Pozitív diszkrimináció – elvileg…
A politikai vitán Lőrincz Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke hatéves tevékenységükről számolt be. Elmondta: fő céljuk volt a közösségépítés, a nők érdekképviseletének, a társadalmi összefogásnak erősítése. Több mint száz önkormányzati vezető iratkozott be a nőszervezet képzéseire, és kivették részüket az utóbbi két választási kampányban is. Az RMDSZ nőszervezete az egyik legaktívabb tagja az európai néppárt nőszervezetének, tette hozzá. Beszélt arról is, hogy 2020-ban folytatják sikeres programjainkat, amelyekkel a közösséget, a családokat, az időseket támogatják, további képzéseket szerveznek. Eddig 297 nő (11,6%) tevékenykedik a különböző önkormányzatokban. Reményét fejezte ki, hogy 2020-ban ezek száma nőni fog.
A helyhatósági választások előkészítésének napirendre kerülésekor azonban kiderült: a nőkkel szembeni pozitív diszkrimináció alkalmazását a többség elvben ugyan támogatja, amikor viszont a gyakorlati alkalmazásra kerül a sor, a helyzet bonyolódik. Az RMDSZ tételesen is megfogalmazza, hogy „ösztönzi és biztosítani kívánja a 35 évnél fiatalabbak és nők szerepvállalását az önkormányzatokban”. A felszólalásokból viszont az derül ki, a női és az ifjúsági kvóta alkalmazása nem minden esetben lehetséges ott, ahol közvetlenül rangsorolják a jelölteket. Mert mi történik, ha az előválasztásokon kialakul a rangsor, és nincs köztük nő, vagy 35 év alatt fiatal? A megyei (területi) állandó tanács felülbírálhatja-e azt? És ha igen, mennyire méltányos, hogy a kevés befutó helyről csak azért csússzon vissza valaki, mert „hivatalból” kell a hely a nő-, illetve ifjúsági szervezetek jelöltjeinek? – tevődött fel a kérdés.
A felvetést feszült hangulatú vita követte. Többen is azon a véleményen voltak: ha az ifjak, mint ahogy a nők is, kiveszik részüket a szervezet munkájában és bizonyítják alkalmasságukat, akkor a kvóta alkalmazása nélkül is számíthatnak arra, hogy felkerülnek a jelöltlistára. Ebben Horváth Anna, ügyvezető alelnök, a Nőszervezet alelnöke őszintén kételkedett, a számok is bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedek távolról sem erről szóltak az RMDSZ-ben, a nő tisztségviselők száma messze nem tükrözi a két nem arányát a társadalomban.
Oltean Csongor, a MIÉRT ifjúsági szervezet elnöke szerint sokan azzal vádolják a fiatalokat, hogy közömbösek. „Ne felejtsük, hogy a közömbösséget a fiatalok a szülőktől, otthonról „hozták”. A MIÉRT feladata visszahozni a fiatalokat a közéletbe. A fiatalokat motiválni kell, lehetőséget kell biztosítani számukra. 2016-ban is bebizonyítottuk, hogy a fiataloknak helye van a megyei és helyi tanácsokban. Most is munkát, kihívásokat keresünk”, mondta.
A nacionalista kampány felerősödését eredményezheti a kétforduló
Több felszólaló is azt ecsetelte, milyen károkkal járna, ha a visszavezetnék a kétfordulós polgármester-választást. A Partiumban és Maros megyéből is többen aggodalmuknak adtak hangot kifejtve: a legnagyobb politikai feladat a kétfordulós választás bevezetésének megakadályozása.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő szerint interetnikus környezetben a kétfordulós polgármester-választás nagyon erőteljes nacionalista kampányt fog eredményezni. Az RMDSZ-nek ugyanakkor kezdeményeznie kell az önkormányzati képviselők mandátumának kitolását öt évre, javasolta.
Az SZKT döntött arról is, hogy az RMDSZ mindenhol állít polgármester-jelöltet, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 15%-ot.
összefogás a Nemzeti Régiókért
Winkler Gyula EP-képviselő arról beszélt: az elmúlt harminc évben az RMDSZ meghatározó szervezetnek számított a román belpolitikában, a Kárpát-medencében, és ma meghatározó az európai politizálásban is. „A Minority SafePack európai kisebbségi kezdeményezésre összegyűlt aláírásokkal elérhetjük, hogy befolyásolni tudjuk 2020-ban az európai kisebbségi törvényhozást is”, mondta.
Ugyanebben a témában Vincze Loránt EP-képviselő elmondta: a tervek szerint február elején találkoznak az Európai Bizottsággal, hogy tájékoztassák a testületet a Minority Safe Pack kezdeményezésről. „Nyolc éve dolgozunk ezen a projekten. El fogjuk mo ndani érveinket, és letesszük a bizottság asztalára jogszabály-tervezeteinket. Ha nem is mozgatunk meg hegyeket, de a drónokat már működésbe hoztuk”, mondta.
