RMDSZ: 17 éves kisebbségi jogokat törölne el az államfő

RMDSZ: 17 éves kisebbségi jogokat törölne el az államfő
Cseke Attila rámutatott: az államelnök olyan kisebbségi jogokat előíró cikkelyeket is kifogásol az óvásban, amelyek már tizenhét éve érvényben vannak Romániában. „Tizenhét éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint, ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak. Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét. Ezeket a rendelkezéseket szó szerint ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 215/2001-es törvény, az államelnök egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az Alkotmánybíróságon” – mondta Johannis.

Az RMDSZ Bihar megyei szenátora, a közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó speciális bizottság tagja elmondta: az elmúlt parlamenti ülésszakban a szövetség azon dolgozott, hogy biztos alapokra helyezze a közigazgatási törvénykönyvben a kisebbségi jogokat: az elfogadott törvénykönyv értelmében ott sem csorbultak volna ezek a jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya.

„Olyan előírásokat is bevezettünk, amelyek jelentősen előtérbe helyezik az anyanyelvhasználatot a prefektussal és az önkormányzatokkal szemben, illetve lehetővé tettük a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is. Mindezek, számos Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt, az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt, a törvényben tizenhét éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás” – szögezte le Cseke Attila.