Kolozsvár az ország második legnagyobb bevételű városa
Az Országos Statisztikai Intézet és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság által a mértékadó hazai gazdasági hetilap rendelkezésre bocsátott adatok révén a számításba vett tényezők igen változatosak voltak, figyelembe vették például a gazdasági tényezőket (átlagbér, munkanélküliségi ráta, egy főre eső bruttó hazai össztermék, a korszerű kereskedelem fejlettségi foka, ingatlanpiaci árak), a demográfiaiakat (természetes szaporulat, remélt élettartam), az oktatási színvonal (magasan képzettek aránya, egyetemista diákok száma), bűnözési ráta, gyors szállításhoz való hozzáférhetőség (repülőterek, autósztrádák, modernizált vasutak stb.), lakónegyedi népsűrűség, kulturális intézmények száma és változatossága stb. A kritériumok átlaga alapján a kialakult rangsor élmezőnye a következő: Bukarest 4,31 pont, Temes 3,94 pont, Ilfov 3,78 pont, Kolozs 3,62 pont, Konstanca 3,49 pont stb.
Kolozs megye ebben az összehasonlításban néhány szempontból igen jól szerepelt: negyedik az egy főre eső bruttó össztermék tekintetében (10 972 euró/fő, a vezető Bukarest 22 393 eurót tud felmutatni), ugyancsak negyedik az átlagfizetések tekintetében (2241 lej, az első helyen álló fővárosban ez 2986 lej), második a lakosság magas szakképzettségében (20,9%, Bukarestben ez 33,7%). Negatív viszonylatban viszont második a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények számában (301, miközben az első helyet Tulcea megye uralja 302-es aránnyal)…
Ugyanakkor a megye települései sem állnak rosszul a különféle rangsorokban. Ennek kapcsán azt is el kell mondani, hogy 2009 óta először csökkentek a megyei tanácsok és a városok, községek, illetve falvak polgármesteri hivatalainak összesített bevételei. 2009-ben ennek az volt az oka, hogy a gazdasági válság kitörése miatt csökkent az önkormányzatok bevétele, az elmúlt évben pedig a fiskális könnyítésekkel, az áfakulcs csökkentésével, valamint az európai alapok lehívásának visszaesésével magyarázható az összesített bevételek csökkentése – derül ki a regionális fejlesztési minisztériumhoz tartozó fiskális és helyi költségvetési politikákkal foglalkozó ügynökség adataiból, amelyet az analizeeconomice.ro szerzett meg.
Tavaly a bevételek csökkenése legnagyobb mértékben a megyei tanácsokat érintette. 2015-höz viszonyítva a megyei önkormányzatok bevételei megközelítőleg 1,08 milliárd lejjel csökkentek. A városok és municípiumok bevételeiben 761 millió lejes volt a visszaesés (30,963 milliárd lejről 30,203 milliárd lejre). A községek bevételei 18,051 milliárd lejről 17,949 milliárd lejre csökkentek.
Ami a kiadási oldalt illeti, hiába csökkent tavaly enyhén a bevételek mértéke a 2015-ös 61,46 milliárdról 59,52 milliárd lejre, az önkormányzatok összesített kiadásai még így is 3,2 milliárd lejes költségvetési többletet mutatnak.
Az elmúlt évben Iaşi Megye Tanácsa teljesített a legjobban 499 millió lejes bevétellel, második 486 millió lejes bevétellel a Prahova Megyei Tanács, harmadik 485 millió lejjel a Temes Megyei Tanács, negyedik 442 millió lejjel a Kolozs Megyei Tanács. Bukarest 3,716 milliárd lejből gazdálkodhatott, ami a bevételek szintjén 220 millió lejes növekedés az előző évhez viszonyítva. Ha a fővárosi kerületek polgármesteri hivatalainak bevételeit is hozzászámoljuk ehhez, akkor viszont 8,4 milliárd lejesre duzzadnak a főváros bevételei. A második legnagyobb bevétele Kolozsvárnak volt 934 millió lejjel, bevételei 100 millió lejjel voltak nagyobbak, mint 2015-ben. A további sorrend: Temesvár (815 millió lejjel), Konstanca (735 millió lejjel), Jászvásár (638 millió lejjel), Brassó (630 millió lejjel) stb.
A bevételek alapján Románia tíz leggazdagabb községének listáját Chiajna vezeti 54,7 millió lejes bevétellel, második Szászfenes 46,2 millió lejjel, harmadik a Konstanca megyei Valul lui Traian, főként turizmusáról ismert község 38,1 millió lejjel. A jelentős magyar lakosságú megyék közül Maros megyében Marosszentgyörgy (12,9 millió lej), Hargita megyében Korond (13,7 millió lej), Kovászna megyében Szitabodza (13 millió lej), Szatmár megyében Vetés (19,2 millió lej), Bihar megyében Váradszentmárton (21,2 millió lej), Szilágy megyében Szilágykraszna, Temes megyében Nagyősz, Máramaros megyében Kápolnokmonostor, Beszterce-Naszód megyében Borgótiha, míg Fehér megyében Aranyoslepus volt a leggazdagabb község 2016-ban.
Visszatérve Kolozsvárhoz és vonzáskörzetéhez, az ide költözők korántsem csak a gazdasági előnyök miatt választják a megyeközpontot: sokan vannak köztük olyanok, akik egyszerűen azért választják, mert sokkal civilizáltabb, lakhatóbb város, mint ahonnan ők jöttek. Ennek biztosan vannak előnyei és hátrányai, előbbiek közé sorolható az is, hogy az itteni cégeknek egyre több a vásárlójuk. A kolozsvári Borsarock minőségi magyar borokat értékesítő üzlet tulajdonosa, Illyés Sándor szerint családi vállalkozásuk szintjén is érezhető az állandó piacbővülés. Egyre többen fedezik fel vállalkozásukat, és bővül az irántuk megnyilvánuló kereslet: nemcsak más városokból érkezők és külföldi turisták, de az itt tanuló diákok is látogatják őket, ami a vásárlóerő erősödését bizonyítja.
