Romántanárok is ellenzik a nyelvoktatásra vonatkozó új határozatot
Török Zoltán: lehetetlen az életbe léptetés
Török Zoltán: lehetetlen az életbe léptetés
Vissza

Romántanárok is ellenzik a nyelvoktatásra vonatkozó új határozatot

Nemrég kibocsátott kormányhatározat szerint a 2018/2019-es tanévtől az elemi tagozaton már nem a tanítók, hanem felsőfokú végzettséggel rendelkező szaktanárok oktatják a román nyelvet azokban az osztályokban, amelyekben a romániai nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek tanulnak. Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes alkalmazhatatlannak tartja a határozatot. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) érvekkel alátámasztott közleményben fejezte ki a kormányhatározattal szembeni nemtetszését. Liana Bărbos, a Báthory-líceum romántanára elmondta: nem látja értelmét a határozatnak, főleg olyan nagyvárosokban, mint Kolozsvár, ahol a megfelelően képzett magyar tanítók jól beszélnek románul, és anyanyelven is értekeznek a magyar anyanyelvű kisgyermekekkel. A határozat életbe léptetése azért is tűnik megoldhatatlannak, mivel országszerte több száz romántanárt kell „elővarázsolni”.

A kormány augusztus végén bocsátotta ki azt a határozatot, amelyben kötelező módon előírja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó elemistáknak ne az ismert és szeretett tanító, hanem felsőfokú végzettséggel rendelkező romántanár oktassa a román nyelv és irodalmat.  A határozatot a pár nap múlva kezdődő 2018/2019-es tanévben alkalmazni is kellene. 

Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta: meglepetésként érte ez a kormányhatározat. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség átiratot intézett a tanügyminisztériumhoz, amelyben kifejtették, hogy a határozat mostani életbe léptetése lehetetlen, mivel nem létezik elegendő számú romántanár, aki vállalná az elemi tagozatos órákat. A szaktárca azonban hajthatatlannak bizonyult, és válaszában a határozat kötelező alkalmazását írta elő. 

– Szomorú, hogy megint a gyermekeinkkel kísérleteznek. Azok a tanító kollégák, akik tanítóképző szakot végeztek az egyetemen, megszerezték azt a jogosultságot, hogy előkészítő osztálytól negyedik osztályig román nyelvet tanítsanak. Pár éve pedig a tanítók véglegesítő vizsgáján bevezették azt, hogy egyforma arányban kapjanak a román és a magyar nyelv oktatásának módszertanára vonatkozó kérdéseket. Kolozs megyében nincs annyi romántanár, aki az elemisták tanóráit átvállalná. Felmerül az a kérdés is: mi történik abban az esetben, ha vidéken egy éves helyettesítő állást elfoglaló romántanár lemond az állásáról, mert ezzel a határozattal kolozsvári belvárosi iskolában taníthat? Ki fogja tanítani a vidéki iskolába járó gyerekeket? Szakképzelten vagy gyengébben felkészült pedagógus? – tette fel a kérdést Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. 

Liana Bărbos, a Báthory-líceum romántanára szerint ezzel a kormányhatározattal a Hargita és Kovászna megyei gyermekek gyengébb romántudását akarták javítani. – Az iskolák vezetőségére kellett volna bízni a döntést, hogy gyakorlatba ülteti-e ezt a határozatot vagy sem. Kolozsváron feleslegesnek tartom a változtatást, mert tapasztalatom szerint itt jól képzett, románul jól beszélő tanítók oktatják a román nyelvet, akik a kisgyerekekkel anyanyelvükön tudnak beszélni. Főleg az előkészítő, első és második osztályban fontos, hogy a gyermekeknek olyan pedagógus tanítsa a román nyelvet, aki jól ért a gyermek anyanyelvén. Másik fontos tényező, hogy a romántanárok pedagógiai képzése középiskolás és líceumi tanulók oktatását tartja szem előtt. Jobb ötletnek tartom a tanítók, semmint a tanárok ez irányú képzését. Az elemi tagozaton kifejezetten jó, ha a gyermek anyanyelvét és a román nyelvet ugyanaz a pedagógus oktatja. A tanítók és a pedagógusok sokszor közösen tartanak foglalkozásokat, szakköröket, tanácsadásban és tapasztalatcserében részesítik egymást, és ez a jó gyakorlat általánossá válhat – összegzett a romántanár. 

– Felelőtlen lépésnek tartjuk, hogy tíz nappal az iskolakezdés előtt olyan radikális változást vezetnek be, amelyet sem előzetes felmérés, sem az érintettekkel és szakemberekkel való konzultáció nem előzött meg. Ez a határozat 3000 magyar tanítót és 52 ezer gyermeket érint. Akiknek tanítói oklevele van, az alsó tagozatos tanár, tehát felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amit kötelezővé tesz ez a mostani határozat. Azt, hogy ismerik a román nyelvet, nagyon sokszor bebizonyították, és okleveleiket ezért is állította ki a minisztérium. A rendelet nemcsak visszavonja azt a jogot, hogy továbbra is taníthassanak egy olyan tárgyat, ami szerepel a diplomájukon, hanem kétségbe vonja 3000 tanító eddigi munkáját, és a nyolcadikos és tizenkettedikes vizsgák sikertelenségét egyes megyékben a tanítók munkájának elégtelenségével magyarázza. Felhívjuk a figyelmet, hogy a második és negyedik osztályos országos felmérések eredményei román nyelvből a magyar iskolákban nem gyengék, tehát valahol máshol kell keresni a sikertelenség okait. Feltételezhetően a régi tanterv és vizsgarendszer az egyik ok, hisz anyanyelvi tudást vár el olyan fiataltól, akinek ez nem anyanyelve, és a románt anyanyelvként beszélő diákokkal azonos tételek és kritériumok mentén értékeli teljesítményét. Az új tanterv kommunikációközpontú, és a román nyelv elsajátítására, az írott és hallott szöveg értésére és létrehozására fókuszál – vázolta elégedetlenségének okát közleményében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Elindul Barcelona polgármesteri ...
Tokióban mutatják be először Pálfi ...
Mobilalkalmazással segítik a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ