„A román nyelv tanulása és tanítása, a tanulási eredmények számonkérése kardinális problémája volt a magyarságnak az elmúlt évtizedekben, sőt, mondhatni az elmúlt száz évben. Valamennyien tudjuk, hogy nem megfelelő módszerrel tanítják a román nyelvet a kisebbségi tannyelvű iskolák diákjainak. Az RMDSZ hosszú évtizedek óta próbálja elfogadtatni a román politikummal, hogy a román nyelvet második nyelvként tanítsák – azt gondoljuk, ez a megfelelő módszer arra, hogy a magyar gyerekek is megtanuljanak románul, egyenértékű polgárai legyenek az országnak” – fejtette ki Novák Zoltán.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2011-es oktatási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a kisebbségi tannyelvű iskolákban a román nyelvet sajátos tantervnek megfelelően oktassák – a 7. osztályosok számára van már ilyen tanterv. (A szaktárca ütemterve szerint 2021 után biztosítják minden oktatási szinten a román nyelv speciális tanterv szerinti oktatása a magyar tannyelvű iskolákban tanulóknak – szerk. megj.)
A szenátor elmondta azt is, hogy az RMDSZ másfél-két éve benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot a parlamentben, miszerint a kisebbségi tanulókat ne csak sajátos tantervek alapján oktassák, hanem a képességi és az érettségi vizsgát is ennek megfelelően kidolgozott tételekből tehessék le. A törvénytervezetet Iohannis elnök visszadobta, az alkotmánybíróságon is megtámadták, de azért belátható időn belül eldől, hogy mi lesz a további sorsa.
Összegezve, az RMDSZ-nek van egy kidolgozott terve, amelyet a pedagógus közösséggel való konzultációk nyomán, szakmai érvekkel megalapozva szándékozik elfogadtatni a román többséggel – mondta Novák. „Meggyőződésünk, hogy ez a járható út, hiszen, láthatja minden ép ésszel gondolkodó ember, hogy nem létezik olyan politikai formáció Romániában, amely hajlandó lenne elfogadni azt, hogy a kisebbségi oktatásban tanulók számára eltöröljék a román érettségit” – hangsúlyozta.
A román érettségi eltörlésére vonatkozó törvénytervezet megfelelhet ugyan a populista elvárásoknak, de nem hozhat érdembeli változásokat; sőt, egy ilyen kezdeményezés zavart kelt a romániai magyarság, a szülők körében, nehezíti a párbeszéd lehetőségeit az adott politikai kontextusban – magyarázta Novák Zoltán. Hozzátette továbbá, hogy hamis minden olyan állítás, miszerint a törvénymódosítást kezdeményező képviselő előzetesen egyeztetett volna az RMDSZ szakpolitikusaival; a szenátor tudomása szerint még a Magyar Polgári Párton belül sem volt egyhangúlag elfogadott álláspont a kérdésben.
Tömeges elbocsátásoktól félnek a szakszervezetek
A tanórák számának csökkentését szabályozó törvénytervezetet illetően a szenátor elmondta: visszatérő kérdés, hogy az iskolai képzési rendszer túlzsúfolt, s hogy ezen változtatni kell. A mostani törvénymódosítás lényegében a 2011-es oktatásügyi törvény előírásaihoz való visszatérést jelenti, amelyet Ecaterina Andronescu tanügyminisztersége idején megváltoztattak. Ez a törvénytervezet a maximális heti óraszámot szabja meg az elemi, a gimnáziumi és a líceumi osztályok számára, a konkrét alkalmazási normákat a tanügyminisztérium dolgozza majd ki – magyarázta a szenátor.
A Iaşi megyei tanügyi szakszervezet hétfőn közölte, hogy arra a következtetésre jutott, hogy az órák számának csökkentése körülbelül 20 ezer pedagógus állásának megszűnését jelentheti. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) által csütörtökön kiadott közlemény már arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai heti óraszám csökkentése, amely látszólag hasznos a tanulók számára, 25 ezer pedagógus elbocsátását vonhatja maga után. A szakszervezet szerint a kezdeményezés hasznos lehet, de csak akkor, ha más kiegészítő intézkedésekkel, például az osztályok számának növelésével és az Iskola utáni iskola program országos szintű kiterjesztésével társul. Ellenkező esetben fennáll a kockázata annak, hogy országos konfliktus alakuljon ki az oktatásban.
Meglátásuk szerint a törvény kihirdetését követően egy sürgősségi kormányrendelettel ki kell tolni a jogszabály hatályba lépésének időpontját.
A FSLI szerint nem egyértelmű, hogy a gyerekek javára válna, hogy kevesebbet üljenek az iskolában, mi több, szakemberekre hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók érdekét az szolgálná, hogy minél több időt töltsenek az iskolában úgy, hogy ezt ne robotként éljék meg, hanem stresszmentes, hasznos időtöltésnek.
Másrészt, a szövetség arra figyelmeztet, hogy amennyiben a törvényt a javasolt intézkedések meghozatala nélkül alkalmazzák, ennek a legnagyobb negatív társadalmi hatása lesz Románia 1989 utáni történelmében.
Erre vonatkozó kérdésünkre Novák Zoltán azt mondta: ő maga nem végzett ezt illetőén számításokat, nem lévén a kompetenciája, de – mint megjegyezte – elhangzott olyan állítás is, egykori tanügyminisztertől, hogy a változás nem vezet állások megszűnéséhez. Másrészt, lehetőséget lehet találni a délutáni foglalkozásokra való átcsoportosításra is.
