A 18. századi épület udvarán végzett nagyterületű ásatások során számos régészeti réteget sikerült azonosítani a Kr. u. 1. századtól egészen a késő török korig. A 2016 júliusában kezdődött mentőásatások nemrég értek véget és számos új adalékkal szolgáltak Gyulafehérvár történetének alaposabb megismeréséhez.
A Radu I. Ota által vezetett ásatásoknak első ízben sikerült azonosítani a római erőd előtti, feltételezhetően dák kultúrához kötődő réteget. Az ásatásvezető régész beszámolója szerint a római erőd létrehozása előtti, mintegy 5 méter mélyen talált réteg olyan sajátos kerámia-anyagot hozott a felszínre, amelyet a szakirodalom a dákokkal azonosít. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az erőd létrehozása előtt a várdombon dákok is élhettek, úgy ez lesz az első biztos nyoma az egykori római Apulum dák előzményének. A feltárások során előkerült egy eredeti helyén megőrzött oltár, amelyet a római katonák állítottak a csapattestet védelmező géniusznak, valamint az 1658-as török-tatár támadásra utaló égésréteg is.
