Peszkov szerint Oroszország a történtek ellenére is kész lesz folytatni az együttműködést a kölcsönös haszon és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása alapján. Kijelentette, Moszkva továbbra is kész egy csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai államfő között.
Theresa May brit miniszterelnök legutóbbi tájékoztatása szerint eddig 25 ország utasított ki orosz diplomatákat, válaszul az angliai Salisbury városában március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletre, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal volt.
May a londoni alsóház bizottsági elnökeiből álló összekötő bizottság keddi meghallgatásán közölte: egy nap alatt héttel nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek orosz diplomatákat szólítottak fel távozásra. Elmondta, örvendetes Nagy-Britannia nemzetközi támogatottsága, de nemcsak a brit szempontokról, a többi ország nemzetbiztonsági érdekeiről is szó van.
Nagy-Britannia már a mérgezéses incidens után néhány nappal kiutasított 23 – a hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató – orosz diplomatát; ők már el is utaztak Londonból. Moszkva nem sokkal később ugyanennyi brit diplomatát szólított fel távozásra, elrendelte a szentpétervári brit konzulátus bezárását, és leállíttatta a British Council tevékenységét.
London gyilkossági kísérletnek tartja Szkripal és lánya megmérgezését, s Oroszországot tekinti felelősnek. Moszkva határozottan tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, és többször felajánlotta együttműködését az eset kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel a brit féltől.
Szolidáris fellépés Oroszországgal szemben
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn a Twitter közösségi portálon jelentette be több európai uniós tagország összehangolt válaszlépését. Lengyelország, Németország és Franciaország négy-négy orosz diplomata kiutasításáról döntött hétfőn.
A német külügyminisztérium tájékoztatása szerint döntésük a Nagy-Britanniával vállalt szolidaritás „erős jele.” Az eljárást indokolja az is, nagy valószínűséggel orosz elkövetők hajthattak végre kibertámadást a német kormány védett informatikai rendszere ellen – tették hozzá.
Az Egyesült Királyságot „a háború utáni európai történelemben előzmény nélküli” támadás érte, amikor „Európa területén célzatosan vegyifegyvert alkalmaztak civilek egy csoportja ellen” – fogalmazott a lengyel külügyminiszter. Jacek Czaputowicz szerint a nemzetközi közösségnek közös választ kellene kidolgoznia Oroszország agresszív politikájára, példaként többek között Alekszandr Litvinyenko volt orosz ügynök szintén angliai megmérgezését, Moszkva georgiai, ukrajnai és szíriai műveleteit sorolta fel.
Csehország három orosz diplomatát utasít ki. Andrej Babis kormányfő hangsúlyozta, a kiutasítás a Nagy-Britanniával való cseh szolidaritás jele. Hozzátette: Oroszország azzal, hogy Csehországot is azon országok közé sorolta, ahonnan a méreg származhatott, túllépett minden határt.
Olaszország, Dánia és Hollandia két-két, Finnország, Románia és Horvátország egy-egy, a Balti-országok közül Litvánia három, Észtország és Lettország pedig egy-egy diplomata kiutasításáról döntött, csakúgy, mint Svédország. Ukrajnából 13 orosz diplomata távozik Petro Porosenko ukrán elnök bejelentése szerint, „azon kevesek közül, akik még az ország területén” voltak.
Az Egyesült Államok 60 orosz diplomatát utasít ki, és bezáratja az északnyugati Seattle városában lévő orosz konzulátust. A távozni kényszerülő diplomaták között van az orosz ENSZ-misszió New York-i nagykövetségén dolgozó tizenkét, hírszerzéssel foglalkozó orosz diplomata is. Kanada négy orosz diplomatát utasít ki.
Az orosz külügyminisztérium. állásfoglalása szerint „magától értetődik”, hogy az EU- és NATO országok „barátságtalan” lépése nem „múlik el nyomtalanul”, és arra Moszkva reagálni fog.
„Támogatjuk az Európai Unió moszkvai nagykövetének visszahívására vonatkozó döntést, nemzeti szinten azonban nem készülünk intézkedésekre. Sokkal inkább nyitva szeretnénk hagyni a kommunikációs csatornákat Oroszországgal” – jelentette be hétfőn Sebastian Kurz osztrák kancellár és Karin Kneissl külügyminiszter.
A szlovák külügyminisztérium sem utasít ki orosz diplomatákat a Szkripal-ügy kapcsán, de bekéretik a külügyminisztériumba Oroszország pozsonyi nagykövetét.
NATO: Oroszország magatartásának ára van
A NATO visszavonta hét orosz diplomata akkreditációját, a katonai szövetség melletti orosz képviselet személyzetének létszámát az eddigi harminc helyett húsz főben maximálták – jelentette be kedd délután Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szervezet főtitkára. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Stoltenberg arról számolt be, a moszkvai vezetésnek tulajdonított merénylet miatt elutasították három orosz diplomata függőben lévő akkreditációját is. „Ez világos üzenetet küld Oroszországnak, hogy elfogadhatatlan és veszélyes magatartásának ára, következménye van” – fogalmazott.
A főtitkár kiemelte, a szövetség fennállása óta ez volt az első eset, hogy idegmérget vetettek be valamely NATO-tagállam területén. Aláhúzta ugyanakkor: a döntés nem változtat a NATO Oroszország-politikáján, továbbra is nyitottak a párbeszédre, a NATO-Oroszország Tanács következő ülésének előkészítésére is.
