A Sociopol szerint márciusban a PSD támogatottsága 34% volt, a jelek szerint a kormánypárt stagnál a korábbi hirtelen zuhanás után. (A szociáldemokraták 2016-ban közel 45%-al nyerték meg a parlamenti választásokat.) A fél évvel ezelőtti adatok tükrében úgy tűnik, hogy Dacian Cioloș (leendő) pártja a liberálisok választótáborát osztja meg. A PNL márciusban 33%-on állt, most viszont csak 19%-ot mértek, a hiányzó százalékok vélhetően a Cioloș-féle MRI-nél keresendők. A fél évvel ezelőtti adatokhoz képest az ALDE 5-ről 10%-ra duplázott, az USR szintén csökkent a márciusi 12 százalékhoz képest.
A népszerűségi lista sorrendje szinte semmit sem változott, az első helyen továbbra is Raed Arafat orvos, a sürgősségi esetek igazgatóságának vezetője áll 59%-al (márciusban 62%). Klaus Johannis államfő szintén megőrizte második helyét 33%-al (29%), mint ahogy Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere is a harmadik helyezést (26%-28%). Laura Codruţa Kövesi 25%-a tisztségéből való felfüggesztését követően is változatlan, marad a negyedik helyen, a szélsőségesen nacionalista Mircea Diaconut viszont 23%-ra „értékelik”, valamivel többre, mint Dacian Cioloşt, akinek fél év alatt 18%-ról 22%-ra ugrott a népszerűsége. Călin Popescu-Tăriceanu is 16%-ról javított 20%-ra, Liviu Dragnea pedig 9%-ról 15%-re. Amennyiben hitelt adhatunk az adatoknak, Victor Pontának 10%-ról 13%-ra nőtt, Viorica Dăncilănek pedig 15%-ról 13%-ra csökkent a népszerűségi mutatója. Ludovic Orban PNL-elnök is vesztett egy százalékot, jelenleg 8%-on áll a népszerűsége.
Elemzők felhívják a figyelmet egyrészt arra, hogy a két vezető politikai erő, a nagyobbik kormánypárt, illetve a liberálisok elnökeinek népszerűségi mutatói messze alulmaradnak pártjukénál, a vezető politikusok közül Ludovic Orban a legkevésbé szimpatikus. Rámutatnak arra is: Tăriceanu népszerűbb, mint Liviu Dragnea, ami egyre inkább feljogosítja a szenátus elnökét arra, hogy elvárja, őt nevezzék meg a koalíció elnökjelöltjének.
Arra a kérdésre, hogy Románia jó vagy rossz irányba halad, a megkérdezetteknek 73 százalék nyilatkozott úgy, hogy rossz az irány, és csak 14 százalék tartja jónak azt, ahogy a dolgok az országban alakulnak, a megkérdezettek13 százalékának nem volt véleménye. Azok közül, akik szerint az ország rossz irányba halad, 60 százalék politikai okokra vezeti ezt vissza, és csak 2 százalék gondolja úgy, hogy gazdasági természetű gondok miatt „nem tartjuk a jó irányt”.
