RMDSZ: nem indokolt az államelnök tisztségéből való felfüggesztése
Vissza

RMDSZ: nem indokolt az államelnök tisztségéből való felfüggesztése

Az államelnök esetleges tisztségéből való felfüggesztéséről és az RMDSZ álláspontjáról, valamint a decentralizációt erősítő és a kisebbségek nyelvhasználati jogait bővítő új közigazgatási törvénykönyv előírásairól számolt be Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője pénteken az RFI-nek. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csütörtökön azt nyilatkozta: a kormánykoalíciónak „komolyan fontolóra kell vennie” Klaus Johannis tisztségéből való felfüggesztésének lehetőségét, s erről hétfőn fognak tárgyalni. Úgyszintén hétfőre halasztotta a képviselőház a végső szavazást az új közigazgatási törvénykönyvről, amely kiszélesíti a nemzeti közösségek anyanyelvhasználati jogait.

A Bihar megyei törvényhozó elmondta: az RMDSZ nem támogatja az államelnök felfüggesztését, a szövetség szerint a PSD-ALDE kormánykoalíció szándéka nem indokolt. „Úgy értékeljük, jelen pillanatban nincs olyan törvényes kihágása az államelnöknek, amely indokolttá tenné felfüggesztését. Az RMDSZ nem tagja a kormánykoalíciónak, így hivatalosan nem értesültünk ezen szándékukról, de amennyiben  valóban elindítanák a felfüggesztéssel járó eljárásokat, az RMDSZ nem fogja támogatni azt” – mondta Cseke Attila.

A szenátor rámutatott arra is, az államelnök felfüggesztése azért sem indokolt, mert jelenleg nem szabályozott Románia jogrendszerében az, hogy az államelnöknek mennyi idő alatt kell gyakorlatba ültetnie azt az alkotmánybírósági döntést, amelyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjének a leváltására szólítják fel. „Az RMDSZ továbbra is kiáll azon elv mellett, hogy az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelesek, így meggyőződésünk, hogy az államfő belátható időn belül lépni fog”- fejtette ki a frakcióvezető.

Cseke Attila a héten, a képviselőház által megvitatott új közigazgatási törvénykönyv pozitívumairól is beszámolt. Elmondása szerint amennyiben a törvénykönyv hatályba lép, alkotmányos keretek közé szorítja a prefektusok hatáskörét.

„Tévhit az, hogy a prefektusokat politikamentesen nevezik ki. A prefektus a mindenkori kormány megyei helytartója, és feladata a mindenkori kormányprogram gyakorlatba ültetése helyi szinten. Így ezt a feladatkört nem lehet politikamentes feladatnak tekinteni, mi több az sem lehet, hogy egy kinevezett prefektus hatásköre több legyen, mint egy helyi választottnak, aki a közösség bizalma által nyert mandátumot. Így ezt szabályozni kellett a törvénykönyvben, hiszen ez az alkotmányban is benne van. Az RMDSZ-nek fontos célja volt a parlamenti eljárásban, hogy a prefektusok hatáskörei ne lépjék át az alkotmány szabta határokat és ezt sikerült is elérni”- magyarázta az RMDSZ politikusa.  

Cseke továbbá rámutatott arra is, hogy a törvénykönyv jelentős mértékben bővítené a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait: ezután nem csak azokban az önkormányzatokban érvényesíthetik az anyanyelvhasználati jogokat, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot, hanem ott is lehetőség lesz rá, ahol ez a számarány kisebb, ezekben az esetekben a helyi tanácstestület dönt erről.

„Sajnos, az elmúlt napokban, a közigazgatási törvénykönyv apropóján is újabb magyarellenes hisztériát próbált kelteni az ellenzékiek egy része. Elhitetnék a közvéleménnyel, hogy eltörölnénk a 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöböt. Ezzel a tavalyihoz hasonló nacionalista hullámot akarnak előidézni, amely megakadályozhatja a törvénykönyv megszavazását. A küszöb nem csökken, de a törvénykönyv, amennyiben megszavazzák, az eddig elért jogainkat erősíti, garantálja, illetve jobban szabályozza azt, ami eddig is létezett: ezután az önkormányzatok határozhatnak az anyanyelv használatról függetlenül a magyar közösség arányától” – mondta Cseke Attila.

EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Sporthírek röviden a nagyvilágból
Online filmvetítés Törőcsik Mari ...
Szabadnap az oltásra jelentkezőknek?

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ