Semmi új a nap alatt
Vissza

Semmi új a nap alatt

Totális háború zajlik a kormány és az államfő, valamint a mögöttük álló különböző hírszerzések között. Mondhatni semmi új a nap alatt, az elmúlt harminc évben hozzászokhattunk ehhez a politikai hadiállapothoz. Most a költségvetés-kiigazítás képezi a vita tárgyát.

Újabb konfrontációs felületet találtak a felek, akik lényegében ugyanazt a háborút folytatják, amely közvetlenül a parlamenti választások után, 2017 elején pörgött fel a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelet elfogadásával, majd folytatódott a tüntetésekkel. Ebből az állapotból tapodtat sem léptünk előre. Elesett itt-ott egy-két katona, leváltották a korrupcióellenes főügyészt, most a legfőbb ügyész széke inog, Liviu Dragneának pedig a gatyája remeg, hiszen maholnap börtönbe zárhatják, ha második korrupciós perében letöltendő börtönbüntetésre ítélik.

Az idő fontos tényező a háborúban is. Éppen tegnap jelent meg az a hír, hogy a Dragneát börtönbüntetésre ítélő első fokú bírósági ítélet indoklása mai napig nem született meg, noha a legfelsőbb bíróság elnöke megígérte, hogy szeptember 1-ig meglesz az irat, hogy folytatódhasson a fiktív alkalmazásokról szóló Dragnea-per. Hozzászokhattunk, hogy az igazságszolgáltatás sem működik akkurátusan, akár félévbe is beletelhet egy indoklás, hiába szerepel a törvényben 30 napos határidő. Nálunk az ilyen törvényes előírások nem kötelező érvényűek, s ha ez a rendetlenség az igazságszolgáltatásban megengedett és elnézett gyakorlat, ne csodálkozzunk, hogy alacsonyabb szinten is káosz uralkodik.

Ebben a kiélezett helyzetben az időnyerés akár életet jelenthet, ezért minden követ megmozgatnak a felek, hogy teljen az idő és politikai pozíciójuk ne gyengüljön. Láthattuk tegnap, hogy Klaus Johannis elnök milyen furfanggal állt elő, úgymond felfüggesztette a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését abban reménykedve, hogy a költségvetés-kiigazítás ügyében a CSAT pozitív vagy negatív állásfoglalásának megtagadásával, elodázhatja a kormány döntését a büdzsé kiigazításáról. Meglátjuk, hogy a kormány meddig hajlandó várni és valóban megkurtítja-e a nemzetbiztonsági intézmények, a hírszerzés és az elnöki hivatal költségvetését. Ez a vita lényegében erről szól, hiszen a kormány főként a vele szemben álló elnökön és a belföldi hírszerzésen akar bosszút állni a költségvetésük lefaragásával. Ezért kell várnia minden állami intézménynek, amelyek közül egyeseket a megszűnés vagy lebénulás veszélyébe sodorhatnak. Önkormányzatok, önkormányzati fenntartású intézmények nem rendelkeznek működési költségekkel, bérekkel az év utolsó hónapjaira, ezért számukra a kiigazítás elfogadása létfontosságú. Vélhetően a felek nem fogják magukra vállalni ilyen abszurd helyzet kialakulásának ódiumát. Előbb-utóbb megoldás várható a költségvetés-kiigazítás ügyében, de addig is minden alkalmat megragadnak, hogy kampányoljanak, hiszen már javában benne vagyunk a jövő év végi elnökválasztási kampányban, amelynek a bemelegítése lesz a tavaszi EP-választás.

Johannis szemmel láthatóan aktívabb politikailag, mint korábban, rendszerint bírálja a kormányt, ilyen volt a sertéspestis terjedéséről szóló múlt heti vita, amely szintén nem a megoldáskeresésről szólt, hanem arról, hogy az ellenzék kétbalkezessége miatt a politikai erőtérben magára maradt elnök – aki viszont számíthat a hírszerzés támogatására – pozícionálja magát az elnökválasztásra, növelje népszerűségét. A következő bő egy és negyed év is erről fog szólni, mindent fel fog perzselni maga mögött az ésszerűtlen politikai csatározás.

A nemtelen és törvénytelen eszközöket is bevetik. Amint megszokhattuk a DNA-szivárogtatásokat, most azt látjuk, hogy a másik fél sem jobb, gondoljunk csak Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsadó felelőtlen magatartására, aki a minap a kormány ellen tüntető egyik civil beteglapját hozta nyilvánosságra az interneten lejáratás céljából. Normális országban egy ilyen bűncselekmény elkövetéséért minimum a tisztségével fizet az elkövető, nem beszélve a jogi felelősségre vonásról. A háborúban résztvevő árnyékszereplők befolyásolása kiviláglik abból is, hogy ugyanannak a miniszterelnöki tanácsadónak a jóvoltából amúgy elítélendő titkos megállapodások kerültek nyilvánosságra.

De hát már megszokhattuk azt is, hogy az ármánykodás a fő erénye a román politikának, ország- és jövőépítés hetedrangú kérdés. Ezen a mentalitáson sem az EU-, sem a NATO-tagság, sem a szász származású elnök nem tudott változtatni. Jó tudni, hogy vannak mégis állandó, változatlan tényezői is az amúgy kiszámíthatatlan hazai belpolitikának…

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Megnyílt a Szlovén Könyvvásár
Székelyföldi prefektus: sértés lenne a ...
#Csakazértis - Magasabb ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ