Ritka kiállítás felújított székelykapuk fotóiból és ősi fakötésekből

Sokakat vonz régi népi értékeink látványos tárlata

Ritka kiállítás felújított székelykapuk fotóiból és ősi fakötésekből
A Szabók bástyájának földszintjén és manzárdján nyílt meg pénteken este az a kettős tárlat, amely restaurált székelykapuk fényképeit, illetve hagyományos fakötéseket mutat be. A szervező Erdélyi Kézműves Céh elnökének, Molnár Attilának az üdvözlő beszédét követően a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Szép Gyula ismertette annak a Székelyudvarhely mellőli Máréfalva csapatának érdemeit, amely Kovács Piroska tanárnő vezetésével a huszonegyedik század elején valóságos restauráló-mozgalmat indított el. Pályája kezdetén Szép Gyulának iskolaigazgatója volt Kovács Piroska, aki egy elfásult, elhagyatott, rosszhírű faluban pezsgő hagyományápoló népi kultúrájú szemléletet teremtett meg, ahol a helybeli lakosság ma már megbecsüli a régi értéket. A szellemi arculatváltás azt bizonyítja, hogy mekkora pozitív változást jelenthet a közösségnek, ha van elkötelezett, lelkes, kitartó vezéregyénisége.

A Hargita megyei Máréfalván 1993-ban megalakult Kölik Hagyományőrző Műemlékvédelmi Egyesület munkacsapata elkezdte felmérni és felújítani a régi, pusztulás küszöbére érkezett környékbeli székelykapukat, melynek nyomán napjainkra már a kultúrturizmus egyik új ága született meg. A Kovács Piroska által szervezett csapat sikerlistájához tartozik például Szejkefürdőn az Orbán Balázs síremlékéhez vezető, immár jelképesnek számító székelykapus sor első két darabjának megmentése az enyészettől. És a munka folytatódott egész Székelyföldön, melynek elismerését jelentette 2012-ben az Európai Unió részéről az Europa Nostra-díj odaítélése Kovács Piroskának az örökségvédelem területén nyújtott kiemelkedő szolgálatáért. Aki nyugdíjba vonulása után tette teljessé életművét. Ő ma már nincs az élők sorában, de életműve tovább virágzik.

A kolozsvári expó látogatói ezekből a fotókból kapnak ízelítőt. Szép Gyula idézte Sütő András gondolatát, amelynek értelmében a székelykapu a világ megszépítésének, a tartós otthonteremtés szándékának megnyilvánulása. A kiállított fényképfelvételeken felújított, faragott oszlopos kapukat látni Máréfalváról, Felsőboldogfalváról, Zetelakáról, Csíkszépvízről, Árvátfalváról, Bögözről, Székelylengyelfalváról, Csíkszentgyörgyről, Kotormányról, Fenyédről, melyek közül a „rekorder” 1799-ből származik.

A témához kapcsolódva csodálható meg a vajdasági születésű, de Pécsváradon élő és alkotó Petar Ilijin ácsmester tárlata, aki a faanyagok összeillesztésének háromszázötven módozatát ismeri, azoknak körülbelül ötödrészét, valamint az azokhoz használt munkaszerszámokat állította ki a Szabók bástyájában. A megnyitón a mester elmondta: sok templomot, kastélyt, más műemléképületet újított már fel, mire rádöbbent arra, hogy a modern időkben szakmája ijesztően elgépiesedett, az emberi munka háttérbe szorult. És akkor elkezdett szakosodni a hagyományos fakötések terén, amit őseink a vasszegek hiányában alkalmaztak. Szerinte az ácsmesterség felelősségteljes, hiszen épületek, hidak fizikai biztonsága függ tőle, szép és nehéz foglalkozás, a nemes faanyag pedig végigkíséri az emberiséget a bölcsőtől a koporsóig, amit szívvel kell tudni feldolgozni. 

A látványos kiállítás január 27-ig naponta 9-17 óra között tekinthető meg.