Semmi új a nap alatt
Vissza

Semmi új a nap alatt

Totális háború zajlik a kormány és az államfő, valamint a mögöttük álló különböző hírszerzések között. Mondhatni semmi új a nap alatt, az elmúlt harminc évben hozzászokhattunk ehhez a politikai hadiállapothoz. Most a költségvetés-kiigazítás képezi a vita tárgyát.

Újabb konfrontációs felületet találtak a felek, akik lényegében ugyanazt a háborút folytatják, amely közvetlenül a parlamenti választások után, 2017 elején pörgött fel a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelet elfogadásával, majd folytatódott a tüntetésekkel. Ebből az állapotból tapodtat sem léptünk előre. Elesett itt-ott egy-két katona, leváltották a korrupcióellenes főügyészt, most a legfőbb ügyész széke inog, Liviu Dragneának pedig a gatyája remeg, hiszen maholnap börtönbe zárhatják, ha második korrupciós perében letöltendő börtönbüntetésre ítélik.

Az idő fontos tényező a háborúban is. Éppen tegnap jelent meg az a hír, hogy a Dragneát börtönbüntetésre ítélő első fokú bírósági ítélet indoklása mai napig nem született meg, noha a legfelsőbb bíróság elnöke megígérte, hogy szeptember 1-ig meglesz az irat, hogy folytatódhasson a fiktív alkalmazásokról szóló Dragnea-per. Hozzászokhattunk, hogy az igazságszolgáltatás sem működik akkurátusan, akár félévbe is beletelhet egy indoklás, hiába szerepel a törvényben 30 napos határidő. Nálunk az ilyen törvényes előírások nem kötelező érvényűek, s ha ez a rendetlenség az igazságszolgáltatásban megengedett és elnézett gyakorlat, ne csodálkozzunk, hogy alacsonyabb szinten is káosz uralkodik.

Ebben a kiélezett helyzetben az időnyerés akár életet jelenthet, ezért minden követ megmozgatnak a felek, hogy teljen az idő és politikai pozíciójuk ne gyengüljön. Láthattuk tegnap, hogy Klaus Johannis elnök milyen furfanggal állt elő, úgymond felfüggesztette a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését abban reménykedve, hogy a költségvetés-kiigazítás ügyében a CSAT pozitív vagy negatív állásfoglalásának megtagadásával, elodázhatja a kormány döntését a büdzsé kiigazításáról. Meglátjuk, hogy a kormány meddig hajlandó várni és valóban megkurtítja-e a nemzetbiztonsági intézmények, a hírszerzés és az elnöki hivatal költségvetését. Ez a vita lényegében erről szól, hiszen a kormány főként a vele szemben álló elnökön és a belföldi hírszerzésen akar bosszút állni a költségvetésük lefaragásával. Ezért kell várnia minden állami intézménynek, amelyek közül egyeseket a megszűnés vagy lebénulás veszélyébe sodorhatnak. Önkormányzatok, önkormányzati fenntartású intézmények nem rendelkeznek működési költségekkel, bérekkel az év utolsó hónapjaira, ezért számukra a kiigazítás elfogadása létfontosságú. Vélhetően a felek nem fogják magukra vállalni ilyen abszurd helyzet kialakulásának ódiumát. Előbb-utóbb megoldás várható a költségvetés-kiigazítás ügyében, de addig is minden alkalmat megragadnak, hogy kampányoljanak, hiszen már javában benne vagyunk a jövő év végi elnökválasztási kampányban, amelynek a bemelegítése lesz a tavaszi EP-választás.

Johannis szemmel láthatóan aktívabb politikailag, mint korábban, rendszerint bírálja a kormányt, ilyen volt a sertéspestis terjedéséről szóló múlt heti vita, amely szintén nem a megoldáskeresésről szólt, hanem arról, hogy az ellenzék kétbalkezessége miatt a politikai erőtérben magára maradt elnök – aki viszont számíthat a hírszerzés támogatására – pozícionálja magát az elnökválasztásra, növelje népszerűségét. A következő bő egy és negyed év is erről fog szólni, mindent fel fog perzselni maga mögött az ésszerűtlen politikai csatározás.

A nemtelen és törvénytelen eszközöket is bevetik. Amint megszokhattuk a DNA-szivárogtatásokat, most azt látjuk, hogy a másik fél sem jobb, gondoljunk csak Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsadó felelőtlen magatartására, aki a minap a kormány ellen tüntető egyik civil beteglapját hozta nyilvánosságra az interneten lejáratás céljából. Normális országban egy ilyen bűncselekmény elkövetéséért minimum a tisztségével fizet az elkövető, nem beszélve a jogi felelősségre vonásról. A háborúban résztvevő árnyékszereplők befolyásolása kiviláglik abból is, hogy ugyanannak a miniszterelnöki tanácsadónak a jóvoltából amúgy elítélendő titkos megállapodások kerültek nyilvánosságra.

De hát már megszokhattuk azt is, hogy az ármánykodás a fő erénye a román politikának, ország- és jövőépítés hetedrangú kérdés. Ezen a mentalitáson sem az EU-, sem a NATO-tagság, sem a szász származású elnök nem tudott változtatni. Jó tudni, hogy vannak mégis állandó, változatlan tényezői is az amúgy kiszámíthatatlan hazai belpolitikának…

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Új buszvonalak létesítését tervezi a ...
Augusztusi bakancslista – jön a ...
Az idei első öt hónapban 5,47 millió ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ