökségek bevételei 80%-kal, a szállodáké 65%-kal, a vendéglőké 40%-kal fognak csökkenni.
 
Nagyjából ezzel egy időben a New York-i székhelyű Bloomberg médiacsoport elemzői azt jósolták: nemzetközi viszonylatban a turisztikai iparban 50 millió munkahely fog megszűnni a világjárvány következtében.

Áprilisban az iparág romániai képviselői egymillió munkahely elvesztésével számoltak és a szektor összeomlásával. Ekkor már zárva voltak a vendéglők, kávézók, szórakozóhelyek, szabadidős központok, nem voltak bevételek, de az adókat és illetékeket, az alkalmazottakat fizetni kellett: mentőövre vártak. Sok vállalkozó ekkor döntött úgy – a jobb idők reményében –, hogy kihasználja a helyzetet, és ha úgysincs vendég, felújításokba kezd.
 
Májusban aztán enyhülni kezdtek a szigorítások, az ügynökségek lassan ismét megnyitottak, de sok helyen nem kértek előleget a foglalásokhoz – mint korábban –, mivel nem volt biztos, hogy az ügyfél el is tud majd utazni az adott időpontban.
 
Júniusban a turisztikai patronátusok bejelentették, hogy beperelik a kormányt az ország gazdaságának aláásása miatt, ha nem engedélyezi a szállodákban működő vendéglők megnyitását június 15-ig. Számításaik szerint ugyanis mintegy félmillió romániai állampolgárnak volt olyan hazai foglalása, amely étkezést is magába foglalt. Ha nem nyithatnak ki a szállodai étkezdék, ez a versenyhelyzet szempontjából igen rossz az országra nézve, hiszen a környező államokban már megnyitottak a vendéglők – érveltek, hozzátéve: a vendéglők további zárva tartása esetén a szállodák 70%-a csődbe fog menni.
 
Június–júliusban fokozottabb volt az érdeklődés a potenciális ügyfelek részéről a turisztikai ügynökségeknél, a repülőjáratok is kezdtek visszaállni, de ezzel párhuzamosan még mindig voltak olyanok, akik inkább visszakérték a nyaralásra korábban befizetett előleget, mert tartottak az utazástól. A máskor oly népszerű görög és a bolgár tengerpart helyett sokan inkább az ittenit választották: a Statisztikai Hivatal szerint a júliusban szállást foglaló romániaiak egyharmada a tengerparton üdült.

A mintegy 4 milliárd lejes forgalmat lebonyolító turisztikai ügynökségek közül azonban augusztusban sok még mindig a túlélésért küzdött: a szerencsésebbeknek csak néhány százalékkal estek vissza az eladásaik, mások felfüggesztették tevékenységüket, alkalmazottaikat pedig kényszerszabadságra küldték ideiglenes munkanélküli segélyen. Április–júliusban a gazdasági minisztérium adatai szerint 26 ügynökség zárt be végleg országszerte, míg 2019 azonos időszakában mindössze kettő.
 
A foglalási szokások is megváltoztak közben: a bizonytalanság miatt a turisták az utolsó percben, azaz csupán néhány nappal az indulás előtt foglalták le az utakat, és továbbra is inkább a hazai úti célok voltak népszerűbbek. Egy másik fontos változás – amint azt a falusi turizmusban érdekelt egyik egyesület képviselője, Maria Stoian elmondta –, a turisták már csak nem szállást és étkezést kerestek, hanem élményeket: kerékpártúrát, lovaglást, szekerezést, népi mesterségek kipróbálását.
 
A külföldi turisták 2020. április–júniusában mindössze 80 millió eurót költöttek el Romániában, ez 88%-kal kevesebb, mint 2019 hasonló időszakában, amikor 709 millió eurót hagytak az országban. Másfelől, azon romániai turisták körében, akik nem ijedtek meg a járványtól és a szigorításoktól, az esetleges karanténtól, továbbra is Bulgária, Görögország és Törökország volt a legnépszerűbb a nyári időszakban.
 
A Román Nemzeti Bank szeptemberi adatai szerint a hazai turizmus 800 millió eurót veszített a román turisták után is, akik közül sokan utazás helyett inkább otthon maradtak. A helyzeten a téli ünnepek közeledte sem változatott: októberben az előző évihez képest 80%-kal volt kevesebb ebben az időszakban a foglalások száma. Decemberi jelentések szerint 2020-ban az utazási ügynökségek pénzforgalma összességében mintegy 70%-kal csökkent az előző évihez képest.
 
Nem ment jól 2020-ban a hazai luxusszállodáknak sem – Romániában összesen 36 ötcsillagos hotel működik, ezek közel fele Bukarestben és Kolozsváron –, forgalmuk mintegy 57 millió lejt tett ki, ami csupán fele a 2019-es értéknek. Ennek fő oka, hogy elmaradtak az üzleti utak, a különféle konferenciák, az esküvők és egyéb nagyszabású rendezvények. A becslések szerint ez a szektor sokkal lassabban fog visszazökkeni a rendes kerékvágásba. 

A nemzeti bank legutóbbi kimutatása szerint az elmúlt év első 11 hónapjában 1,2 milliárd euró volt a hazai turisztikai iparág vesztesége. Az elemzők szerint a turizmusnak, akárcsak a légi közlekedésnek vagy az autóiparnak, évekbe fog telni, mire visszajut a világjárvány előtti szintre.

Nem tűnt el az utazási kedv

– Elsősorban azt várjuk az idei évtől, hogy valamennyire rendeződjön a helyzet, és szélesebb körben megnyíljanak az utazási lehetőségek. Több helyről érkezett hozzánk olyan információ, hogy az ügyfelek nem álltak el az utazási szándéktól, azaz továbbra is szeretnének nyaralni menni, csak a megkötések miatt halogatják azt. Az igényük viszont megmaradt – nyilatkozta lapunknak Bánffy Béla, a kolozsvári Natura Travel utazási iroda tulajdonosa. Mint megtudtuk, tavaly nyáron voltak ügyfeleik, akik Törökországban nyaraltak, de az tény, hogy a járványhelyzet miatt megnőtt a belföldi kereslet.
 
– Azok az ügyfelek, akik eddig a külföldi utakat részesítették előnyben, most a Duna-deltát keresték fel, vagy fürdőhelyekre, hegyvidékre mentek. Voltak ügyfeleink, akik a román tengerpartot választották. Általában minden belföldi úti cél le volt fedve; a járványügyi helyzet miatt főleg a külföldi utazások száma csökkent. Azok, akik nem utazhattak külföldre, általában itthon mentek el hosszabb-rövidebb időre nyaralni, és ez valamelyest ellensúlyozta a visszaesést. Cégünknek sikerült állami támogatásra pályázni, amit meg is nyertünk. Ebből próbáljuk átvészelni ezt a nehéz időszakot, de már fel vagyunk készülve a következő szezonra is – magyarázta Bánffy Béla.
 
Úgy vélte: nyaralást tervezni azért most is lehet.
 
– Vannak repülőgépjáratok és szállodák, amelyek várják a vendégeket. Vannak olyan nyaralások, amelyeket előleg kifizetése nélkül lehet foglalni; például nyári charter járatokat, horvátországi nyaralást is kínálunk így. A szállásadók, az utazást szervező partnerek rugalmasan viszonyulnak a helyzethez, ez azt jelenti, hogy a most lefoglalt járatokat, utazást minimális kezelési költség kifizetése ellenében bármikor vissza lehet mondani. Vagyis a szakma próbál rugalmas lenni, hogy az utasok ilyen körülmények között is tudjanak tervezgetni, foglalni – összegzett.

Hova utazunk idén?

A kérdésre még meglehetősen nehéz válaszolni, de a világszerte elkezdődött oltáskampányoktól azt várják az iparágban dolgozók, hogy – „Covid-útlevéllel” vagy sem – lassan megnyíljanak a határok, és a turizmus elkezdje visszaszerezni azt, amit tavaly elvesztett.
 
Az oltás elkezdése a jel, hogy a dolgok normalizálódni fognak, az embereknek nagyobb bizalommal terveznek, és egyre több ország fog ismét megnyílni – vélte egy, a Mediafax által megkérdezett fővárosi utazási iroda vezetője.

A Maldív-szigeteken nyaraló turisták között szép számmal voltak románok is (Képünk illusztráció)
Kiderült: az oltáskampány kezdete óta már az eladásaik is növekedni kezdtek. Jelenleg igen népszerűek a bulgáriai síparadicsomok, egy háromcsillagos szállodában, reggelivel az árak 19 eurótól kezdődnek, de nagy az érdeklődés az egzotikus úti célok iránt is. Ezt mutatja az is, hogy az egyik, repülőjegyek eladására szakosodott platformon, az utóbbi hetekben négyszer többen kerestek rá maldív-szigeteki, dubai, egyiptomi, zanzibári repülőjegyekre, mint korábban.

Az utazási ügynökségek januári kínálataiból nem hiányoznak a megszokott, népszerű úti célok, így Egyiptom, Görögország, Törökország, Spanyolország; a korai foglalások esetében ezekre egyesek akár 60%-os kedvezményt is kínáltak.
 
Az év első napjai egyébként egy érdekes paradoxonra is rávilágították: miközben Németországban, Svájcban vagy éppen az Egyesült Államokban sokkal nagyobbak a fizetések és jobb az életszínvonal, mégis Románia „küldött” több turistát – szám szerint mintegy 1500-at – a turistaparadicsomnak számító Maldív-szigetekre. Ezzel Románia az ötödik volt a rangsorban a turisták számának tekintetében – derül ki a szigetország szakhatóságának összesítéséből, amely szerint január első 10 napjában turistáinak 5%-a volt román állampolgár, ennél többen csak Oroszországból, Indiából, Ukrajnából és Kazahsztánból érkeztek.
A Maldív-szigetekre egyébként november óta indít charter-járatokat egy bukaresti ügynökség, amely szerint óriási az érdeklődés, részben azért, mert végre van direkt repülőjárat, másrészt pedig azért, mert nem túl hosszú azon országok listája, ahol kevés a fertőzöttek száma és ahová korlátozások nélkül el lehet jutni. Vélhetően azok közül választják sokan ezt az úti célt, akik máskor ilyentájt Ausztriába mentek sízni. Egy maldív-szigeteki, kétszemélyes vakáció ára négyezer euró körüli.

Dubai szintén népszerű. Ha egy évvel ezelőtt egy romániai állampolgárnak átlagosan 287 euróba került oda a repülőút, idén januárban azonban már 430 eurónál is többet kellett fizetnie – részben azért is, mert egy éve még három, most már csak egy légitársaság üzemeltet oda tartó járatot, ám februártól vélhetően visszatér dubai járataival az egyik fapados légitársaság. Ezzel egyidőben a kereslet is várhatóan növekedni fog – addig is, a napsütésre vágyók 115 euró körüli áron repülhetnek Tenerifére vagy Palma de Mallorcára.

Az év elején már körvonalazódni látszik néhány idei trend: az utolsó percben történő („last minute”) foglalások – 3–7 nappal az utazás előtt –, és a rugalmas utazási dátumok előnyben részesítése. Másfelől, a távolabbi úti célok esetében a turisták minimum 10–14 napos vakációban gondolkodnak, miközben az előző években az volt a jellemző, hogy inkább többször és több helyszínre utaztak el rövidebb időre, azaz néhány napra.

Huszonöt százalékkal csökkentek a repülőjegyárak

A repülésnél maradva, az eSky elemzéséből az derül ki, hogy 2019-hez képest átlagosan 25%-kal csökkentek a repülőjegyek ára 2020-ban. Tavaly a Romániából más országba tartó járatokra 33%-kal kevesebb foglalás érkezett – a légitársaságok előzetesen ennél nagyobb csökkenésre számítottak –, míg a hazai járatok esetében 57%-kal kevesebb repülőjegyet adtak el a korábbihoz képest. Összességében a romániai foglalások 55%-a belföldi járatokra vonatkozott, majd Nagy-Britannia következik a foglalások 15%-ával, a további sorrend pedig Németország (8%), Olaszország (6%), Spanyol- és Franciaország (4-4%), Belgium 2%. Az eSky jelentése arra is kitért, hogy 2020-ban csökkent az eladott utazási biztosítások száma, nőtt viszont azoké a foglalásoké, amelyek utazási biztosítást is tartalmaztak: míg 2019-ben a foglalások 15%-a volt ilyen (nagyjából minden hetedik), addig 2020-ban minden harmadik foglalás utazási biztosítással együtt kelt el.
 
Ez pedig – vonhatjuk le a végkövetkeztetést – összességében is jól mutatja a turisztikai iparág jelenlegi helyzetét, amelyben sajnos egy dolog biztos. Ami nem más, mint a bizonytalanság…

KOLOZS MEGYE TURIZMUSA IS JELENTŐSEN VISSZAESETT
A Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal szerint 2020 első tizenegy hónapjában a Kolozs megyébe látogató turisták által eltöltött éjszakák száma 424 723 volt, ez a 2019-ben jegyzett szám mindössze 36%-a. A fentebbi időszakban Kolozs megyében 238 996 turistát szállásoltak el, közülük csak 20 523 volt külföldi (ami a turisták 8,6%-át jelenti). A 2019-es évben jegyzett adatokhoz képest a turisták száma 62%-kal csökkent 2020-ban.

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Tavaly csökkent az OTP bank nyeresége
Munkaügyi miniszter: minden alkalmazott ...
Fejleszt Szilágy megyében a fejlesztési ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ