Ritka kiállítás felújított székelykapuk fotóiból és ősi fakötésekből
Sokakat vonz régi népi értékeink látványos tárlata
Sokakat vonz régi népi értékeink látványos tárlata
Vissza

Ritka kiállítás felújított székelykapuk fotóiból és ősi fakötésekből

A Szabók bástyájának földszintjén és manzárdján nyílt meg pénteken este az a kettős tárlat, amely restaurált székelykapuk fényképeit, illetve hagyományos fakötéseket mutat be. A szervező Erdélyi Kézműves Céh elnökének, Molnár Attilának az üdvözlő beszédét követően a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Szép Gyula ismertette annak a Székelyudvarhely mellőli Máréfalva csapatának érdemeit, amely Kovács Piroska tanárnő vezetésével a huszonegyedik század elején valóságos restauráló-mozgalmat indított el. Pályája kezdetén Szép Gyulának iskolaigazgatója volt Kovács Piroska, aki egy elfásult, elhagyatott, rosszhírű faluban pezsgő hagyományápoló népi kultúrájú szemléletet teremtett meg, ahol a helybeli lakosság ma már megbecsüli a régi értéket. A szellemi arculatváltás azt bizonyítja, hogy mekkora pozitív változást jelenthet a közösségnek, ha van elkötelezett, lelkes, kitartó vezéregyénisége.

A Hargita megyei Máréfalván 1993-ban megalakult Kölik Hagyományőrző Műemlékvédelmi Egyesület munkacsapata elkezdte felmérni és felújítani a régi, pusztulás küszöbére érkezett környékbeli székelykapukat, melynek nyomán napjainkra már a kultúrturizmus egyik új ága született meg. A Kovács Piroska által szervezett csapat sikerlistájához tartozik például Szejkefürdőn az Orbán Balázs síremlékéhez vezető, immár jelképesnek számító székelykapus sor első két darabjának megmentése az enyészettől. És a munka folytatódott egész Székelyföldön, melynek elismerését jelentette 2012-ben az Európai Unió részéről az Europa Nostra-díj odaítélése Kovács Piroskának az örökségvédelem területén nyújtott kiemelkedő szolgálatáért. Aki nyugdíjba vonulása után tette teljessé életművét. Ő ma már nincs az élők sorában, de életműve tovább virágzik.

A kolozsvári expó látogatói ezekből a fotókból kapnak ízelítőt. Szép Gyula idézte Sütő András gondolatát, amelynek értelmében a székelykapu a világ megszépítésének, a tartós otthonteremtés szándékának megnyilvánulása. A kiállított fényképfelvételeken felújított, faragott oszlopos kapukat látni Máréfalváról, Felsőboldogfalváról, Zetelakáról, Csíkszépvízről, Árvátfalváról, Bögözről, Székelylengyelfalváról, Csíkszentgyörgyről, Kotormányról, Fenyédről, melyek közül a „rekorder” 1799-ből származik.

A témához kapcsolódva csodálható meg a vajdasági születésű, de Pécsváradon élő és alkotó Petar Ilijin ácsmester tárlata, aki a faanyagok összeillesztésének háromszázötven módozatát ismeri, azoknak körülbelül ötödrészét, valamint az azokhoz használt munkaszerszámokat állította ki a Szabók bástyájában. A megnyitón a mester elmondta: sok templomot, kastélyt, más műemléképületet újított már fel, mire rádöbbent arra, hogy a modern időkben szakmája ijesztően elgépiesedett, az emberi munka háttérbe szorult. És akkor elkezdett szakosodni a hagyományos fakötések terén, amit őseink a vasszegek hiányában alkalmaztak. Szerinte az ácsmesterség felelősségteljes, hiszen épületek, hidak fizikai biztonsága függ tőle, szép és nehéz foglalkozás, a nemes faanyag pedig végigkíséri az emberiséget a bölcsőtől a koporsóig, amit szívvel kell tudni feldolgozni. 

A látványos kiállítás január 27-ig naponta 9-17 óra között tekinthető meg.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Továbbra is Cioloș az elnök
Európai Filmdíjak – A kedvenc a ...
Acapulco, a kövek városa

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ