RMDSZ-elismerés a Minority SafePack-aláírásgyűjtésben segédkezőknek

RMDSZ-elismerés a Minority SafePack-aláírásgyűjtésben segédkezőknek
Díjkiosztással kezdődött a Kolozs megyei RMDSZ képviselőtanácsának (MKT) tegnapi ülése. Csoma Botond elnök a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtésében részt vevő szervezeteknek mondott köszönetet a segítségért. Elismerő oklevelet vehettek át Magyarország kolozsvári főkonzulátusának, az egyházak, a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek, kulturális és oktatási intézmények, különböző helyi vállalkozók, illetve a média képviselői.

Bezzeg Magyarszovát!

Elnöki beszámolójában Csoma Botond képviselő beszélt a megyében zajló tisztújításokról, külön kiemelve Bálványosváralját és Magyar­szovátot, mindkét településen a vártnál jóval nagyobb érdeklődés övezte az eseményt. Az esetek többségében 20-30 helybéli vesz részt a tisztújításon, Magyarszováton ehhez képest 258-an adták le voksukat – többen, mint amennyien Kolozsváron, emelte ki Csoma Botond. Hangsúlyozta: nemcsak a 2020-as önkormányzati választások fényében fontos a helyi szervezetek megerősítése, hanem közösségszervezési szempontból is. A lakossági fórumok szervezésének, a választmánnyal való kapcsolattartásnak, információcserének fontosságára hívta fel a figyelmet.

A képviselő szólt parlamenti tevékenységéről is: jövő héten a titkosszolgálatokat felügyelő bizottság, amelynek maga is tagja, arról folytat vizsgálatot, hogy a hírszerzésnek milyen viszonya volt az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI).

Csoma Botond: Johannis időhúzása érthető

Az Alkotmánybíróság Laura Codruţa Kövesi tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó döntésével kapcsolatban megjegyezte: megengedhetetlen, hogy épp az államfő ne tartsa tiszteletben a taláros testület döntését. Érthető – mondta –, hogy Johannis húzza az időt, hiszen döntésének nagy kihatása lehet második mandátumának sorsára.  Amennyiben ugyanis hozzájárul az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjének felfüggesztéséhez, az hatalmas népszerűségvesztéssel járhat támogatói körében. A választók hajlamosak a főügyész személyét a korrupcióellenes harccal azonosítani, Kövesi menesztése sokak számára ezért egyet jelent a korrupcióellenes harc megfékezésével. Senki sem vitatja, hogy szükség van a korrupcióellenes küzdelem folytatására, de annak nem lehet az ára az emberi jogok semmibevétele, megengedhetetlenek a járulékos veszteségek – fogalmazott a képviselő. Csoma elmondta azt is: Toader igazságügyi miniszter Kövesinek nem a főügyészi, hanem intézményvezetői tevékenysége ellen emelt kifogást, amire törvény adta joga van.

Szólt a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó közigazgatási törvénykönyv módosításáról is, amelyet a szenátus elfogadott hétfői ülésén. Az RMDSZ közel 100 módosító indítványt nyújtott be erre vonatkozóan, 70-et sikerült is érvényesíteni. Eszerint a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni a kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség a lakosság legalább 20 százalékát teszi ki. Az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrára is. A szenátus által elfogadott tervezet szerint a helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet a többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot. Csoma reméli, hogy a tervezetet a képviselőházban sikerül úgy módosítani, hogy az egyértelműen kizárja az Aranyosgyéreshez hasonló esetek megismétlődését: jóllehet a helyi önkormányzat megszavazta a kétnyelvű település-névtáblát olyan körülmények közt, hogy a magyarság számaránya nem érte el a törvényben megszabott 20 százalékot, a prefektus megtámadta a döntést a közigazgatási bíróságon, és pert nyert. Rögzíteni kell ugyanakkor, hogy azok a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségek, amelyek számára a 215-ös közigazgatási törvény lehetővé tette az anyanyelvhasználatot az államigazgatásban, továbbra is élhessenek ezzel a joggal. Az említett jogszabály ugyanis az 1992-es népszámlálási adatokra hivatkozik, azóta viszont több településen a megszabott húsz százalék alá csökkent a különböző nemzetiségi közösségek létszáma.

A szenátusban a PSD-ALDE koalíció és az RMDSZ szavazataival elfogadott büntető perrendtartás módosításával kapcsolatban Csoma elmondta: ebben egyetlen olyan módosítás sem került be, amely fékezné a korrupcióellenes harcot.

Egyre több fiatal és nő kacérkodik az RMDSZ-szel

Antal Géza ügyvezető elnök a Kolozs megye RMDSZ-szervezeteiben zajló tisztújítással kapcsolatban többek közt azt emelte ki: dicséretesnek tartja, hogy az esetek többségében sikerült érvényt szerezni annak a két fontos alapelvnek, hogy minél több fiatal, illetve hölgy vállaljon szerepet az RMDSZ különböző testületeiben.

Adatbázis Kolozs megye diákságáról

Okos Károly MKT-elnök bejelentette: Balla Ferenc RMDSZ-es megyei tanácsos javaslatára adatbázis elkészítését tervezik, amely valamennyi Kolozs megyei diák, vagy leendő iskolás nevét tartalmazza. Ennek alapján hosszú távon lehet majd tervezni, ami az osztályok számát illeti a magyar tanintézményekben. Minden évben, amikor a beiskolázási terv jóváhagyása kerül napirendre, vita folyik arról, hogy honnan, kinek a javára, kinek a kárára tegyenek-vegyenek osztályokat, ezt a „tűzoltást” kellene felváltani alapos tervezéssel.

Végezetül Csoma Botond megköszönte Oláh Emese kolozsvári alpolgármesternek a hatékony közbelépést a májusi városnapok alkalmával kirobbant poszterbotrány alkalmával.