Teljesítőképessége felső határán működik az egészségügyi ellátórendszer
ZAY ÉVA, NAGY-HINTÓS DIANA
A kolozsvári rehabilitációs kórház orvos igazgatóját, dr. Bódizs Györgyöt arról kérdeztük, milyen mértékben tudja folytatni a jelenlegi járványhelyzetben működését az intézmény, és milyen változásokra számítanak az elkövetkezőkben.
„Minden újabb járványhullám új helyzet elé állít bennünket is: a rendeletet, amely arra vonatkozik, hogy a nem sürgős műtéteket lehetőleg el kell halasztani – részben legalábbis –, nekünk is alkalmaznunk kell – magyarázta az orvosigazgató. (Raed Arafat belügyi államtitkár október 3-án jelentette be, hogy a közkórházaknak át kell ütemezniük a következő 30 napban minden halasztható műtétet, a megyei közegészségügyi igazgatóságok pedig a koronavírusos betegek kezelésére fogják átcsoportosítani a felszabaduló kórházi ágyakat és szakszemélyzetet. Az erről szóló rendelet nem vonatkozik a sürgősségi esetekre, a terhes nőkre, a rendszeres kezelésre, vizsgálatra, illetve beavatkozásra szoruló, például rákkal, cukorbetegséggel kezelt betegekre – szerk. megj.)
Bódizs György: ha a járványhelyzet tovább romlik, valószínűleg az összes kórház feladatait újra fogják értékelni
„Mivel ez rehabilitációs kórház, ide elsődlegesen nem sürgősségi eseteket utalnak be, de a mi betegeink állapota súlyosbodik, ha nem történik megfelelő időben szükséges beavatkozás. Ez nagyon jól látszott az elmúlt időszakban: a nyár folyamán, amikortól újra rehabilitációs kórházként tudtunk működni, a páciensek, akiket beutaltunk, sokkal súlyosabb állapotban kerültek hozzánk, mint a korábbiakban” – emelte ki dr. Bódizs György. Elmondta: a rehabilitációs kórházban is működik egy kis létszámú Covid-részleg: 12 beteget tudnak ott elkülöníteni, elsősorban azokat, akikről a beutalásuk után derül ki, hogy fertőzöttek. A kórház többi részlege működik, csak csökkentett üzemmódban: kevesebb pácienst tudnak fogadni, és csak a súlyosabb eseteket utalják be. Ilyenképpen, egyfajta hibrid üzemmódban dolgozik a kórház, tekintve, hogy koronavírus-fertőzötteket is kezelnek benne, és a kórház profiljának megfelelő szakrészlegeken is ellátják a pácienseket.
Az orvos igazgató elmondta: azoknak a betegeknek a műtéteit napolták el, akik még olyan állapotban vannak, hogy várhatnak. Viszont akik már elő voltak jegyezve például protézisműtétekre, eleve olyan súlyos betegek, hogy nem húzhatták az időt. „A fájdalmak, amelyeket ezek a betegek nap mint nap elviselnek, elég indok arra, hogy ne halasszuk el a műtétüket” – emelte ki a szakember. A protézis-beültetésekre, a kardiológiára, az ideggyógyászatra, reumatológiára, de még a balneológiára is fogadja tehát a rehabilitációs kórház a betegeket, csak kevesebb személyt utalnak be naponta, hogy a kórház ne legyen zsúfolt. „Nagyjából minden második ágyunk foglalt, ilyen feltételek között tudunk biztonságosan működni” – magyarázta az orvos igazgató.
Kérdésünkre, hogy a kormány milyen megfontolásból hozta meg a fenti rendeletet, dr. Bódizs György azt mondta: a cél az volt, hogy minél több intenzív terápiás osztály, ágy kikerülhessen a hagyományos betegellátásból, hogy a koronavírus-fertőzöttek ápolására használhassák. „A rehabilitációs kórház ebben a vonatkozásban nem sokat segíthet; értelmetlen volt leállítani a beutalásokat, a kezeléseket, hiszen egy reumatológiás részlegen levő ágyból nem lesz intenzív terápiás – emelte ki az orvos igazgató.
Súlyosbodó helyzetben a kórházak feladatait újra átértékelik
Érdeklődésünkre, hogy milyen állapotban vannak a rehabilitációs kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek, a főorvos elmondta: náluk csak közepesen súlyos tüdőgyulladásos esetek vannak, és jelenleg a 12 ágyuk közül öt foglalt. „Akkor lennénk bajban, ha állapotuk súlyosbodna, és nem találnánk nekik intenzív terápiás ágyat; nyilván, ha ez bekövetkezne, nem hanyagolnánk el őket, és megpróbálnánk a körülményeink között biztosítani ellátásukat. Az intenzív terápiás osztályunk olyan kicsi, hogy abban nem lehet két részleget kialakítani; az vagy covidos intenzív, vagy pedig nem, és jelenleg nem az. A néhány intenzív terápiás ágyat azok használják, akik műtétek utáni utókezelést kapnak” – magyarázta az intézményvezető. Hozzátette ugyanakkor: ha a járványhelyzet tovább romlik, valószínűleg az összes kórház feladatait újra fogják értékelni, így továbbra is a fejük fölött lebeg Damoklész kardja: ha a helyzet súlyosbodik, nem folytathatják tovább ebben a formában a tevékenységüket.
Az orvos igazgató elmondása szerint több kórház megoldotta intenzív terápiás részlegének átalakítását: ez azt jelenti, hogy fizikailag is különválasztottak egy részleget a koronavírus-fertőzöttek számára; másik épületbe vagy emeletre költöztették, mivel azok nem lehetnek egy légtérben más intenzíves betegekkel.
„A legnehezebb dolog azonban az, hogy a személyzetet is meg kellett kettőzni; az ágyakat ugyanis lehet tologatni jobbra-balra, de nincs elég szakszemélyzet. A teljesítőképessége legfelső határát az egészségügyi ellátórendszer akkor fogja elérni, ha elfogynak az intenzív terápiás szakorvosok, hiszen hiába növelik a tartalékokból az ágyak számát, ha nem lesz, aki dolgozzon a részlegeken. Mi is delegáltunk már egy kollégát a TBC-kórházhoz, hogy segítsen az ottani intenzív osztály működtetésében” – nyomatékosította a főorvos.
Kérdésünkre válaszolva megerősítette: Kolozs megyében valóban csaknem minden kórházban tele vannak a Covid-részlegek, nagyon kevés az üres ágy. Megjegyezte ugyanakkor: némileg reménykeltő lehet, hogy a megyére vonatkozó adatok szerint az esetszámok napi 500 körül állapodtak meg. „Reméljük, hogy már nem nő drasztikusan tovább az új fertőzések száma, és egy héten belül elkezd csökkenni. Ha ez valóban bekövetkezik, még további két hét kell, hogy enyhüljön a kórházakra nehezedő nyomás, így a következő három hétben még számítani lehet arra, hogy továbbra sem lesz elég hely a betegeknek” – fejtette ki dr. Bódizs György.
Hozzátette, a Kolozs megyei kórházak még tartják a frontot, de más megyékből már nem tudnak betegeket fogadni.
Az elmúlt időszakban minden kórház növelte kapacitását; a rehabilitációs kórházban is kezdetben hat ágy volt koronavírus-fertőzöttek ápolására, most már 12 van. Alkalmaztak továbbá négy orvost – három belgyógyászt és egy infektológust –, akik az itt kezelt koronavírus-fertőzötteket megfelelően el tudják látni. „Nem olyan egyszerű máskülönben egy más szakot végzett orvosnak ezekkel a fertőzésekkel foglalkozni; tudunk segíteni a fertőzőbetegségeket kezelő kollégáknak, de ők azok, akikre a Covid-19-ben szenvedő betegek kezelésének és értékelésének a neheze hárul” – magyarázta dr. Bódizs György.
A rehabilitációs kórházban is működik intenzív terápiás részleg
A megyében 500 körül állapodott meg a napi esetszám
Kérdésünkre, hogy eljuthatunk-e olyan helyzetbe, amilyen tavaly adódott Észak-Olaszországban, az orvos igazgató azt mondta: elvileg közel állunk egy ilyen forgatókönyvhöz, mivel az ellátórendszer kapacitásának felső határát elértük. Az oltáskampány nem sikerült elég jól, és látható, hogy a megye 50 százalékos átoltottsága sem volt elég a hullám kivédéséhez, ehhez nyolcvanszázalékos arány kellene. „Elvileg rosszabbodhat a helyzet, de reményeim szerint, át fogjuk ezt a negyedik hullámot is valahogy vészelni, és nem fogunk odajutni, hogy a mentőben maradjanak a súlyos állapotú koronavírusos betegek; ha várakozni is kell, valahogy sikerül helyet találni a páciensek számára” – állapította meg a főorvos. Hozzátette, reméli, hogy ha ennyire gyors volt a járványhullám felívelése, valamivel gyorsabban alakul a leszálló ág is: rövid lesz a kritikus periódus, nem húzódik el hónapokig, csak néhány hétig. Ezt egyébként a megye az ötvenszázalékos átoltottsági szintje segíti.
Kérdésünkre, hogy mit javasol az embereknek, az orvos igazgató elmondta: a már megszokott, jól ismert óvintézkedéseket az eddigieknél is nagyobb körültekintéssel kell követni, mivel a delta variáns sokkal ragályosabb a korábbinál. Másrészt, a koronavírus elleni oltások, ha nem is százszázalékos hatékonysággal, de védenek: a statisztikák szerint az intenzív terápiára kerülő betegeknek kevesebb mint öt százaléka olyan, aki be volt oltva, és az oltottak nagy hányada, ha el is kapja a fertőzést, hűlésként éli meg – emelte ki a főorvos.
László Attila Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor szerint is nehéz megjósolni, hogy mikorra várható a negyedik hullám lecsengése az átoltottság alacsony aránya miatt. „Ha meglesz a 70%-os átoltottsága a lakosságnak, akkor reménykedhetünk” – jegyezte meg. „Igaz, hogy nőtt a fertőzött iskolások száma, ám ahhoz képest, hogy 2,5 millió óvodást, illetve iskolást tartunk számon a jelenleg megbetegedett, 18 évnél fiatalabbak aránya nem annyira aggasztó. Ha figyelembe vesszük, hogy a 12 évesnél fiatalabb korosztály nem oltható, várható, hogy a koronavírusos fiatalok száma is nőni fog” – fogalmazott László Attila. A napokban jegyzett megnövekedett oltási kedv kapcsán elmondta: nagyobb azoknak a száma, akik a harmadik adag oltás beadását kérik, semmint az újonnan oltakozóké. A szenátor szerint ez komoly aggodalomra ad okot, mivel azok kétharmada, akik az első körben, azaz még az oltáskampány kezdetén beoltották magukat, már átesett a fertőzésen, és saját tapasztalatából kiindulva nem akarta még egyszer átélni a betegséget, a kórházi kezelést. Így még mindig nagy azok száma, akiket a védőoltások egyetlen adagjával sem immunizáltak.
A rossz kommunikáció a legnagyobb hiba
„Az alacsony átoltottsági arányért elsősorban azokat tartom a leginkább hibásnak, akik megtagadták azt, hogy tisztességesen bemutassuk a lakosságnak a reális kórházi állapotokat. Próbáltam a kollégáknak magyarázni, hogy ne hallgassuk el a helyzetet, hogy mindenki szembesülhessen a tragédiákkal, hiszen ezek elhallgatása is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az emberekben nem tudatosodott az oltás fontossága. Nem láttam a kampányban arra utaló jelet vagy információt, ami hangsúlyozta volna a társadalmi szolidaritás fontosságát” – mutatott rá a szenátor. „Mindenkinek jogában áll visszautasítani az oltást, ám ilyenkor azt is figyelembe kell venni, hogy az oltás által a közvetlen környezetünket is védjük. Legjobb lett volna az első pillanattól kezdve szakemberekre bízni az oltáskampány kommunikációját, és nem arra koncentrálni, hogy valakik politikai tőkét kovácsoljanak a járványhelyzetből” – tette hozzá. Megjegyezte: egy hatásos oltáskampánnyal sem lehet 100%-os átoltottságot elérni, mert vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek koruk vagy társbetegségük miatt nem olthatók be – magyarázta az orvos-szenátor.
Arra a friss felmérésre reagálva, miszerint a lakosság 60 százaléka még most sem akarja beoltatni magát, László Attila közölte: annak a 60 százaléknak fel kell készülnie arra, hogy otthonát lélegeztetőgéppel szerelje fel.
