Az államfő a legfelső védelmi tanács (CSAT) ülése után sajtóértekezleten számolt be arról, hogy a nemzetbiztonsági testület elfogadta a Románia és Moldova közötti speciális kapcsolat közép és hosszú távú stratégiáját, amely révén Bukarest hatékonyabb, pragmatikusabb, és előreláthatóbb módon akarja segíteni a moldovai reformokat, Románia keleti szomszédjának európai közeledését.
Az államfő újságírói kérdésre sem akarta kommentálni a Moldovában megválasztott oroszbarát államfő, Igor Dodon azon felszólítását, hogy Románia ismerje el Moldova függetlenségét és mondjon le az "unionista" - a két román nyelvű állam egyesítését célzó - törekvések nyílt vagy hallgatólagos támogatásáról. Johannis szerint Románia számára Moldova nagyon "fontos" ország, amelyet segíteni akar.
Johannis tagadta, hogy feltételekhez kötné a Moldovának folyósított pénzügyi és infrastrukturális támogatást, de elismerte: elvárja, hogy Chisinau - saját állampolgárai, nem pedig Románia "kedvéért" - folytassa a moldovai állami intézményrendszer korszerűsítését, a szerkezeti reformokat.
Bukarest nagy késéssel és hűvös hangnemben reagált arra, hogy a "másik román nyelvű államként" emlegetett Moldovában két hete az oroszbarát Igor Dodon nyert az elnökválasztáson az európai elkötelezettségű Maia Sanduval szemben. Választási győzelme után a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak nyilatkozva Dodon kijelentette: a választási eredmény azt jelzi, hogy Moldova népe az Oroszországhoz való közeledésre és a Dnyeszter menti konfliktus rendezésére szavazott.
