Sokat változott a parlamentben a veszélyhelyzeti törvénytervezet
A képviselőház szerdán este még vitatta a módosításokat
A képviselőház szerdán este még vitatta a módosításokat
Vissza

Sokat változott a parlamentben a veszélyhelyzeti törvénytervezet

Lapzártánkkor még mindig vitatták a kérdésben döntő képviselőházban az Orban-kormány által beterjesztett, a szükségállapotot felváltó veszélyhelyzet idejére szánt intézkedésekről szóló törvénytervezetet. Az alsóház jogi szakbizottsága a nap folyamán bizonyos módosításokkal elfogadta a jogszabályjavaslatot, majd másodszor is összeült, hogy ellenőrizze a szöveget, mivel több hibát találtak benne. A szenátus kedden szavazta meg a törvénytervezetet, amely a felsőház által elfogadott formában jelentősen módosult a kormány által benyújtott változathoz képest. Mivel az Orban-kabinet hétfőn fogadta el és terjesztette a parlament elé a dokumentumot, a törvény az alkotmány értelmében leghamarabb jövő héten léphet hatályba. Ilyenképpen a szükségállapot lejárta után és a veszélyhelyzetet szabályozó törvény jövő heti hatályba lépése előtt a hatóságoknak várhatóan nem lesz törvényes eszközük arra, hogy a kijárást és a gyülekezést korlátozzák

Az alkotmány értelmében a törvénytervezet elfogadása után két napot kell biztosítani a törvényhozóknak arra, hogy adott esetben alkotmányossági normakontrollt kérjenek. Amennyiben Klaus Iohannis államfő május 15-én kihirdetheti a jogszabályt, az alkotmány szerint a Hivatalos Közlönyben való közlése után három nappal, május 18-án léphetne hatályba.

A szociáldemokrata többségű szenátus a kormányt tette felelőssé, hogy késve terjesztette be a tervezetet. Az Orban-kabinet 19 oldalas törvénytervezetéhez 64 oldalnyi módosító indítványt fűzött kedden a szenátus jogi bizottsága, ezt végül nagy többséggel – 11 vokssal 8 ellenében és 15 tartózkodás mellett – fogadta el a szociáldemokrata többségű felsőház.

A szenátus úgy módosította a törvénytervezetet, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdethet az ország egész területére vagy bizonyos településekre 30 napos időtartamra, amelyet a belügyminiszter javaslatára kormányhatározattal további 30 nappal meghosszabbíthat. Ha a veszélyhelyzet az ország egész területét érinti, a parlament jóváhagyására is szükség van. A képviselőháznak és a szenátusnak a jóváhagyás igénylésétől számított öt napon belül együttes ülésen döntenie kell az ügyben. Amennyiben a törvényhozás elutasítja a rendkívüli állapot jóváhagyását, az azonnali hatállyal megszűnik. A kormány tervezete szerint viszont a veszélyhelyzetről az országos vészhelyzeti bizottság döntene, és sürgősségi kormányrendelettel hirdethetnék ki.

A PSD javaslatára a szenátus jogi bizottságában törölték a törvénytervezet szövegéből azt a lehetőséget, hogy a közintézmények versenyvizsga nélkül alkalmazhassanak a járvány elleni küzdelemhez szükséges munkaerőt hat hónapos munkaszerződéssel. Az egészségügyi tárcánál meghagyták ezt a lehetőséget, de a vizsga nélkül felvett alkalmazottak meghatározott idejű munkaszerződése nem tarthat tovább a veszélyhelyzetnél. Robert Cazanciuc, a szenátus ideiglenes, szociáldemokrata párti elnöke szerint a kormányt csak az érdekelte, hogy a válsághelyzetet kihasználva folytathassa az átláthatatlan, versenytárgyalások nélküli közbeszerzéseket, politikai tisztogatást végezzen, saját embereit pedig versenyvizsga nélkül ültethesse a hivatalokba.

A szenátus az RMDSZ több módosító javaslatát is elfogadta. Ezek közé tartozik, hogy veszélyhelyzet idején megyénként és térségenként különböző intézkedéseket lehet bevezetni a járványügyi helyzet függvényében. A szülők továbbra is otthon maradhatnak az iskolás gyermekekkel a tanév végéig, ugyanakkor a kisérettségi és az érettségi vizsgák alatt a tanügyminisztériumnak kötelessége biztosítani a szükséges védőfelszerelést a diákok, a tanárok és a kisegítő személyzet számára – jelentette be Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A politikus arra is felhívta a figyelmet: a járvány miatt kényszerszabadságra küldött alkalmazottak állami támogatása nem szűnik meg a szükségállapot lejártával.

Mivel a sportrendezvényeket továbbra is tiltja a törvény, az RMDSZ által kidolgozott módosításnak köszönhetően az önkormányzatok a készenléti állapot ideje alatt pénzügyi támogatást ítélhetnek oda a járvány miatt sújtott sportklubok működési költségeinek és személyi kifizetésekkel kapcsolatos költségeinek fedezésére – számolt be Császár Károly RMDSZ-es szenátor.

Az RMDSZ közleménye által idézett Cseke Attila rámutatott: „Annak ellenére, hogy hetek óta tudjuk, május 15-én véget ér a szükségállapot, a kormány csak tegnap nyújtotta be az ezt követő időszakot szabályozó tervezetét.” Az alkotmányos eljárást betartva nem lesz időben, azaz május 15-re törvény akkor sem, ha két nap alatt történik a törvényhozási folyamat, hiszen a jogszabály csak három nappal annak kihirdetése után léphet érvénybe – magyarázta a szenátor.

Ezenfelül a törvénytervezet központosít – jelentette ki Cseke Attila. „A tervezet szinte minden területen megadja a kormánynak azt a lehetőséget, hogy az önkormányzatok munkájába beleszóljon, és a polgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselőket, polgármestereket felfüggeszthesse vagy leválthassa. Ez véleményünk szerint elfogadhatatlan” – emelte ki. A frakcióvezető figyelmeztetett: „nem szerencsés, ha olyan előírásokat tartalmaz a törvény, amivel a kormány visszaélhet.”

A szenátus által elfogadott egyéb módosítások értelmében a kereskedelmi egységek kötelesek maszkot biztosítani az alkalmazottaknak és a vásárlóknak egyaránt; a munkaadók csak az alkalmazottak beleegyezésével dönthetnek a távmunka bevezetéséről; a vészhelyzet idején az éttermek és kávézók teraszhelyiségei kinyithatnak, ha betartják a közegészségügyi óvintézkedéseket; a vészhelyzet lejárta utáni 90 napig érvényesek maradnak a különböző igazoló okira­tok. A szenátus által bevezetett változtatások szerint megnyithatnak a gyógyfürdők és a wellness-központok is; előzetes foglalás alapján fogadhatják a vendégeket, akiknek be kell tartaniuk a távolságtartás követelményét és a higiéniai szabályokat.

A képviselőház jogi szakbizottsága által elfogadott változatban további módosítások, kiegészítések szerepeltek, többek között az, hogy megnyithatnának a kisebb bevásárlóközpontok, amelyeknek felülete nem haladja meg a 15 ezer négyzetmétert. Továbbá a képviselőház megerősítette: a veszélyhelyzetet a parlament jóváhagyásával lehet legtöbb 30 napra kihirdetni, megmaradnak a települések közötti közlekedésre vonatkozó korlátozások, a bírságok viszont nem haladhatják meg a 25 ezer lejt.

ALKOTMÁNYOS A VESZÉLYHELYZETET SZABÁLYOZÓ KORMÁNYRENDELET
Az alkotmánybíróság szerdán elutasította a nép ügyvédje, Renate Weber óvását, és kimondta: alkotmányos a veszélyhelyzet jogi keretét adó 2004/21-es sürgősségi kormányrendelet, amennyiben nem korlátozza az állampolgári szabadságjogokat. „Veszélyhelyzet idején a kormányrendelet alapján elrendelt intézkedések és beavatkozások nem korlátozhatják az alapvető állampolgári szabadságjogok gyakorlását, ez csak a parlament által elfogadott törvény által lenne lehetséges” – olvasható az indoklásban. A polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az állam más intézményeire. Az alkotmánybíróság döntése nyomán semmi sem akadályozza meg a veszélyhelyzet kihirdetését a közvetlenül csütörtökön éjfélkor lejáró rendkívüli állapot után, de a megszorító intézkedések bevezetésére a kormánynak csak akkor nyílik lehetősége, ha a parlamenttől megkapja rá a törvényi felhatalmazást, és az hatályba is lép.

EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

TIFF – Hét nap, tizennégy film
Az elnöki hivatal helyesbített a ...
Sörtermelésben a nyolcadik helyen ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ